Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Moholy-Nagy University of Art and Design Budapest)
A MOME főépülete
Alapítva	1880.
Névadó	Moholy-Nagy László
Hely	Magyarország, Budapest
Korábbi nevei	Magyar Iparművészeti Egyetem Magyar Iparművészeti Főiskola Iparművészeti Iskola
Típus	egyetem
Rektor	Koós Pál (2024. augusztus 1. – )
Elérhetőség
Cím	1121 Budapest, Zugligeti út 9-25.
Elhelyezkedése
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 18° 59′ 23″47.5171, 18.989847.517100°N 18.989800°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 18° 59′ 23″47.5171, 18.989847.517100°N 18.989800°E
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Moholy-Nagy Művészeti Egyetem témájú médiaállományokat.

Névváltozatok

Időszak Név 1880–1946 Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola 1946–1948 Iparművészeti Akadémia 1948–2000 Iparművészeti Főiskola 2000–2005 Iparművészeti Egyetem 2005 óta Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint reklámízű megfogalmazások találhatók. Indoklás: Nem enciklopédiai nyelvezet, intézmény honlapjáról átmásolt szövegrészletek, túlzottan pozitív, semmitmondó kijelentések az intézményről (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | (2024 októberéből)

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (rövidítve: MOME) legkorábbi jogelődje, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda, 1880-ban nyitotta meg kapuit. Az intézmény 1948-ban főiskolai rangot kapott (Magyar Iparművészeti Főiskola). 2000-től pedig elnevezésében is megjelent a három évtizede, 1971-ben elnyert egyetemi rangja (Magyar Iparművészeti Egyetem), majd 2005-ben felvette a világ egyik legismertebb magyar képzőművészének, Moholy-Nagy Lászlónak a nevét, így 2006 márciusától Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) néven működik. Egyetemünk azonosul névadója innovatív szemléletével, oktatási és művészeti alapvetéseivel, örökségét hazai és nemzetközi szinten is ápolja és megőrzi. A MOME 2020. augusztus 1. napjától a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány fenntartásában működik.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) az oktatás, a kutatás és az innováció központja, ahol a kreativitás eszközeivel egy emberközpontú jövőért dolgozunk.

A 2020-ban 140. évfordulóját ünneplő MOME mindvégig meghatározó szerepet vállalt a magyarországi designélet kialakításában, és ma is megkerülhetetlen intézménye a hazai alkotói, tervezői kultúrának. Az intézmény története a hazai kulturális és művészeti élet egyik kiemelkedő képviselőjévé tette az egyetemet. A MOME-n végzett hallgatók jelentős része kulcsszerepet tölt be a maga szakterületén; az egyetem pedig nemzetközi viszonylatban is csomópontot jelent a kreatívipar képviselői számára.

Szakterületeket összekapcsoló megközelítésmóddal az egyetem képes a tervezői és a művészeti ágak, illetve a különböző oktatási és kutatási területek között a közös nevezőt megteremteni. Feladatának tekinti a kreatív tevékenységek széles körű támogatását, mert a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások ezek nélkül nem kezelhetőek hatékonyan.

Az intézmény missziójának középpontjában a művészetek, a design és a kreativitás világszínvonalú oktatása, kutatása és fejlesztése áll. Az egyetem olyan tudatosan cselekvő emberek képzését látja el, akik a design, a technológia és a kortárs művészeti stratégiák értő alkalmazása révén különböző élethelyzetek, társadalmi rendszerek újítóiként és javítóiként képesek fellépni a 21. században.

A MOME hárompólusú egyetemi modell kialakításával oktatási, technológiai és kutatás-fejlesztési csomópontok mentén szerveződik. A három egység egymástól nem elkülönülten, hanem egymást ösztönző, kölcsönhatásokat elősegítő szellemben működik.

A MOME identitásának sarokkövét jelenti, hogy olyan értékeket teremtsen, amelyek élhetőbbé teszik környezetünket és formálják társadalmunkat. Meggyőződésünk, hogy a design hozzájárul az állampolgárok boldogulásához és az ország fejlődéséhez. Hiszünk benne, hogy a MOME hazai viszonylatban a tradíció és progresszió együttes képviselete mellett képes közvetlen módon edukálni környezetét, és egyúttal olyan életminőséget emelő tevékenységet folytat, amely globális szinten is érzékelhető.

