Krimszk

Krimszk (Крымск)
Krimszk légifelvételen
Krimszk címere Krimszk zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Jogállás	város
Alapítás éve	1858
Irányítószám	353380–353389
Körzethívószám	86131
Népesség
Teljes népesség	54 420 fő (2023)
Tszf. magasság	24 m
Terület	47,04 km²
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 56′, k. h. 38° 00′44.933333333333, 3844.933333°N 38.000000°EKoordináták: é. sz. 44° 56′, k. h. 38° 00′44.933333333333, 3844.933333°N 38.000000°E
Krimszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Krimszk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Krimszk, (orosz nyelven: Крымск) város Oroszországban, a Krasznodari határterületen. A Krimszki járás székhelye, közelében repülőtérrel. Népessége a 2010-es népszámláláskor 57 382 fő volt.

A város a Kubán-alföld déli részén, a Kaukázus északnyugati nyúlványainál, az Adagum (a Kubán mellékfolyója) partján fekszik. Krasznodartól országúton 105 km-re nyugatra, Novorosszijszk tengeri kikötőtől 53 km-re északkeletre helyezkedik el.^[1] Vasúti csomópont a Krasznodar–Novorosszijszk közötti vonalon.

A település neve onnan ered, hogy 1858-ban a környéken a Krími gyalogezred 140 – szolgálatát befejező – katonája kapott földet. Ekkor erődöt is építettek. Az obsitosok volt egységük tiszteletére adták eredetileg az erődnek a Krími (Krimszkaja) nevet. 1862-ben az erőd kozák településsé, sztanyicává fejlődött. 1885–1888-ban Krimszken át épült meg a Jekatyerinodar (a mai Krasznodar) és Novorosszijszk közötti vasútvonal. 1930-ban nagy konzervgyárat helyeztek üzembe a településen. 1930–1938 között a Görög nemzetiségi járás székhelye volt. 1958-ban kapott városi rangot.

2012. július 7-ére virradó éjjel a várost katasztrofális árviz öntötte el, mely nagyon sok halálos áldozattal is járt. Az újjáépítésre a központi költségvetésből 9 milliárd rubelt különítettek el.^[2]

Krimszk klímája nedves szubtrópusi klíma (Köppen klímaosztályozása Cfa).

Krimszk ismert kísérleti növénynemesítő állomásról, amelynek fontos tudományos gyűjteményében többek között zöldborsó, kukorica, paradicsom, paprika, padlizsán, uborka, alma, szilva, őszibarack, körte, kajszibarack és a szamóca nemesítése is folyik. Az állomás birsgyűjteményei a legnagyobbak és legfontosabbak Oroszországban vagy a volt Szovjetunió bármely részén. A 9000 csonthéjas magvú gyümölcs Prunus alany közül mintegy 5000 és 6000 között van a vadon élő fajok és formák száma, ezek közül 500–1000 helyi fajtát és 2000–3000 tenyésztési anyagot használnak.

• Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994)