I. Umbertó olasz király

I. Umbertó
Umberto Rainerio Carlo Emanuele Giovanni Maria Ferdinando Eugenio di Savoia
Olaszország királya, Genova hercege, Piemont, Aosta és Chablais hercege
Olaszország királya
Uralkodási ideje
1878. január 9. – 1900. július 29.
Elődje	II. Viktor Emánuel
Utódja	III. Viktor Emánuel
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Savoyai-ház (Carignano-ág)
Született	1844. március 14.  Torinó
Elhunyt	1900. július 29. (56 évesen)  Monza
Nyughelye	Róma, Pantheon
Édesapja	II. Viktor Emánuel
Édesanyja	Habsburg–Toszkánai Mária Adelheid Franciska
Testvére(i)	Mária Pia portugál királyné Savoyai Mária Klotild I. Amadé spanyol király Prince Oddone, Duke of Montferrat
Házastársa	1868–1900: Savoyai Margit királyi hercegnő
Gyermekei	III. Viktor Emánuel
I. Umbertó aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Umbertó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Savoyai Umbertó (olaszul: Umberto Ranieri Carlo Emanuele Giovanni Maria Ferdinando Eugenio di Savoia); (Torinó, 1844. március 14. – Monza, 1900. július 29.) a Savoyai-házból származó szárd–piemonti, majd olasz királyi herceg, 1849-től a Szárd–Piemonti Királyság, majd 1861-től az egységes Olasz Királyság trónörököse, 1878. január 9-től haláláig I. Umbertó néven az Olasz Királyság második királya.

Umbertó szárd–piemonti királyi hercegként látta meg a napvilágot 1844. március 14-én, Torinóban, a Szárd-Piemonti Királyság fővárosában. Édesapja a Savoyai-ház carignanói ágából származó Viktor Emánuel trónörökös volt, aki 1861-től II. Viktor Emánuel néven az egységes Olaszország első királya lett. Édesanyja Habsburg–Lotaringiai Adelheid Franciska Mária főhercegnő volt. Umbertó herceg volt szüleinek legidősebb fiúgyermeke. Családja a Savoyai-ház Carignanói (Carignani) ágából származott. Umberto herceg születésekor apai nagyapja, Károly Albert uralkodott a Szárd-Piemonti Királyságban.

Umberto hercegnek hat testvére volt, közülük négyen érték meg a felnőttkort. Öccse, Amedeo Ferdinando herceg később I. Amadé néven Spanyolország királya lett.

Umbertó herceg a korban szokásos katonai kiképzést kapta meg fiatalkorában. Tisztként mind az 1859-es szárd–francia–osztrák háborúban, mind az 1866-os porosz–osztrák–olasz háborúban részt vett. Közben, 1861-ben apja II. Viktor Emánuel néven az egységes Olaszország trónjára lépett.

Umberto herceg 1868. április 22-én lépett frigyre unokanővérével, Savoyai Margit olasz királyi hercegnővel, Genova hercegnőjével. Házasságukból egyetlen gyermek született, a későbbi III. Viktor Emánuel király (1900–1946).

Umberto herceg apja halála után, 1878. január 9-én I. Umbertó néven lépett trónra. Uralkodása alatt apja szellemiségét vitte tovább. A Risorgimento lezárultával természetesen sokkal inkább törekedhetett a békés építőmunkára és a külső terjeszkedésre is. Uralma alatt vált olasz gyarmattá Eritrea (1890), és Szomália déli része, Olasz-Szomália néven. Etiópia esetében azonban az olasz gyarmatosítási törekvések kudarcot vallottak, az 1896-os aduai csatavesztés következtében.

I. Umbertó király ellen már trónra lépése évében is követtek el merényletet az anarchisták. 1898-ban a magas élelmiszerárak miatt tüntetések voltak országszerte, Milánóban Fiorenzo Bava-Beccaris tábornok a tömeg közé lövetett, ami legalább 80 halálos áldozattal járt. I. Umbertó fogadta a tábornokot, és köszönetét fejezte ki. A hírre Gaetano Bresci, akkor az Egyesült Államokban élő anarchista elhatározta, hogy hazatér, és végez az uralkodóval. Tervét 1900. július 29-én Monzában hajtotta végre. Három lövést adott le Umbertó királyra, aki még aznap belehalt sebesüléseibe.

A meggyilkolt királyt a római Pantheonban temették el, apja mellé. Szobra Rómában, a Villa Borghese parkjában áll. A trónon fia követte, III. Viktor Emánuel néven.

Gyilkosát, Gaetano Brescit életfogytig tartó kényszermunkára ítélték. A Tirrén-tengeren fekvő Santo Stefano-börtönszigetre szállították. Rövidesen, 1901. május 22-én cellájában holtan találták, máig tisztázatlan körülmények között. Halálát hivatalosan öngyilkosságként könyvelték el, de az őrök által elkövetett gyilkosság sem kizárható.

Előző uralkodó: II. Viktor Emánuel

Olasz király 1878 – 1900

Következő uralkodó: III. Viktor Emánuel