Bővebben: A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem története

Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda egyetlen osztálya, a műfaragászati tanműhely 1880. november 14-én nyitotta meg kapuit, az 1870-ben alapított Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde – a mai Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődje – szervezeti egységeként. Az intézmény ekkor az Andrássy úton, a (régi) Zeneakadémia épületében kapott helyet. Az 1880–90-es években sorra indultak az Iparművészeti Iskola újabb és újabb „szakosztályai”: mintázás, ötvösség, fametszés, díszítő festés, rézmetszés, kisplasztika, díszítő szobrászat. A képzési idő az 1887/88-as tanévtől háromról öt évre emelkedett, a szakképzést ugyanis kétéves előkészítő tanfolyam alapozta meg.

A mind nagyobb szabású oktatási tevékenységet kifejtő, s mind több növendéket foglalkoztató intézmény többszöri költözés után 1896-ban méltó székhelyet kapott Lechner Ödön és Pártos Gyula Üllői úti Iparművészeti Palotájában, az Iparművészeti Múzeummal közös fedél alatt. Az ugyanekkor független intézménnyé vált Iskola sorra aratta a sikereket a nyilvános bemutatókon, többek között a millenniumi országos kiállításon. A nemzetközi megmérettetés is látványos eredményeket hozott: az intézmény mind az 1900-as párizsi, mind az 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet nyert, az 1906-os milánói világkiállításon pedig nagydíjjal tüntették ki.

A tanácsköztársaság idején új nevelési koncepció nyomán radikális átszervezés kezdődött, de a rendszer bukásával a korábbi oktatási keretek álltak vissza. 1924-től az Iparművészeti Iskola ügyeit a két-két évre választott igazgató a négy főből álló, szintén választott igazgatói tanáccsal együtt intézte. A tanulmányi idő hat évre emelkedett: három évig tartott az alsófokú, másik háromig pedig a felsőfokú szaktanfolyam.

1936-ig tartott az igazgatói tanács rendszere, ekkor az oktatási struktúra is módosult: az első két év alapképzése a szigorúan vett szakmai ismeretek elsajátítását jelentette, önálló tervezési feladatokat csak a későbbi tanulmányi években kaptak a növendékek. Ebben az időszakban jelentősen bővítették és modernizálták az oktatás műhelyhátterét is. A második világháború idején mind nehezebbé vált, majd végül ellehetetlenült a tanítás. A romok eltakarítása után újrainduló oktatás szervezeti feltételei is megújultak: 1946-ban az iskola alsóbb évfolyamait középiskolai szintű Szépműves Líceumként leválasztották az intézményről. Az intézmény felsőoktatásra szakosodott része az Iparművészeti Akadémia lett, négyéves képzéssel és hat szakosztállyal: belsőépítészet, kerámia, grafika, textil, plasztika, ötvösművészet.

Az 1930-as évek óta kérvényezett főiskolai cím elnyerésére 1948-ban került sor. A hallgatók megnövekedett száma miatt 1954 őszén a főiskola egy része átköltözött a Farkasdy Zoltán és munkatársai által alkotott Zugligeti úti épületbe. Az 1960-as évektől egyre bővülő külföldi kapcsolatok is segítették az oktatást, az intézmény munkáját számos nemzetközi szakmai szervezet méltatta; az Iparművészeti Főiskola sikeres működésének hivatalos elismeréseként 1971-ben egyetemi rangot kapott. Az oktatás szempontjainak a létező igényekhez való alkalmazását tűzte ki célul az a nagyszabású reform, amelyet Gergely István rektor indított 1983-ban. Az első két félév alapképzése általános elméleti, rajzi, forma- és anyagismereti oktatást és kreatív feladatok megoldását jelentette. A rostavizsgán továbbjutott hallgatók két szakirányt választhattak; a főiskolai szint befejezésével az egyetemi szintnek megfelelő mesterképzőben lehetett folytatni a tanulást.

