Gál Zoltán (politikus)

Ez a szócikk az 1940-ben született politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Gál Zoltán (egyértelműsítő lap).

Gál Zoltán
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke
Hivatali idő 1994. június 28. – 1998. június 17.
Előd	Szabad György
Utód	Áder János
A Magyar Szocialista Párt országgyűlési frakciójának vezetője
Hivatali idő 1990. november 1. – 1994. május 14.
Előd	Pozsgay Imre
Utód	Szekeres Imre
A Magyar Népköztársaság megbízott belügyminisztere
Hivatali idő 1990. január 24. – 1990. május 23.
Előd	Horváth István
Utód	Horváth Balázs
Született	1940. december 10. (83 éves) Budapest
Párt	MSZMP MSZP (1989–)
Foglalkozás	jogász, politikus
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1964, jogtudomány) Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (–1981)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gál Zoltán témájú médiaállományokat.

Gál Zoltán (Budapest, 1940. december 10. –) magyar politikus, a rendszerváltás előtti utolsó (megbízott) belügyminiszter, az Országgyűlés volt elnöke. Fia Gál J. Zoltán volt országgyűlési képviselő, államtitkár, kormányszóvivő.

1959-ben érettségizett a budapesti Vörösmarty Gimnáziumban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán kezdte meg egyetemi tanulmányait, ahol 1964-ben szerzett jogi doktorátust. Ezen kívül posztgraduális képzésen vett részt a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián 1981-ben.

1964-ben lépett be az MSZMP-be. Diplomájának megszerzése után a Közalkalmazottak Szakszervezetének politikai munkatársa, később osztályvezetője lett. 1970-ben az MSZMP Politikai Főiskolájának adjunktusává nevezték ki, majd 1974-ben az MSZMP Központi Bizottságának közigazgatási és adminisztratív osztályának politikai munkatársaként dolgozott. 1981-ben a közigazgatási alosztály vezetője lett.

1987-ben belügyminiszter-helyettessé és a Politikai Főiskola címzetes egyetemi docensévé nevezték ki. 1989-ben belügyminisztériumi államtitkárként dolgozott. 1990. január 23-ától az Antall-kormány beiktatásáig (május 23.) a Dunagate ügy miatt lemondani kényszerült Horváth István helyett megbízott belügyminiszter is volt.

1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja és országos elnökség tagja volt. Az 1990-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot, Pozsgay Imre lemondása és kilépése után a frakció vezetőjévé választották. Tisztségét a ciklus végéig viselte.

Az 1994-es országgyűlési választáson pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés elnökévé választották, ilyen minőségében 1994-től a Házbizottság, 1995-től pedig az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke volt. 1996-ban újra beválasztották az MSZP országos elnökségébe, ahonnan 1994-ben került ki.

1998-ban pártja Pest megyei területi listájáról került be az Országgyűlésbe. Mivel pártja ellenzékbe került, távozott a házelnöki székből. A ciklusban az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnökeként dolgozott. 2000-ben kivált pártja országos elnökségéből. 2002-ben a Pest megyei 7. egyéni választókerületből szerzett mandátumot, a ciklusban a rendészeti bizottság elnökeként dolgozott. 2006-ban sikerült egyéni sikerét megismételnie. A 2010-es országgyűlési választáson nem indult.

• MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 563. old.
• Jónás Károly – Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei, 1848–2002. Almanach. Argumentum Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-446-225-1, 421-424. o.
• Gál Zoltán 1996-os országgyűlési életrajza
• Gál Zoltán országgyűlési adatlapja

• ifj. Korsós Antal: Politikus jogászok. Bánk Attila, Boross Péter, Demszky Gábor, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Gál Zoltán, Gálszécsy András, Horváth Balázs, Kiss Elemér, Toller László, Torgyán József; Helikon, Bp., 2005