Máslak
| Máslak (Mașloc) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Máslak |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 307270 |
| SIRUTA-kód | 157692 |
| Népesség | |
| Népesség | 817 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 155 |
| Népsűrűség | 9,85 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 176 m |
| Terület | 82,91 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 59′ 50″, k. h. 21° 27′ 16″45.997222°N 21.454444°EKoordináták: é. sz. 45° 59′ 50″, k. h. 21° 27′ 16″45.997222°N 21.454444°E | |
| http://www.blumenthal-banat.de/, Máslak weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Máslak (románul: Mașloc , németül: Blumenthal) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében, az azonos nevű község központja. Az első világháborúig Temes vármegye Lippai járásához tartozott.
Nevének változásai
[szerkesztés]1839-ben Blumenthal, 1863-ban Blumenthal, Máslok, 1873-ban Blumenthal, Máslak és 1880-ban Máslak az elnevezése.
Népessége
[szerkesztés]- 1900-ban 6686 lakosából 3265 volt román, 2873 német, 520 magyar, 28 egyéb (13 szerb ) anyanyelvű; 3436 római katolikus, 3072 ortodox, 61 görögkatolikus, 43 református, 30 evangélikus, 38 zsidó és 6 egyéb vallású.
- 2002-ben a 3985 lakosából 3386 volt román, 307 ukrán, 155 magyar, 98 cigány, 31 német és 2 egyéb, 3610 ortodox, 185 római katolikus, 119 pünkösdista, 29 baptista, 18 református és 24 egyéb vallású vagy ateista.
Története
[szerkesztés]Reiszig Ede így ír a településről Temes vármegye községei című munkájában: „... A középkorban Arad vármegyéhez tartozott. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Machalaka, Makalaka, Mathalaka alakban, már egyházas helyként fordul elő. 1471-ben, a Szeri Pósafiak kihaltával, a Guthi Országh- és a Nádasdi Ongor-család nyerte adományul. 1475-ben, midőn kérésükre az adományt újból átírták és megerősítették, Máslakot már oppidumnak (város) nevezi a megerősítő levél; 1506-ban azonban már egyszerűen csak birtok és a sződi várkastély tartozéka. Az 1561. évi összeírásban szintén elhagyott faluként van feltüntetve s ekkor Mágócsy Gáspár és Liszthy János voltak a földesurai. A török hódoltság megszüntével: 1717-ben eszközölt összeírásban Maschlok alakban fordul elő, 14 házzal, de az 1723-25. évi és az 1761. évi hivatalos térképeken már csak pusztult helyként szerepel. 1770-71-ben németek telepedtek le a régi Máslak helyén, a hol 93 házból álló telepet építettek. Az új telep neve Blumenthal lett, ama virágos völgy után, hova e gyarmatosok telepedtek. 1783-ban a helység 16 új házzal gyarapodott. 1782-ben ezt is Névery Elek és József vették meg a kincstártól, de nem tudták a vételárt lefizetni s így a helység 1814-ig a kincstáré maradt, a mikor I. Ferencz király, herceg Schwarzenberg Károlynak adományozta. Ez időtől birtokosai ugyanazok voltak, mint Saroltaváréi. Idővel a község régi magyar neve feledésbe menvén, 1833-1850 között a községi pecséteken Virág-Völgye feliratot használt. Később Máslak lett a neve. A római katolikus templomot már a németek letelepedésekor építették. 1778-ban a templom szent Bertalan napjára búcsú-engedélyt nyert. A községbeli régi úrilakot 1788-ban Kevermesi Thököly Péter építtette, ez jelenleg gróf Wimpffen Siegfried tulajdona és jószágigazgatójának lakása. A község melletti dombon, a németek letelepülésekor egy várrom volt, a melynek kőanyagából a települők épületeik alapjait rakták le. Ma már nyoma sincsen. A község határában van az ún. „török kút”, mely még a török világból ered. „
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