1986-ban az Iparművészeti Főiskola volt az első állami intézmény Magyarországon, ahol lehetőség nyílt menedzserdiploma szerzésére. A tanárképzés feladatainak ellátására 1987-ben jött létre a Vizuális Nevelési Központ, amelyhez hozzátartozott a Főiskola kiállítóhelye, a Tölgyfa Galéria is. 1993-tól az oktatás visszaállt a hagyományos tanszéki rendszerre, építész, formatervező, szilikát, textil és vizuális kommunikáció tanszékkel. Az elméleti képzés továbbra is önálló intézet keretein belül zajlik, és külön intézetben maradt a posztgraduális rajz- és környezetkultúra szakos tanárok, illetve a művészeti és tervezési szakmenedzserek képzése is. 2000. január 1-jétől az intézmény elnevezésében is megjelent három évtizede elnyert egyetemi rangja; a posztgraduális fokozatszerzésre a doktori iskola nyújt lehetőséget. A Tölgyfa Galéria szerepét az épület lebontása miatt 2004-ben a Batthyány utcai Ponton Galéria vette át. 2005-ben az egyetem felvette Moholy-Nagy László nevét, így hivatalosan Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (röviden MOME) lett az intézmény neve.

Az alkalmazott művészetek hagyományaitól induló képzés területei az eltelt több mint egy évszázad alatt egyre bővültek; az ezredforduló oktatásának fő irányai: téralkotás, tárgyalkotás, képalkotás]. A 130 éves fennállását 2010-ben ünneplő intézmény napjainkban a legszélesebb értelemben vett vizuális művészetek alkotóinak egyetemi képzése révén tölt be meghatározó szerepet az ország kulturális életében.

2019. szeptember 6-án átadták az egyetem új zugligeti kampuszát.^[1][2]

2024 - jelenleg Koós Pál formatervező művész 2014-2024 Fülöp József filmrendező 2006–2014 Kopek Gábor fotográfus/médiaművész 1999–2006 Droppa Judit textilművész 1993–1999 Schrammel Imre keramikusművész 1991–1993 Csíkszentmihályi Péter belsőépítész 1982–1991 Gergely István belsőépítész 1973–1982 Gádor Endre szobrászművész 1964–1973 Pogány Frigyes építész 1958–1964 Hincz Gyula festő- és grafikusművész 1952–1958 Kaesz Gyula belsőépítész 1948–1952 Schubert Ernő festőművész 1946–1948 Kozma Lajos építész, iparművész 1943 Györgyi Dénes építész

1945 Pál Lajos ötvösművész 1944–1945 Fáy Aladár festőművész 1936–1944 Szablya-Frischauf Ferenc festő-, iparművész 1927–1936 Helbing Ferenc grafikusművész 1925–1927 Simay Imre szobrászművész 1919 Mihalik Gyula festőművész 1917–1925 Gróh István festőművész, művészeti író 1915–1917 Nádler Róbert festő- és iparművész 1910–1915 Czakó Elemér művészeti író 1896–1910 Fittler Kamill építész, művészeti szakíró 1880–1896 Kelety Gusztáv festőművész

Az Építészeti Intézet oktató munkáját az építészet – belsőépítészet – bútortervezés hármas egységét őrző szemlélet jellemzi. Az egészlátás igénye határozza meg a művészi látás és a mérnöki tudás elsajátítását szolgáló tananyagot. Az intézet szándéka, hogy tradíció és innováció azonos súllyal legyen jelen a tanításban. Első számú feladata, hogy teremtő erővel felruházott, döntéseiért felelős szakembereket neveljen, akik az emberi környezet alakításának területén művészi szintű tervező-alkotó munkát végeznek. Az intézetben folyó munka alapját a szoros tanár–diák együttműködés képezi; a stúdiónkénti kis létszám pedig lehetőséget ad a klasszikus mester-tanítvány párbeszéd kialakítására.

A Design Intézet célja, hogy nyitott gondolkodású, a környezet, a társadalom és a kultúra aktuális folyamataira érzékenyen reagáló és a legmagasabb szakmai minőséget képviselő tervezőművészeket képezzen. Feladatának tartja, hogy a falai közül kikerülő fiatal tervezők mind a hazai, mind a nemzetközi professzionális életben versenyképessé váljanak, és megtalálják saját helyüket a szakmai palettán. Az intézeti rendszer segíti a Formatervező, Textiltervező és Tárgyalkotó szakterületek közötti átjárhatóságot, az interdiszciplináris művészeti tevékenység megvalósítását, és a nyitott, integratív gondolkodás elmélyítését. Emellett lehetőséget ad egy aktív párbeszéd kialakítására a hazai, az európai és a világ design intézményeivel és szakmai szervezeteivel. Az intézet pezsgő szellemi műhely, mely magas szintű képzést biztosít hallgatói számára. Egyaránt fontosnak tartja a hagyományok megőrzését, és a legújabb ismeretek integrálását az oktatásba. A múlt- és jövőkutatási tevékenységére alapozva ötvözi a progressziót és a tradíciókövetést, ebből új design és művészeti minőségeket hívva életre.

