Hamerli János
| Hamerli János | |
 | |
| Hamerli János portréja 1894-ben | |
| Született | 1840. február 28. Pécs |
| Elhunyt | 1895. május 11. (55 évesen) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | tímár |
| Halál oka | szívinfarktus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hamerli János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hamerli János (más alakban Hamerly, Pécs, 1840. február 28. – Pécs, 1895. május 11.[1]) Magyarország első kesztyűgyárának alapítója, tímármester.
Élete
[szerkesztés]1857-től tímár mesterséget tanult a Monarchia városaiban barangolva (Temesvár, Arad, Pest, Bécs, Graz, Salzburg). 1861-ben tért vissza Pécsre, ahol engedélyt kapott kesztyű és sérvkötő gyártására.[1] Hamarosan bőrfestő műhelyt létesített szülei Kis-Flórián utcai házában,[1] s közben - 1865 és 1872 között - Bécsben is fenntartott egy műhelyt. Olykor saját maga intézte a gyár fuvarozását (fiákerrel). 1862-ben feleségül vette Szalai József, a Majthényi birtokok ispánjának és Ármok Katalinnak leányát, Flóra Maximiliana-t. Hamerli Jánosnak és Szalai Flórának 11 gyermekéről tudunk, akik folyamatosan, 20 év alatt jöttek a világra. Az első gyerek születésekor Szalai Flóra 23 éves volt, a 11-ik születésekor pedig 43 éves.
Kis műhelyében finom kesztyűbőrré dolgozta ki a bárány- és kecskebőröket. A jó minőségű bőrökből gondos munkával kiváló kesztyűket készített. Néhány év múlva a Tettye patak völgyében a malmok között építette fel műhelyét, majd gyárát. 1870-ben állította üzembe az akkor még ritkaságszámba menő kesztyűvarrógépet. A piaci igények figyelembevételével, szorgalmas munkával sikerült nevét ismertté tennie, nemcsak a hazai kereskedelemben, hanem külföldön is.[2] 1877-ben új telephelyet létesített az Alsó-Puturla utcában.[1]
Gyermekei közül Imre és István 1894-ben megkapták az iparengedélyt kesztyű és sérvkötő gyártására. Ők az 1900-as évek elején a régi üzem helyén a kor követelményeinek megfelelő bőr- és kesztyűgyárat építettek. 1896-ban már 1600 tucat pár kézrevalót állítottak elő itt. Ez az időszak, a 19. század vége, 20. század eleje, az európai kesztyűgyártás fénykora, amikor munkások tízezrei gyártanak több millió pár kesztyűt.[3]
Hamerli szívinfarktusban hunyt el 1895-ben.
Emléktábla
[szerkesztés]
1999. szeptember végén emléktáblát avattak fel a Hamerli-család tiszteletére. A mai Palatinus szálló falán elhelyezett emléktáblát a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara állíttatta. A táblával a Hamerli nevet az Angsterek, Engelek, az Errethek, a Hőfflerek, a Littkék, a Rothok, a Taizsok, a Zsolnayak mellé állítják egy sorba.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 287. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ A pécsi kesztyűgyártás gyökerei
- ↑ Ez még mindig mind, mind pécsi kesztyű, 2008. január 6.. [2016. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 27.)
- ↑ 1999. IX. 25. - Pécsi Újság (791. sz. okmány) - Emléktábla avatás; a Hamerli-család
