Octavia

Octavia
Született	i. e. 66[1] Nola
Elhunyt	i. e. 11 (54-55 évesen) Róma
Állampolgársága	római
Házastársa	Caius Claudius Marcellus ( – i. e. 40)[2][3] Marcus Antonius (i. e. 40 – i. e. 32)[4]
Gyermekei	öt gyermek: Claudia Marcella Major Claudia Marcella Minor Marcus Claudius Marcellus Antonia Antonia
Szülei	Atia Balba Caesonis Caius Octavius
Halál oka	természetes halál
Sírhelye	Augustus mauzóleuma
A Wikimédia Commons tartalmaz Octavia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Octavia Thurina Minor (Nola, Kr. e. 69. – Kr. e. 11.) Caius Octavius római hadvezér, senator és magistratus gyermeke második, Atia Balba Caesonissal kötött házasságából származó leánya. Az itáliai Nolában született. Hűségéért, nemességéért, emberségéért tisztelték, és azért is, mert a hagyományos római erkölcsöket testesítette meg az intrika és árulás korában.

Gyermekkorát nagyrészt szüleivel töltötte utazgatva. Kr. e. 54. előtt mostohaapja összeházasította Caius Claudius Marcellusszal. Marcellus consulviselt ember, a befolyásos és ősi Claudius nemzetség tagja volt. A férj Kr. e. 40-ben bekövetkezett haláláig három gyermekük született: Claudia Marcella Maior és Claudia Marcella Minor, illetve Marcus Claudius Marcellus.

A senatus rendeletére Kr. e. 40 októberében Octavia feleségül ment Marcus Antoniushoz, hogy megerősítse közte és fivére között a szövetséget. Kr. e. 40 és 36 között Antoniusszal élt annak athéni villájában, illetve vele tartott a provinciákba tett látogatásain. Felnevelte Marcellustól született gyermekeit, Antonius két fiát és közös gyermekeiket, Antonia Maiort és Antonia Minort.

Kr. e. 36-ban, Octavia hazatért Rómába a gyerekekkel, és igyekezett közvetíteni öccse és férje között annak ellenére, hogy Antonius elutasította őt (Kr. e. 32-ben el is vált hűséges asszonyától). Antonius Kr. e. 30-ban elkövetett öngyilkossága után magára vállalta annak Fulviától és Kleopátrától származó utódainak (Iullus Antonius, Alexander Helius, Kleopátra Szeléné és Ptolemaiosz Philadelphosz ) felnevelését is. Octavia többé nem ment férjhez.

Augustus örökösévé fogadta Marcellust, Octavia fiát, ám a fiatalember Kr. e. 23-ban betegségben elhunyt. Octavia az emlékére nyitotta meg a Marcellus Könyvtárat, Augustus pedig színházat emeltetett unokaöccse tiszteletére (ld. Marcellus-színház). Octaviát nagyon megrendítette fia halála, és visszavonult a közélettől. Utolsó éveit gyászban töltötte, és ruhákat készített császári testvérének.

Augustus több emlékművet is emeltetett nővére tiszteletére: egy oszlopcsarnokot, illetve az Erény szobrát is Octaviáról mintáztatta meg. Emellett ő volt az egyik első római nő, akinek az arcképével pénzt vertek, és Livia császárnéhez hasonlóan ő is rendelkezhetett saját vagyonával.

Kr. e. 11-ben halt meg, röviddel azután, hogy unokahúga, Julia Caesaris feleségül ment Tiberiushoz. Szeretett fivére hatalmas posztumusz megtiszteltetésekben részesítette: emlékére megépíttette az Octavia-kaput, nővérét istenné nyilváníttatta és templomokat emelt neki.

• Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
  Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).

1. ↑ English Wikipedia community: Wikipedia (angol nyelven)
2. ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
3. ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
4. ↑ The Augustan Aristocracy