Intézetünk már több, mint négy évtizede foglalkozik a vizuális kommunikáció szakterületei iránt érdeklődő hallgatók képzésével. A Média Intézetben működő négy szak – animáció, fotográfia, média design és tervezőgrafika – tevékenységének célja, hogy stabil szakmai alapozás mellett progresszív tervezői szemléletet adjon át arra ösztönözve hallgatóit, hogy a folyamatosan változó médiaközegben meghatározó szerepvállalói legyenek környezetüknek és lehetőségük legyen társadalmunk értékszemléletének gazdagítására és korszerűsítésére. Az elmúlt évtized hozta információ-kommunikációs változásnak és a technológia napról napra gyorsuló tempójú fejlődésének visszavonhatatlan hatása a kreatív folyamatok átalakulása és a médiaművészetek tömegkommunikációban való egyre intenzívebb jelenléte. A tudomány és a művészet konvergenciája napjaink valósága. Célunk és felelősségünk, hogy mindenkori hallgatóink számára hiteles szellemi muníciót, hatékony eszközöket kínáljunk az állandó fejlődéshez.

Az Elméleti Intézet tevékenységei a design és a művészet megértésének, közvetítésének és támogatásának különböző formái köré csoportosulnak. Az Intézetben folyó kutatási és oktatási aktivitásokban egyaránt a magyar és az egyetemes kultúra megismerésére, a jelen és a közelmúlt megértésére irányul a figyelem. A szerteágazó projektek közös kiindulópontja az alkotás folyamata. Az egyetem alkotó szakjai számára biztosított elméleti stúdiumok keretében széles diszciplináris választék érhető el a hallgatók számára. Cél az, hogy az alkotás jogi és gazdasági környezetében, a műértelmezés teoretikus kereteiben és praktikus gyakorlásában, valamint a fizikai és a társas világ értelmezésében a hallgatók módszerekre és eszközökre találjanak. Az Intézet alapképzési és mesterszakjai, valamint szakirányú továbbképzései magas színvonalon, korszerű oktatási módszerekkel és nemzetközi kitekintéssel támogatják a design és a művészet teoretikus kérdéseiben, menedzsmentjében vagy tanításában fejlődni kívánókat.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem multidiszciplináris doktori iskolája három design és művészeti ágban (építőművészet DLA, iparművészet DLA, multimédia művészet DLA, practice-led doctoral degrees) és egy tudományágban (művészet-tudomány PhD, theory-based doctoral degree) folytatja tevékenységét, a négy ág koherenciájára és interdiszciplináris együttműködésére alapozva.

A négy képzési ág tagolódása az egyetem mesterképzési szakstruktúrájára épül, és kiteljesíti a háromfokozatú képzés ama tendenciáját, amely a specifikus szaktudások széles spektrumú rendszere felől (BA képzés) a mesterszakok összefoglaló jellegén át, a doktori képzés integratív struktúrájához vezet. Ez az oktatási filozófia fejeződik ki a doktori iskola által kiírt tematikus fókuszok inter- és transzdiszciplináris karakterében is, valamint abban, hogy az eltérő alkotói/kutatói szakterületeket képviselő témavezetők jellemzően többen, társ-konzulensi viszonyban segítik az egyes doktoranduszok, és a doktoranduszcsoportok munkáját.

A MOME Doktori Iskola kész arra is, hogy a benne folyó kutatásokat, illetve az általa megjelenített szakmai területeket más, hazai és nemzetközi akadémiai intézményekkel, továbbá piaci szereplőkkel, társadalmi szervezetekkel együttműködésben helyezze az alap- és az alkalmazott kutatás, fejlesztés és innováció kontextusaiba.

Animáció, Designkultúra, Építőművészet, Formatervezés, Fotográfia, Média design, Tárgyalkotás/Fém, Tárgyalkotás/Kerámia, Tárgyalkotás/Üveg, Tervezőgrafika, Textiltervezés

Animáció, Designelmélet, Design- és művészetmenedzsment, Design- és vizuálisművészet-tanár, Divat- és textiltervezés, Építőművész, Ékszertervezés és Fémművesség, Formatervező művész, Fotográfia, Kerámiatervezés, Média design, Tervezőgrafika, Photography MA, Interaction Design MA

A képzés és fokozatadás területei: iparművészet, multimédia-művészet és építőművészet.

