Liesing

Bécs XXIII. kerülete
Elhelyezkedése Bécsen belül
Bécs XXIII. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Liesing
Közigazgatás
Település	Bécs
Kerület	XXIII.
Irányítószám	1230
Testvérvárosok	Lista Budapest XV. kerülete
Népesség
Teljes népesség	110 464 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	3 449,84 fő/km²
Tszf. magasság	212 m
Terület	32,02 km²
Elhelyezkedése
Bécs XXIII. kerülete Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 16° 17′ 04″48.137777777778, 16.28444444444448.137778°N 16.284444°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 16° 17′ 04″48.137777777778, 16.28444444444448.137778°N 16.284444°E
Bécs XXIII. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs XXIII. kerülete témájú médiaállományokat.

Liesing Bécs XXIII. kerülete. Liesing Hietzing, Meidling, Favoriten, Alsó-Ausztria és Perchtoldsdorf községekkel határos.

Oppervlakte van de Wijken Atzgersdorf 376,42 ha Erlaa 238,96 ha Inzersdorf 854,06 ha Kalksburg 375,70 ha Liesing 273,82 ha Mauer 639,57 ha Rodaun 214,45 ha Siebenhirten 251,22 ha

• 
  Atzgersdorf
• 
  Erlaa
• 
  Inzersdorf
• 
  Kalksburg
• 
  Liesing
• 
  Mauer
• 
  Siebenhirten

1938. október 15-én néhány települést beolvasztattak Bécsbe Liesing névvel mint 25. kerület.^[2]

1945. április 9-én és 10-én a Vörös Hadsereg vonult be Liesingbe. A megszállás alatt (1945–1955) Liesing a szovjet megszállt Alsó-Ausztriához tartozott.

1954. szeptember 1-jén hozták létre a 23. kerületet. Breitenfurt bei Wien, Kaltenleutgeben, Laab im Walde, Perchtoldsdorf és Vösendorf újra önálló települések lettek. A Lainzer Tiergarten (Lainzi Vadaspark) Hietzing részé lett.

• Wotruba-templom
• Liesing-kastély
• Alterlaa-kastély

• 
  A liesingi kastély
• 
  Az alterlaai kastély
• 
  Aquädukt Liesing
• 
  Templom Liesing
• 
  Templom Atzgersdorf
• 
  A Rosenhügel filmstúdiók főepülete
• 
  A Siebenhirten metróállomás
• 
  A liesingi állomás
• 
  Alt-Erlaa
• 
  Az atzgersdorfi koporsógyár
• 
  Az atzgersdorfi állomás
• 
  Az inzersdorfi templom
• 
  Kalksburg központja
• 
  A liesingi templom
• 
  A Wotruba-templom
• 
  A Liesing patakok

Népességnövekedés
Quelle: Statistik.at^[3]

• Primo Calvi: Darstellung des politischen Bezirkes Hietzing Umgebung durch umfassende Beschreibung aller Dörfer, Ortschaften, Kirchen, Schulen, Schlösser, Anstalten und bemerkenswerten Objecte etc. etc. Selbstverlag, Wien 1901
• Josef Jahne: Heimatkunde des politischen Bezirkes Hietzing-Umgebung für Schule und Haus. Selbstverlag, Wien 1911
• Ferdinand Opll: Liesing: Geschichte des 23. Wiener Gemeindebezirks und seiner alten Orte. Jugend und Volk, Wien 1982, ISBN 3-7141-6217-8
• Josef Roskosny: Liesing: Ein junger Bezirk mit Vergangenheit. Mohl, Wien 1979, ISBN 3-900272-10-7
• Rudolf Spitzer: Liesing: Altes erhalten – Neues gestalten. Mohl, Wien 1994, ISBN 3-900272-50-6
• Birgit Trinker (Redaktion): Wiener Bezirkshandbücher. 23. Bezirk. Pichler, Wien 2002, ISBN 3-85431-290-3
• Ferdinand Opll: Karten als Quelle topographischer Erkenntnis. Der Liesinger Raum im Süden Wiens zur Zeit Maria Theresias. In: Wiener Geschichtsblätter. Hrsg. vom Verein für Geschichte der Stadt Wien. 68. Jahrgang. Heft 2/2013. ISSN 0043-5317 ZDB-ID 2245-7. S. 109–128.

• wien.at - Liesing
• Liesing Online
• Bezirksanalyse im Rahmen der Lokalen Agenda 21 für den 23. Bezirk (PDF-Datei; 793 kB)

• Bécs kerületei

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Liesing című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.