Kereskedelem

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.

Ebből a szempontból a kereskedelem fő csoportosítása:

1. Kiskereskedelem – közvetlenül a fogyasztó számára értékesít
2. Nagykereskedelem – a termelő áruját értékesíti főleg kiskereskedők (viszonteladók) részére is
3. Demigrosz kereskedelem – ugyanazon kereskedő mind nagykereskedőként, mint kiskereskedőként tevékenykedik. A nagy- és a kiskereskedelmi funkciók egy adott kereskedelmi vállalaton belül is megjelenhetnek.^[1]

Lásd még: Kereskedő

A közvetítést szükségessé tévő tényezők elsősorban a termelés és a fogyasztás közötti mennyiségi, térbeli és időbeli különbségek kiegyenlítése. A termelés költséghatékony mennyisége, volumene a tömeges sorozatgyártás, míg az egyedi fogyasztó szükséglete általában csupán egy termék egység. A termelés ideális helye a nyersanyag közelében lévő ipartelepeken van, míg a fogyasztás tőlük távol a kereskedelmi és lakóövezetekben. A termelés és fogyasztás ideje közötti különbség legjobban a szezonális termékek esetén, például a mezőgazdaságban szemléltethető, ahol az aratás egy évben egyszer van, míg a terményekre egész évben lehet szükséglet.

• Disztribúciós (elosztási) funkció
• Térbeli különbségek áthidalása
• Időbeli eltérések áthidalása
• Termelési és fogyasztási szerkezet összehangolása
• Termeltetés, javító-karbantartó szolgáltatás
• Fogyasztó és a forgalmazott áru minőségének védelme
• Fogyasztás befolyásolása (reklám, akciók stb.)
• Finanszírozási és hitelfunkció
• Árukezelési funkció
• Transzformációs tevékenység

• Külkereskedelem
• Szabadkereskedelem
• Méltányos kereskedelem

Nézd meg a kereskedelem címszót a Wikiszótárban!

• 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
• Nagykereskedő.lap.hu – linkgyűjtemény
• A fegyverkereskedelem jelenlegi helyzete és szabályozása Afrika déli részén
• Törzsök Éva–Jean Monnet: Kül- és intrakereskedelem az Európai Unióban; MKIK, Bp., 2004 (Vállalkozók Európában)
• Szilágyi István: Régi boltok krónikája. A pest-budai kereskedelem történetéből; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1986
• S. Nagy Anikó: Kereskedővilág. Szemelvények a magyar kereskedelem történetéből; Mundus, Bp., 2007
• Bessenyei József: Menekültek... A kereskedelem helyzete Magyarországon 1526 után, Bornemisza Tamás és a budai menekültek működésének tükrében; Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2007
• Weisz Bolgárka: Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
• Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején; Mega, Kolozsvár, 2014
• Kulich Julianna–Török Róbert: "A jó kalmár a világ jótevője" kereskedelemtörténeti állandó kiállítás vezetője. Két évszázad a magyar kereskedelem történetéből; MKVM, Bp., 2016
• Antonio Genovesi: Értekezések a kereskedelemről, avagy A polgári gazdaságról. Válogatott részletek, 1765–69; ford. Kató Eszter; Kairosz, Bp., 2016
• Mordovin Maxim: Textilvégek védjegyei. A textilkereskedelem régészeti emlékei a Magyar Királyság területén; MTA BTK TTI, Bp., 2018 (Magyar történelmi emlékek. Adattárak)
• Polgár Szabolcs: Kelet-Európa kereskedelmi kapcsolatai az írott források alapján, 750–1000; Balassi, Bp., 2019 (Magyar őstörténeti könyvtár)
• Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez / Fontes ad rem mercatoriam Regni Hungariae pertinentes; szerk., jegyz. Weisz Boglárka, szöveggond. Bácsatyai Dániel et al.; ELKH BTK TTI, Bp., 2020- (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak)
  • 1. Belkereskedelem, 1192–1437 / De commerciis domesticis, 1192–1437; 2020
  • 2. Külkereskedelem, 1259–1437 / De commerciis externis, 1259–1437; 2021