Kultúramenedzsment | Múzeumi menedzsment

A MOME Open, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem iskolarendszeren kívüli, rövididős képzéseit, tanfolyamait szervező és működtető központja. Képzései egyszerre reagálnak a külső piaci igényekre, az akkreditációs folyamatoknál gyorsabb szakmai tendenciákra, és egyúttal megjelenítik a MOME szakmai közösségének látásmódját, szaktudását.

A képzési kör a tradicionális szakterületektől, a határterületi, kísérleti képzésekig terjed, és folyamatosan újabb fejlesztési témákon és formákon keresztül igyekszik a design és művészeti tudások láthatóságát, ismertségét és széleskörű elérhetőségét megteremteni, portfóliójában a hagyományos tárgyalkotás mellett a design thinking, service design és digitális médiumok egyaránt fontos szerepet kapnak.

A PreMOME a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem felvételire felkészítő kurzusait kínálja, elméleti és gyakorlati képzést nyújtva, az egyetem felvételi eljárására készítve fel a jelentkezőket. Az oktatás minőségét a MOME szakjai által jóváhagyott tanterv, a változatosan felépített program és a MOME-hoz kötődő oktatói csapat biztosítják.

A MOME nemzetközi tevékenységének legfőbb célja az egyetem megjelentetése az országhatáron túl; olyan képet alkotva mely hűen tükrözi az egyetem unikális jellegét és az oktatás minőségét, emellett hatékonyan koordinálja és irányítja a hallgatói – és tanári mobilitást. A MOME nemzetközi politikája alapján az egyetem nemzetközi tevékenységét illetően két irányban működteti. Az egyik irányban a nemzetközi tapasztalatok, tudás beépítése, a másik irányba az egyetem tanárai és diákjai által létrehozott tudás, alkotások megismertetése, nemzetközi szintű elterjesztése történik. A nemzetközi stratégia ennek a kétirányú munkásságnak a céljait, prioritásait fogalmazza meg, valamint az ebből adódó feladatok megvalósításának módját.

2022 szeptemberében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány kezdeményezésére felállt a MOME munkáját segítő Nemzetközi Tanácsadó Testület. Az öt szakemberből álló szakmai bizottság célja, hogy élő kapcsolatot alakítsanak ki a MOME szakmai műhelyeivel, hallgatóival, és tapasztalataikra építve rendszeresen visszajelzést és tanácsokat adjanak a MOME működéséhez és fejlesztéséhez.

Szántó András, Tanácsadó testületi elnök

New Yorkban élő író, kutató, kulturális- és médiatanácsadó. Stratégaként olyan intézményekkel és márkákkal működött együtt, mint a Stanford University, a Metropolitan Museum of Art, az Art Basel, a Szépművészeti Múzeum, a Rolls-Royce vagy a BMW. Írásait a The New York Times és a The Wall Street Journal is publikálta. Családi és intézményi szinten is kötődik a Moholy-Nagy családhoz. 2020-2021-ben támogatta a MOME stratégiai márkaépítés folyamatait illetve aktívan részt vett a Brand Book előkészítésében is.

Aric Chen Archiválva 2022. november 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Nemzetközi tanácsadó

A rotterdami Het Nieuwe Instituut művészeti igazgatója, korábban a sanghaji Tongji Egyetem Design és Innovációs karának professzora, a Design Miami kurátora. Az Egyesült Államokban született és nőtt fel, Hollandiában él. Chen volt a tervezés és építészet első vezető kurátora, majd az At Large kurátora az M+-nál, Hongkongban. Kurátorként világszerte számos kiállítást jegyez, például a lisszaboni X is Not a Small Country: Unraveling the Post-Global Era-t, a State of Extremes-t az izraeli Holoni Design Múzeumban, a Harmadik teret Harmadik tér a japán Oita Művészeti Múzeumban.

