M24 Chaffee

M24 Chaffee
Fejlesztő ország	Amerikai Egyesült Államok
Gyártó	Cadillac
Gyártási darabszám	4731
Háborús részvétel	második világháború
Általános tulajdonságok
Személyzet	5 fő
Hosszúság	5,56 (18,24') m
Szélesség	3 (9,84') m
Magasság	2,77 (9,08') m
Tömeg	18,4 t (40 500 lb)
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat	10–38 mm
Elsődleges fegyverzet	75 mm-es M6 típusú páncéltörő ágyú
Másodlagos fegyverzet	2 db .30–06 Browning M1919A4 géppuska 1 db .50 Browning M2HB nehéz géppuska
Műszaki adatok
Motor	Cadillac Series 44T24 vízhűtéses, benzinüzemű motor
Teljesítmény	220/164 kW (300/220 Le)
Felfüggesztés	függőleges spirálrugó
Sebesség	56 (közúton) 40 (terepen) km/h
Fajlagos teljesítmény	16,09 Le/t
Hatótávolság	161 (100 mi) km
A Wikimédia Commons tartalmaz M24 Chaffee témájú médiaállományokat.

Az M24 Chaffee egy amerikai könnyű harckocsi volt, amit a második világháború kései szakaszában állítottak hadrendbe. A típust Adna R. Chaffee tábornokról nevezték el aki úttörő szerepet játszott az amerikai páncélos doktrínák kidolgozásában.

A harctéri tapasztalatok bebizonyították hogy az amerikai könnyű harckocsik 37 mm-es páncéltörő ágyúi nem képviselnek elegendő tűzerőt. Az M3/M5 Stuart páncéloson alapuló T7-es konstrukció tűzerő szempontjából ugyan előrelépésnek számított, az új fegyverzetnek és a felépítményt érintő számos módosításnak köszönhetően azonban ez a változat már túllépte a 20 tonnás tömeghatárt, amely a közepes harckocsik kategóriájának felelt meg. Az Ordnance Committee felismerte hogy egy merőben új könnyű harckocsi változat kifejlesztésére van szükség, amely az optimális tűzerő elérése véget 75 mm-es löveggel van felszerelve, tömege viszont nem haladhatja meg a könnyű páncélosokra vonatkozó korlátozást.

1943 áprilisában az Ordnance Corps és a Cadillac vállalat közösen kezdett hozzá a T24-es névre keresztelt könnyű harckocsi kifejlesztéséhez. Az elvárásoknak megfelelően a páncéltest a legjobban védett helyeken sem haladta meg a 25 mm-es falvastagságot, döntött kiviteléből adódóan viszont hatékony védelmet biztosított. Főfegyverzet gyanánt a B-25 Mitchell bombázókhoz használt 75 mm-es repülőgép fedélzeti ágyú módosított változatát használták ami hasonló teljesítményt nyújtott mint az M3-as páncéltörő löveg. A felfüggesztés hasonlított az M18-as Hellcat páncéloshoz használt felfüggesztési rendszerhez.

Az M24-es könnyű harckocsit 1944-től kezdve a Cadillac és a Massey-Harris vállalat gyártotta sorozatban. Összesen 4731 páncélos végszerelése után, 1945 augusztusában leállították a típus sorozatgyártását.

A Chaffe harckocsik voltak az egyik főszereplői a „A halál ötven órája” című nagy sikerű amerikai háborús filmnek. Ezek alakították a német harckocsik számára könnyű prédát jelentő Shermaneket. (A Tigrisek „szerepében” a háború után kifejlesztett Patton tankok léptek fel).

•  Ausztria
•  Belgium
•  Chile
•  Dánia
•  Dél-Korea – 30 Chaffeet használtak kiképzőcélokra az 1950-es évek elején
•  Dél-Vietnám
•  Egyesült Királyság
•  Etiópia
•  Franciaország
•  Fülöp-szigetek
•  Görögország
•  Hollandia
•  Irak
•  Irán
•  Japán
•  Kambodzsa
•  Kínai Köztársaság
•  Laosz
•  Norvégia
•  Olaszország
•  Pakisztán
•  Portugália
•  Szaúd-Arábia
•  Spanyolország
•  Thaiföld
•  Törökország
•  Uruguay
•  USA
•  Vietnám

• M24 'Chaffee' könnyű harckocsi