Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

II. Hardeknut dán király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Hardeknut
Dánia királya
Uralkodási ideje
1035 – 1042
ElődjeII. Knut
UtódjaI. Magnus
Anglia királya
Uralkodási ideje
1035 – 1037
ElődjeKnut
UtódjaI. Harold
Anglia királya
Uralkodási ideje
1040 júniusa[1] – 1042. június 8.
KoronázásaCanterbury[3]
1040 júniusa[2]
ElődjeI. Harold
UtódjaEduárd
Életrajzi adatok
UralkodóházJelling-ház
Született1018
Angol Királyság
Elhunyt1042. június 8. (24 évesen)
Lambeth,[2] Anglia
NyughelyeWinchester katedrális,[2][3] Hampshire, Anglia
ÉdesapjaKnut
ÉdesanyjaNormandiai Emma
Testvére(i)
GyermekeiVilmos Knut (törvénytelen)
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Hardeknut témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

II. Hardeknut Knutsson vagy III. Knut (dánul: Knud III Hardeknud, angolul: Harthacanute), (1018[2]/1019[4] – 1042. június 8.[5]) Dánia társkirálya 1028-tól, királya 1035-től és Anglia trónjának birtokosa 1035-től 1037-ig,[1] illetve 1040-től haláláig.[6]

II. Knut és Normandiai Emma fiaként született,[4] és 1028-ban édesapja megosztotta vele Dánia trónját,[4] Nidarosban[2] kiáltották ki királlyá, majd édesapja, Knut halála után, 1035-ben lépett a dán trónra.[2] Egy csoport, melyet édesanyja, Emma és Wessex earlje ("grófja"), Godwin vezetett, Hardeknutot akarta az angol trónra ültetni.[4] Leofric (Mercia earlje), a londoniak és az északi főurak azonban elérték, hogy Knut törvénytelen fiát, Haroldot nevezzék ki régenssé.[4] Emma és fiának kísérete eközben Winchesterben maradt, hogy megvédje Hardeknut érdekeit.[4] Minthogy Hardeknut a norvég királlyal, I. Magnussal való konfliktusa megakadályozta, hogy Angliában is biztosítsa hatalmát, Harold 1037-ben királlyá koronáztatta magát, Emmát pedig száműzték.[4] Hardeknut, miután Magnussal megegyezett Skandináviában (ha valamelyikük utód nélkül hal meg, a másiké lesz mindkét ország), támadást készített elő Anglia ellen,[7] de Harald 1040-ben meghalt, így ellenállás nélkül léphetett a trónra. Népszerűtlen uralkodó volt:[4] Harold holttestét kiásatta, és a mocsárba vettette;[3][4][8] hadiflottája fenntartása miatt magas adókat vetett ki;[3][5] amikor pedig Worcesterben meggyilkoltak két adószedőt, serege felperzselte a várost.[4] Minthogy a király menlevelét birtokló Eadwulfot, Northumbria earljét szintén meggyilkolták,[3][4] az Angolszász krónika szószegőként örökítette meg Hardeknut nevét.[4]

Nem házasodott meg, és nem is volt gyermeke. 1041-ben hazahívta Normandiából féltestvérét, (Hitvalló) Eduárdot, és valószínűleg őt szánta utódjának. 1042. június 8-án halt meg.[9] A krónikák szerint egy Lambethi lakodalomban lerészegedett,[10] és "szörnyűséges görcsök közepette" megfulladt.[10] Lehetséges, hogy megmérgezték.[10] Édesapja, Knut király mellé temették el[10] a régi winchesteri székesegyházban,[10] de ma már nem lelhetők fel maradványai.[10] Anglia trónján Eduárd, Dánia trónján pedig – a megegyezés szerint – I. Magnus követte.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 308. oldal
  2. ↑ a b c d e f Denmark, kings. Knud I 1018-1035, Hardeknud 1035-1042 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 5.)
  3. ↑ a b c d e David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 30. oldal
  4. ↑ a b c d e f g h i j k l Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 247. oldal
  5. ↑ a b Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 115. oldal
  6. ↑ Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 513. oldal
  7. ↑ Bokor József (szerk.). Harthaknut, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. december 29. 
  8. ↑ Később állítólag egy halász találta meg.
  9. ↑ A Ramsey-i Monostor Libellus de Anniversariis-je rögzíti Hardeknut halálát: VI Id Jun Hardcnute rex, qui dedit Hemingford (Vö.: [1])
  10. ↑ a b c d e f Hilliam: Királyok, királynék és fattyak, 186. oldal

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
II. Knut 		Következő uralkodó:
I. Magnus
Előző uralkodó:
Knut 		Következő uralkodó:
I. Harold
Előző uralkodó:
I. Harold 		Következő uralkodó:
Hitvalló Eduárd
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=II._Hardeknut_dán_király&oldid=25258967”