Gálik Györgyi, Nemzetközi Tanácsadó

A Dark Matter Labs Város Programjáért felelős vezetője és a Stratégiai Partnerkapcsolatokért volt felelős vezető a University College London Institute for Innovation and Public Purpose egyetemi kutató intézetében. A Design Council volt vezető tanácsadója, korábban tanácsadóként és design kutatóként is dolgozott Londonban többek között a Future Cities Catapultnál és az Umbrelliumnál. A doktoriját a Royal College of Art-on szerezte Innováció Mérnök szakon és két mester diplomát szerzett a MOME-n. Korábban a New York University kutatójaként dolgozott és több neves egyetemen is előadó.

Zuzanna Skalska, Nemzetközi Tanácsadó

Zuzanna Skalska cégvezetőket és döntéshozókat inspirál arra, hogy nézőpontjukat hosszú távú jövőképpé formálják a legkülönbözőbb ágazatokból származó elképzelések, ötletek és megoldások kölcsönhatása révén. Főként az üzleti változás stratégiai jeleinek kutatásával és elemzésével foglalkozik. A 360Inspiration designtanácsadó cég és a FutureS Thinking Group tulajdonosaként vezérigazgatókkal, döntéshozókkal és kutatás-fejlesztési igazgatókkal szoros együttműködésben lehetséges jövőbeli fejlesztéseken dolgozik. Világszerte számos egyetemen ad elő. A School of Form (SWPS) társalapítója.

Ulrich Weinberg, Nemzetközi Tanácsadó

2007 óta vezeti a Hasso-Plattner Institute School of Design Thinking intézetét (a Stanford d.school társintézménye). A számítógépes animáció és játékok szakértője, a Potsdami Film Egyetemen, valamint vendégprofesszorként a Kínai Kommunikációs Egyetemen, Pekingben oktatott. A német Handelsblatt üzleti magazin felvette a 100 legjobb innovátor közé Németországban. A DGQ Német Minőségi Társaság igazgatósági tagja, a WeQ-Foundation társalapítója, és alapító elnöke a GDTA Global Design Thinking Alliance-nak. Többek között az SAP, a Janssen, a Volkswagen és a Bosch tanácsadója digitális transzformációs projektek kapcsán.

Az egyetem 2006-tól évente díjat adományoz annak, aki tevékenységével kimagasló módon, közvetlenül vagy közvetve hozzájárult az egyetem céljainak eléréséhez.

• 2006 Hattula Moholy-Nagy, művészettörténész, író
• 2007 Stefan Lengyel, formatervező
• 2007 Gergely István, építész, belsőépítész
• 2008 Rubik Ernő, Kossuth-díjas építész, formatervező
• 2009 Hannes Böhringer, művészetfilozófus
• 2010 Földes Imre, zenetörténész
• 2011 Tibor Kalman, grafikus, designer
• 2012 Dieter Rams, építész, designer
• 2013 Gőz László – harsonaművész, zenetanár
• 2014 Kovalik Balázs, rendező
• 2015 Frenák Pál, táncos, koreográfus
• 2016 Nádasdy Ádám, költő, nyelvész, műfordító
• 2017 Passuth Krisztina, művészettörténész
• 2018 Barabási Albert László, fizikus, hálózatkutató
• 2019 Karole P. B. Vail, kurátor, múzeumigazgató
• 2020 Csomay Zsófia építész, belsőépítész, érdemes művész, címzetes egyetemi tanár és posztumusz Reimholz Péter építész, belsőépítész, egyetemi tanár
• 2022 Botár Olivér, művészettörténész, kurátor

Gorden Wagener – Chief Design Officer For Mercedes-Benz Group AG

Ernyey Gyula – designtörténész, belsőépítő művész, Ferencz István – építész tervező művész, Ferkai András – építészettörténész, Kapitány Ágnes – szociológus, Péter Vladimir – Munkácsy Mihály-díjas érdemes művész, ötvös és szobrászművész, Lengyel István – formatervező, Szilvitzky Margit – textilművész; Scherer József – formatervező, Zsótér László – tervezőgrafikus

