Fukusima

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Fukusima (福島市,)
Fukusima városa
Fukusima címere Fukusima zászlaja
Egyéb jelképek
Fa	japán gyertyánszil
Virágzó fa	őszibarack
Madár	széncinege
Közigazgatás
Ország	Japán
Régió	Tóhoku
Prefektúra	Fukusima prefektúra
Rang	város
Polgármester	Szeto Takanori
Irányítószám	960-8601
Testvérvárosok	Lista Arakava
Népesség
Teljes népesség	284 282 fő (2021. márc. 1.)[1]
Népsűrűség	389,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	746,43 km²
Időzóna	JST, UTC+9
Elhelyezkedése
é. sz. 37° 45′ 39″, k. h. 140° 28′ 29″37.760805555556, 140.4747222222237.760806°N 140.474722°EKoordináták: é. sz. 37° 45′ 39″, k. h. 140° 28′ 29″37.760805555556, 140.4747222222237.760806°N 140.474722°E
Elhelyezkedése Fukusima térképén
Fukusima weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fukusima témájú médiaállományokat.

Fukusima (japánul: 福島市, [Fukusima-si], Hepburn-átírással Fukushima-shi) város Fukusima prefektúra székhelye Japánban. Az északkeleti Tóhoku régióban helyezkedik el. Tokiótól 250 kilométerre északra, Szendaitól 80 kilométerre délre fekszik.

Fukusimát régen Sinobu no szatónak, azaz a Sinobuk falujának nevezték. A 12. században Szuginome Taro megépítette Szuginome-kastélyt, és a falu várvárossá kezdett fejlődni, amely a kastélyt vette körbe.

Az Edo-korban Fukusima selyemtermeléséről híres, virágzó város lett, neve még Kiotóban, az akkori fővárosban is ismertté vált. A Meidzsi-restauráció után 1868-ban prefektúrairodát nyitottak Fukusimában, és a Japán Nemzeti Bank is fiókot hozott létre a városban. Ez volt az első nemzeti bank a Tóhoku régióban. A várost hivatalosan 1907. április 1-jén alapították, 2008. július 1-jén Iinó várost is hozzácsatolták.

Bővebben: Fukusimai atomerőmű-baleset

A fukusimai erőművet a Tokiói Elektromosenergia-szolgáltató Vállalat működteti. A 2011. március 11-i földrengés miatt az atomerőműben működő három reaktor automatikusan leállt (1-es, 2-es, 3-as reaktorok). Az erőmű további három reaktora karbantartás miatt éppen nem üzemelt. A láncreakció leállítása után a reaktorok fűtőelemei még jelentős mennyiségű hőt termelnek, a hűtéshez szükséges áramot beépített dízel aggregátorok fejlesztették. A leállítás után 55 perccel a telephelyet elérte a tenger alatti földrengés által kiváltott 15 méter magasságú cunami és tönkretette a dízel aggregátorok hűtőrendszerét, ezért a reaktorokban megszűnt a hűtővíz keringetése és a fűtőelemek túlhevülhettek. A hűtést végül a baleset után kilenc órával a helyszínre érkező mobil aggregátorok segítségével indították be újra.^[2] Az elégtelen hűtés miatt a reaktorok hűtővizének hőmérséklete és nyomása kritikussá vált, a keletkezett vízgőz egy részét ellenőrzötten a szabadba engedték (lefúvatás). A kiáramló gőz sugárzó anyagokkal szennyezett lehetett, elővigyázatosságból a környező lakosságot 10, majd később 20 km-es körzetből kitelepítették.

2011. március 12-én robbanás történt a fukusimai atomerőmű 1-es reaktorában,^[3] március 14-én hétfőn reggel a 3-asban,^[4] majd éjfél előtt a 2-esben is.^[5] A robbanásokat valószínűleg a túlhevült fűtőelemek cirkónium burkolatának vízzel való érintkezésekor keletkező és a lefúvatáskor oxigénnel keveredve durranógázt alkotó hidrogén okozta. Az 1-es és 3-as blokk esetén a 13 cm vastag acélból készült reaktor, benne a fűtőrudakkal épségben maradt, csupán az erőmű épületének egy része semmisült meg.^[6] A 2-es blokk esetén nem lehet kizárni a reaktortartály sérülését sem.^[7]

Március 15-én kedden reggel tűz ütött ki a négyes reaktorban a használt fűtőelemek pihentető medencéjénél.^[8] A tüzet eloltották, de a sugárzás a reaktor környékén jelentős mértékben megnövekedett (400 mSv/h), majd gyorsan csökkent.^[9] A nap folyamán a reaktortól 250 kilométer távolságban, Tokióban is észlelhető volt a sugárzás hússzoros növekedése (0,8 μSv/h értékre), majd csökkenése.^[10]