IV. Frigyes nápolyi király

Ez a szócikk a nápolyi királyról szól. Hasonló címmel lásd még: IV. Frigyes (egyértelműsítő lap).

IV. Frigyes
Aragóniai Frigyes
Nápolyi Királyság királya
Federico IV
Uralkodási ideje
1496. október 7. – 1501. szeptember (lemondatták)
Koronázása	Capua 1497. augusztus 10.
Örököse	Ferdinánd calabriai herceg (1488–1550)
Elődje	II. Ferdinánd
Utódja	IV. (Orléans-i) Lajos
Tarantói Hercegség hercege
Uralkodási ideje
1478. – 1496. október 7.
Elődje	Aragóniai Alfonz
Utódja	Aragóniai Sarolta
Squilaccei Hercegség hercege
Altamurai Hercegség hercege
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Trastámara-ház
Született	1452. április 9. Nápoly
Elhunyt	1504. november 19. (52 évesen) Tours, Franciaország
Nyughelye	Church of the Minims
Édesapja	I. Ferdinánd nápolyi király (1423–1494)
Édesanyja	Chiaromontei Izabella tarantói hercegnő (1424–1465)
Testvére(i)	Ifjabb Aragóniai Johanna nápolyi királyné Aragóniai Beatrix magyar királyné Aragóniai Eleonóra modenai hercegné Francis of Naples, Duke of Sant Angelo Aragóniai János II. Alfonz nápolyi király Ferdinando d' Aragona y Guardato, 1st Duke of Montalto Aragóniai Alfonz
Házastársa	1. Anna savoyai hercegnő (1455–1480)
Házastársa	2. Balzo Izabella andriai hercegnő (1468–1533)
Gyermekei	1. feleségétől: 1. Sarolta (1480–1506) 2. feleségétől: 2. Ferdinánd (1488–1550) 3. Júlia (1492–1542) 4. Alfonz (1499–1501/3) 5. Izabella (1500–1550) 6. Cézár (1501–1501/3)
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

IV. Frigyes (Nápoly, 1452. április 19. – Tours, 1504. november 9.) vagy más számozás szerint II. Frigyes, avagy I. Frigyes, olaszul: Federico IV (I) d'Aragona, spanyolul: Federico IV (I) de Nápoles, katalánul: Frederic IV (I) de Nàpols, franciául: Frédéric II de Naples, Szicília (Nápoly) királya:^[1] (1496–1501). Aragóniai Beatrix magyar királyné bátyja. A Trastámara-ház nápolyi ágának a tagja, és ennek az ágnak az utolsó képviselője a nápolyi trónon. Nevét III. Frigyes német-római császár tiszteletére kapta, akit a születése évében koronáztak császárrá Rómában, ami után az újdonsült császár ellátogatott a Nápolyi Királyságba, és lett a keresztapja az újszülött csecsemőnek.

I. Ferdinánd nápolyi király és Chiaromontei Izabella nápolyi királyné másodszülött fia volt. Squilacce és Altamura és Tarantó hercege volt. 1468-ban apjai helytartóvá nevezte ki Apuliában. 1479-től 1482-ig Franciaországban élt, miután 1479-ben feleségül vette IX. Amadé savoyai herceg és Valois Jolán francia királyi hercegnő elsőszülött lányát, Annát, aki 1480-ban az első lányuk, Sarolta születése után röviddel gyermekágyi lázban meghalt. Unokaöccse, a gyermektelen II. Ferdinánd nápolyi király a halálos ágyán 1496. október 5-én Frigyest jelölte trónutódjául, aki két nappal később unokaöccse halálakor, 1496. október 7-én lépett trónra. VI. Sándor pápa 1497. június 7-én iktatta be hivatalosan, és 1497. augusztus 10-én Capuában királlyá koronázták. 1500. november 11-én a II. Ferdinánd aragóniai király és XII. Lajos francia király között létrejött granadai szerződés értelmében a két uralkodó felosztotta egymás között Frigyes királyságát. 1501 szeptemberében a franciák elfoglalták az országot, és ő kénytelen volt lemondani. XII. Lajos Franciaországba internálta, és Maine Grófságot és 50 000 font évjáradékot kapott. A franciaországi fogságban halt meg.

Beatrix királyné, miután 1500-ban a pápa elválasztotta II. Ulászlótól éppen a hazája e sorsfordító évében, 1501. március 16-án tért újra haza. A bátyja, IV. Frigyes és második felesége, Izabella királyné fogadta. A röviddel utána, május 25-én született unokaöccsét ő tartotta keresztvíz alá, és a Cézár (olaszul: Cesare) nevet kapta. A franciák bevonulása után Ischia szigetére menekült, majd a franciák kivonulása után újra Nápolyban élt, ahol 1508-ban halt meg.^[2]

• 1. feleségétől, Anna (1455–1480) savoyai hercegnőtől, 1 leány:
  • Sarolta (1480–1506), Tarantó hercegnője, férje XV. Guido (1476–1531), Laval grófja, 5 gyermek
• 2. feleségétől, Balzo Izabella (1468–1533) andriai hercegnőtől, 5 gyermek:
  • Ferdinánd (1488–1550), Calabria hercege, 1. felesége Foix Germána (1488/90/92–1538) özvegy aragón királyné, gyermekei nem születtek, 2. felesége Mencía de Mendoza (1508–1554), gyermeket nem szült, ágyasától 1 házasságon kívül született fiú.
  • Júlia (1492–1542), férje Palaiologosz János György (1488–1533), Montferrat őrgrófja, gyermekei nem születtek
  • Alfonz (1499–1501/03)
  • Izabella (1500–1550), nem ment férjhez
  • Cézár (Nápoly, 1501. május 25. – 1501/03)

1. ↑ A királyság hivatalos elnevezése mindvégig Szicíliai Királyság (A Világítótornyon inneni Szicíliai Királyság) maradt. A Nápolyi Királyság elnevezés csak történészi műszó a másik Szicíliai Királyságtól (A Világítótornyon túli Szicíliai Királyság) való megkülönböztetésre.
2. ↑ Lásd Berzeviczy (1908).

• Berzeviczy Albert: Beatrix királyné 1457–1508, Atheneum, Budapest, 1908. URL: Lásd További információk
• Benzoni, Gino: Federico d'aragona, re di Napoli, Dizionario Biografico degli Italiani 45, Róma, 1995. URL: Lásd További információk

• Berzeviczy Albert: Beatrix királyné: 1457–1508 (MEK) – 2014. május 13.
• Mittelalter-Genealogie/Friedrich IV. König von Neapel – 2014. május 13.
• FMG/Sicily/Naples Kings – 2014. május 13.
• Euweb/Ivrea/Naples Archiválva 2021. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. május 13.
• Gino Benzoni: Federico d'aragona, re di Napoli – 2014. május 13.
• Trastamara (Aragonesi) (olasz nyelven). Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea. (Hozzáférés: 2019. április 23.)

Előző Aragóniai Alfonz

Tarantó hercege 1478 – 1496

Következő Aragóniai Sarolta

Előző uralkodó: II. Ferdinánd

Szicíliai uralkodó 1496 - 1501 (Nápolyi király)

Következő uralkodó: IV. (Orléans-i) Lajos