Bánfalvi András – fémműves tervezőművész, Bányai István – grafikusművész, Bendzsel Miklós – a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, Bodóczky István – képzőművész, Csomay Zsófia – Ybl Miklós-díjas, Pro Architectura díjas, Kotsis István-érmes építőművész, F. Dózsa Katalin – művészettörténész, Ferencz István – építész tervező művész, Paul Hargittai – textilművész, Steven Holl – építész, Janáky István – Ybl-díjas építész, Peter Pfeiffer – designer, Pohárnok Mihály – iparművész, Dan Reisinger – grafikusművész, Richly Zsolt – érdemes művész, Balázs Béla-díjas animációsfilm-rendező, Rofusz Ferenc – Oscar-díjas animációsfilm-rendező, Rubik Ernő – Kossuth-díjas építész, formatervező, Sárvári Katalin – textiltervező művész, Gorden Wagener – designer, Waliczky Tamás – médiaművész, Eva Zeisel – keramikus, formatervező, Peter Zumthor – építész, Palotai Gábor – designer, Robert Lešnik – car designer, Németh Gábor Tamás – car designer, Csupó Gábor – animációs filmalkotó, producer, rendező

Piotr Bozyk – formatervező művész, Csíkszentmihályi Péter – belsőépítész, Kass János – Kossuth-díjas grafikusművész, Kunkovács László – Balogh Rudolf-díjas fotóművész, Popovics Zoltán – szobrászművész, Rubik Ernő – Kossuth-díjas építész, formatervező, Szentpéteri Tibor – formatervező

Bernhard Geisen – formatervező, Bíró Péter – marketingvezető, Kaucsek György – regisztrált európai ergonómus, pszichológus, Lehotay Zoltán – animációsfilm-rendező, Tapolcai László – ipari formatervező, Thomas Sälzle– car designer,

Jankovics Marcell – Kossuth-díjas filmrendező, dr. Kapitány Gábor – szociológus, kulturantropológus, Király József – Kossuth-díjas belsőépítész

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány 2020 őszén hívta életre a Stefan Lengyel Kiválósági Ösztöndíj programot, melynek két modulja a hallgatók teljesítményalapú támogatása mellett a diákok naprakész iparági, gyakorlati kompetenciáinak bővítésére és szakmai integrációjára is nagy hangsúlyt fektet.

A koncepció a MOME Akadémia, a Hallgatói- és Doktorandusz Önkormányzat közreműködésével készült el. Egy olyan program kifejlesztése volt a cél, amely szimbolizálja egyetem identitását, megtestesíti annak innovatív, ambiciózus karakterét és egyúttal figyelembe veszi a közösség visszajelzéseit is.

2019 szeptemberében került átadásra az elmúlt évek egyik legnagyobb hazai egyetemi fejlesztése, a MOME új campusa, mely 25 000 négyzetméternyi épületet és 15 000 négyzetméternyi közparkot foglal magában, bruttó 21,4 milliárd forint értékben.

A beruházás első szakaszában, 2016-ra felépült a MOME ONE, amely a korszerű eszközökkel berendezett műhelyeknek ad otthont, a második szakaszban, 2018-ra elkészült a MOME TWO, az ugyancsak figyelemre méltó technológiával beépülő műterem- és médiaház. Az utolsó ütemben, 2019 szeptemberében került átadásra a MOME UP, mely a Doktori Iskola és az ország legrangosabb design témájú könyvtára mellett, az Innovációs Központnak, az egyetem KFI- tudástranszfer- és inkubációs tevékenységének biztosítja a legkorszerűbb feltételeket. Ugyanebben az ütemben készült el a BA-képzésnek helyet adó új épület, a MOME BASE, de megújult az eredeti, fővárosi védettségű egyetemi épület is, mely az MA-képzéseknek ad ma otthont. Felépült a MOME Ground, az egyetem főbejárata, egyben legnagyobb közösségi tere, a campus belső életének középpontja. A kantint is magában foglaló tér kapcsolja össze a különböző oktatási épületeket, a Technológiai Parkot és az Innovációs Központot. Megújult a műemléki védettségű Gondűző-villa is, mely ma az egyetem reprezentatív eseményeinek egyik meghatározó helyszíne.

A 2019-ben átadott új egyetemi campus épületei:

