Hunvulf

Hunvulf,^[1] más írásmóddal Onoulf (latinul: Onoulphus), (440 körül – 493 márciusa) a szkírek ifjabb királya,^[2] majd római tábornok.

Edika fiaként született, Odoaker öccseként.^[2] 440 körül valószínűleg a tiszántúli hun orduban született^[2] s 453 körülig édesapja mellett ott is nevelkedett.^[2] Az osztrogótok ellen vívott vesztes Bolia menti csatában apja oldalán a szkírek „primatus”-a^[2] (469^[2]). A vereség s népe pusztulása után keletrómai szolgálatba áll,^[2] 477-től Illyricum egyik katonai parancsnoka.^[2] Epirusban részt vesz a „Valamerfi” Nagy Theoderik gótjai elleni harcokban^[2] (480/481^[2]). Röviddel később átállt bátyjához,^[2] akinek megbízásából 488-ban végleg elűzte Rugilandból Friderik rugi trónörököst és harcosait.^[2] Győzelme ellenére elrendelte a Part menti Noricum (Noricum ripense)-maradvány római lakosságának Itáliába telepítését,^[2] katonai segédlettel felszámolta a római életet Északnyugat-Pannoniában,^[2] a mai alsó-ausztriai Duna-szakaszon is.^[2] 490-től három éven át Odoakerrel együtt Ravennát védelmezi,^[2] 493 februárjában a város békés átadása után Nagy Theoderik gótjai a templomban menedéket kereső Hunvulfot nyíllövésekkel megölik.^[2]