Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Oudenaarde

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oudenaarde
A városháza
A városháza
Oudenaarde címere
Oudenaarde címere
Oudenaarde zászlaja
Oudenaarde zászlaja
Közigazgatás
Ország Belgium
RégióFlamand régió
SzékhelyOudenaarde
PolgármesterMarnic De Meulemeester
Irányítószám9700
Körzethívószám055
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség31 866 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség422 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület68,06 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 51′, k. h. 3° 36′50.850000°N 3.600000°EKoordináták: é. sz. 50° 51′, k. h. 3° 36′50.850000°N 3.600000°E
Oudenaarde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oudenaarde témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Oudenaarde (franciául: Audenarde, angolul: Oudenarde) község a belgiumi Kelet-Flandria tartományban. A községhez tartozik maga Oudenaarde városa, valamint Bevere, Edelare, Eine, Ename, Heurne, Leupegem, Mater, Melden, Mullem, Nederename, Welden, Volkegem és Ooike egy része. A 15. és 18. század között alapozta meg világhírnevét köszönhetően faliszőnyeg-gyártó manufaktúráinak.

Története

[szerkesztés]

Ename virágkora

[szerkesztés]

Oudenaarde története 974-ben kezdődik, amikot II. Ottó német-római császár és német király Ename mellett építette fel a három Schelde-menti erődjének egyikét, amelyek célja a királyság védelme volt esetleges frank támadások ellen. Ennek köszönhetően Ename gyors fejlődésnek indult. 1005-ben már állt néhány templom a városban és hamarosan Lotaringia legnépesebb településévé vált. 1033-ban IV. Balduin flamand gróf meghódította a várost, amely határ menti előörssé vált III. Henrik birodalma ellen. 1047-ben V. Balduin, az által, hogy felesége egy bencés apátságot alapított itt, megszilárdította családjának hatalmát az apja által meghódított területeken. Ebben az időszakban Ename kereskedői és kézművesi a Schelde másik partjára települtek át, ahol megalapították Oudenaarde városát.

Oudenaarde virágkora

[szerkesztés]

A 11. században élte virágkorát köszönhetően a Schelde közelségének és az egyre népszerűbb szövet- és faliszőnyeg-gyártó manufaktúráinak. Számos templomot, kolostort, ispotályt építettek. A középkor során a város a flamand grófok egyik leghűségesebb szövetségese volt a dél illetve Gent felőli lázadások ellen. A várost a „nemesség otthonaként” emlegették. 1526–1537 között felépült leghíresebb épülete, a gótikus városháza valamint a Szent Walpurga-templom. 1522-ben V. Károly német-római császár is a városban tartózkodott. Itt született házasságon kívüli lánya, Margit pármai hercegnő, Németalföld későbbi régense.

A város hanyatlása

[szerkesztés]

A reformáció idején Oudenaarde lakosai is az új irányzathoz csatlakoztak és Genttel szövetkeztek V. Károly ellen. 1582-ben Margit fia hosszas ostrom alá vonta. A város végül megadta magát, kereskedői, munkásai és nemesei is elmenekültek. Az ellenreformáció idején rövid ideig ismét újjáéledt a faliszőnyeg-gyártás. A következő században a franciák három alkalommal is megostromolták. 1708-ban a spanyol örökösödési háború egyik fontos csatája zajlott szomszédságában. A Habsburg uralom alatt alvó vidéki városka lett. A francia forradalom után a vallási megszorítások miatt szenvedett. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett.[2] A városban áll a környéken az első világháborúban elesett amerikai katonák emlékműve.[3]

Fő látnivalói

[szerkesztés]

Híres szülöttei

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. Bevolking per gemeente op 1 januari 2022. Statbel
  2. Oudenaarde history (angol nyelven). http://www.trabel.com.+[2012. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
  3. ABMC
  4. Town Hall and Belfry (angol nyelven). http://www.oudenaarde.be.+[2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
  5. Saint Walpurga Church (angol nyelven). http://www.oudenaarde.be.+[2013. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 12.)

További információk

[szerkesztés]