Halbenrain

Halbenrain
Halbenrain címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Südoststeiermark járás
Irányítószám	8492
Körzethívószám	03476
Forgalmi rendszám	SO
Népesség
Teljes népesség	1747 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	223 m
Terület	38,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 43′ 19″, k. h. 15° 56′ 48″46.721944444444, 15.94666666666746.721944°N 15.946667°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 19″, k. h. 15° 56′ 48″46.721944444444, 15.94666666666746.721944°N 15.946667°E
Halbenrain weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Halbenrain témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Halbenrain osztrák mezőváros Stájerország Délkelet-stájerországi járásában. 2017 januárjában 1753 lakosa volt.

Halbenrain a Kelet-Stájerország régióban, a Kelet-stájer dombságon fekszik a tartomány délkeleti csücskében, a szlovén határ mentén, a Murától északra. Az önkormányzat 8 települést egyesít: Dietzen (198 lakos), Donnersdorf (128), Dornau (61), Drauchen (66), Halbenrain (576), Hürth (118), Oberpurkla (299), Unterpurkla (287); valamint két lakatlan katasztrális községet (Sögersdorf, Leitersdorf II), amelyek eredetileg a ma már Szlovéniához tartozó Abstallhoz tartoztak.

A környező önkormányzatok: délnyugatra Mureck, nyugatra Deutsch Goritz, északnyugatra Straden, északra Tieschen, északkeletre Klöch, keletre Bad Radkersburg, délre Apače (Szlovénia).

Haldenrain gerendavára eredetileg a Mura mentén egy meredek löszterasz szélén épült; a folyó azóta néhány kilométerrel arrébb vándorolt. Első írásos említése 1244-ből származik, amikor II. Frigyes császár udvaroncának, Witigónak és fivérének, Rüdigernek adományozta hűbérbirtokul a várat. Nevének pontos eredete nem ismert, feltehetően a Halde (halom) és Rain (mezsgye) szavakból származik.

A 15. században a Stubenbergek szerezték meg a birtokot. 1480-90 között a várat Mátyás magyar király tartotta megszállva. Ezután a Ratmannstorff bárók, majd az Althann grófok kezében volt az uradalom. A 17. században a középkori erődítményt lebontották és modern kastélyt építettek a helyére. 1700 körül a Rákóczi-felkelés kurucai dúlták fel a települést. 1724-ben Georg Christoph Stürgkh, Halthann grófja szerezte meg az uradalmat. A vár egészen 1980-ig a család tulajdonában maradt, amikor eladták a tartományi kormányzatnak és ma mezőgazdasági iskola működik benne.

A halbenraini önkormányzat területén 2017 januárjában 1753 fő élt. A lakosságszám 1910 óta (akkor 2487 fő) többé-kevésbé folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 96,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 96,6%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor két magyar élt a mezővárosban.

• a halbenraini kastély
• a kastély volt magtárában művészeti nyári akadémia működik
• a Szt. Miklós-plébániatemplom
• a Rothof uradalmi majorság
• a Mária-oszlop

• A település honlapja
• 62326 – Halbenrain. Statistik Austria

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Halbenrain című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.