Erzsébet (keresztnév)

Ez a szócikk a keresztnévről szól. Hasonló címmel lásd még: Erzsébet (egyértelműsítő lap).

Az Erzsébet női név, amely a héber Eliseba (אֶלִישֶׁבֵע Elíseva, úgynevezett „erős” alakja אֶלִישָׁבַע Elísáva) névből származik, ennek nyugati Elisabeth alakjából fejlődött ki. Fejlődési sora: Elsábet→Elsébet→Erzsébet. Ennek eredeti jelentése: „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy „Isten a teljesség”, „Isten a tökéletesség”.^[1]

Babett, Babetta, Béta, Betta, Betti, Bettina, Böske, Csöre, Eliz, Eliza, Elizabet, Ella, Elza, Ilze, Iza, Izabel, Izabell, Izabella, Lili, Liza, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Lizi, Örzse, Szavéta, Véta, Zsóka

november 19.^[1]

Erzsébet-napi hiedelem, hogy ennek a napnak az időjárása a karácsonyi időt jósolja meg.^[2]

Az Erzsébet Magyarországon a 14. századig a leggyakoribb női név, azóta is a legnépszerűbbek között volt. A 20. század végére kicsit visszaszorult a névadásban, de még gyakori, a 2000-es években azonban már nem szerepel a 100 leggyakrabban adott női név között.^[1][3][4]

Ugyanakkor a teljes népességet tekintve az Erzsébet név még mindig a második leggyakrabban viselt női név a Mária után, 2019-ben összesen több mint 200 000 nő neve volt.

• Elisabeth, Else (német)
• Elizabeth, Elisabeth, Eliza, Liza, Betty (angol)
• Elisabetta (olasz)
• Élisabeth (francia)
• Eliabel (francia)
• Alžbeta (szlovák)
• Alžběta (cseh)
• Elżbieta (lengyel)
• Jelizaveta (orosz)
• Eliszavet, Ελισάβετ (görög)
• Isabel (spanyol)

„Erzsébet” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján

• Erzsébet vagy Eliseba, Mózes sógornője a Bibliában
• Erzsébet, Keresztelő Szent János édesanyja a Bibliában

• Árpád-házi Szent Erzsébet
• Báthori Erzsébet nemesasszony
• Cseszneky Erzsébet grófnő, mecénás
• Csézi Erzsébet énekesnő
• Galambos Erzsi színművész
• Galgóczi Erzsébet író
• Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes
• Házy Erzsébet operaénekes
• Heirits Erzsébet kétszeres Európa-bajnok asztaliteniszező
• Kertész Erzsébet író
• Komlóssy Erzsébet operaénekes
• Kovács Erzsi énekesnő
• Köteles Erzsébet olimpiai bajnok tornásznő
• Kútvölgyi Erzsébet színművész
• Márkus Erzsébet olimpiai ezüstérmes súlyemelő
• Máthé Erzsi színművész
• Milassin Erzsébet válogatott labdarúgó
• Nagy Erzsébet újságíró
• Pártos Erzsi színművész
• Pásztor Erzsi színművész
• Sándor Erzsi operaénekes
• Simor Erzsi színművész
• Schaár Erzsébet szobrász
• Spéter Erzsébet, az Erzsébet-díj alapítója
• Szőnyi Erzsébet zeneszerző
• Szontagh Erzsébet, a csetneki csipke egyik létrehozója
• Viski Erzsébet kajakozó

Uralkodók és családtagjaik:

• Łokietek Erzsébet királyné, Károly Róbert felesége
• Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
• Szilágyi Erzsébet, Mátyás király édesanyja
• I. Erzsébet angol királynő
• Erzsébet brit királyné, II. Erzsébet brit királynő anyja
• II. Erzsébet brit királynő
• Erzsébet orosz cárnő
• Erzsébet magyar királyné (Sisi)
• Erzsébet Mária főhercegnő (Rudolf trónörökös lánya)
• Erzsébet belga királyné
• Wiedi Erzsébet román királyné

A 14-17. században, amikor a vezetéknevek kialakultak, az anya neve ritkán vált családnévvé, de ennek ellenére az Erzsébet variációi, az Erzsik és az Örzse többféle alakban is előfordultak: Eörsik, Ersik, Eőrse, Eörsse.^[2]

A települések védőszentjükről lettek elnevezve

• Szenterzsébet, több település illetve településrész neve
• Erzsébet település Baranya vármegyében
• Pesterzsébet, Budapest városrésze
• Erzsébet-sziget, dunai sziget Komáromnál
• Erzsébetváros, több település neve, illetve városrésze
• Erzsébetháza, Erzsébetkápolna községek Szlovákiában
• Erzsébetliget, Erzsébettelep, Erzsébettelek, Budapest városrészei
• Béta település Romániában

• Szent Erzsébet vagy Erzsébet asszony a szereplője, mint lányát férjhez adó anya, egy várkörjáró játék-sorozatnak
• Világszép Erzsébet, Tündérszép Erzsébet, mesealakok
• Szemérmetes Erzsók a szereplője Petőfi Sándor A helység kalapácsa című eposzának
• Számtalan festmény és oltárkép készült a középkorban Erzsébetről, Keresztelő Szent János anyjáról vagy Árpád-házi Szent Erzsébetről. Ez utóbbiról a leghíresebb ábrázolás a kassai székesegyházban látható szárnyasoltár, mely a legnagyobb festett szárnyasoltár, és a szent életét mutatja be.

• Szent Erzsébet virágocska a neve Nógrád vármegyében a napvirágnak (Helianthemum), melyet máshol tetemoldó fűnek is neveznek.^[2]
• kukorörzse a neve a salamonpecsétnek (Polygonatum)^[2]
• boglyasperzsi a neve egy virágfajtának^[2]
• büdöslizi vagy büdösliza a neve a muskátlinak^[2]
• erzsipaszuly, erzsibab, a neve egy gömbölyű lilástarka, bokros babnak^[2]
• bözsike volt a neve Szentesen a nyenyerének vagy a tekerőnek^[2]
• kisebb Erzsók orránál: ezt olyan dolgokra mondták, amik nagyon kicsik voltak^[2]

• Erzsébet-apácák, betegápoló nővérek
• Erzsébet híd több híd neve
• Erzsébet tér több tér neve
• Erzsébet körút, út Budapesten
• Erzsébet-kilátó, budapesti kilátó a János-hegyen
• Erzsébet-díj, magyar kulturális díj

• Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8  
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)

• Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
• Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250