• Design Center: Hazai formatervezési folyóiratok (1976–1994)
• Dvorszky Hedvig: Design, a forma művészete (1979)
• Ernyey Gyula: Design alapelvek (1981)
• Ernyey Gyula: Design (2000)
• Koczogh Ákos: Finta László (1978)
• Koczogh Ákos: Szép tárgyak dicsérete (1978)
• Lelkes Péter: Zsennyei Műhely (1996)
• Lissák György: A formáról (2000)
• Scherer József: 100 év formatan (2000)
• Vadas József: Művészeti ipartól az ipari művészetig (1979)
• Vadas József: A forma tartalma (1979)
• Tubbs, Dougles B: Art and the automobile, London, (1978)
• Dokumentumok a Magyar Iparművészeti Főiskola életéből : 1945-83 /(szerk. Bodor Ferenc ; vál. Bodor Ferenc et al.) (Budapest : S.n., 1983)
• Magyar Iparművészeti Főiskola /(bev. Pogány Frigyes ; szerk. a Főisk. tanári kollektívája)
• Kner Imre szakkönyvtára : címjegyzék : (kész. a Magyar Iparművészeti Főiskola Könyvtára Kner-különgyűjteményének állománya alapján) / (kész. Zöldy Pál) (Békéscsaba) ; (Budapest) : Kner Nyomda, 1985
• Kner Imre szakkönyvtára : a Magyar Iparművészeti Főiskola könyvtárának Kner-különgyűjteménye / összeáll. Zöldy Pál (megjelent: Békéscsaba : Kner Nyomda, 1985)
• Iparművészet és tervezőképzés a kilencvenes években : a Magyar Iparművészeti Főiskola szakmai konferenciáján 1991. november 29-én elhangzott előadások és hozzászólások /(szerk. Ferkai András, István Mária, Slézia József) (megjelent: Budapest : Magyar Iparművészeti Főiskola, 1992 )
• Ernyey Gyula: Az ipari forma története Magyarországon, Művészettörténeti füzetek 8, Cahiers d'historie de l'art, Akadémia Kiadó, Budapest, 1974. ISBN 963 05 0313 1
• Csekovszky Árpád keramikusművész alkotásainak gyűjteménye / szerk. Csekovszky Árpádné, Csekovszky Balázs; (kiad. a Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány…).- Budapest: Csekovszky Á. Műv. Közalapítvány, 2001.- 272 p.: főként színes; 30 cm, ISBN 963-00-8512-7 kötött
• Ipari művészet, 60.1603 – Kossuth nyomda, Budapest, Kiadó: iparművészeti Tanács. Felelős: Juhász László
• Forma Hungarica, Mai magyar iparművészet, Hungarian applied art today, Magyar Helikon / 1974. A kötet anyagát összeállította és a bevezetőt írta Domanovszky György, Kossuth Nyomda ISBN 963 207 224 3
• A design helyzete és fejlesztésének lehetőségei Magyarországon, szerkesztette: Kapitány Ágnes és Pohárnok Mihály, Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest, 2001, Készült a Magyar Szabadalmi Hivatal nyomdájában Budapesten, felelős vezető: Orlai Ernő
• Design felső fokon, Top class design, Ipari formatervező- képzés a Magyar Iparművészeti Egyetemen 1950–2005 / Industrial Design at the University of Arts and Design, Budapest. Folprint nyomda ISBN 963 7164 80 4
• Magyar Iparművészeti Főiskola, Kossuth Nyomda, Budapest, 1971, felelős kiadó: dr. Pogány Frigyes
• Hegedűs József: A hazai Design szervezésének 25 éves története (1975–2000), Budapest, 2002, Kiadásért felelős: Hegedűs Józsefné dr.
• A Magyar Iparművészet az ezredfordulón / Hungarian Applied Arts at turn of the millenium, Magyar Művészeti Akadémia Alapítvány, Stádium Nyomda, Budapest, 2003 ISBN 963212754 4

• Moholy-Nagy Művészeti Egyetem honlapja
• Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hivatalos YouTube csatornája
• Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a Facebookon
• PreMOME
• MOME Open
• MOME Diploma
• Ponton galéria hivatalos oldala
• Balla Dóra: Grafika, 1850–2000; MOME, Budapest, 2019
• Merre megyünk? 130 éves a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem; szerk. Szentpéteri Márton, Tillmann József; MOME, Budapest, 2011
• Csipes Antal: A tanodától az egyetemig..., 1880–2020; szerzői, Budapest, 2020

Iparművészet Iparművészeti Múzeum Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola Műcsarnok Ponton Galéria

Magyar Iparművészek Országos Egyesülete Magyar Iparművészek Testülete Országos Iparművészeti Bizottság Országos Magyar Iparművészeti Társulat Magyar Formatervezési Díj

Magyar Belsőépítész Közhasznú Egyesület Lakberendezők Országos Szövetsége OMFB Ipari Formatervezési Tanácsa Design Management Díj 2010 MOME Mozgó