Friedrich Wilhelm von Seydlitz

Friedrich Wilhelm von Seydlitz
Született	1721. február 3.[1][2][3][4][5] Kalkar
Meghalt	1773. augusztus 27. (52 évesen) Oława
Sírhely	Opolei vajdaság
Állampolgársága	német
Rendfokozata	lovassági tábornok vezérőrnagy altábornagy
Csatái	első sziléziai háború hohenfriedbergi csata soori csata kolíni csata rossbachi csata Siege of Olomouc Battle of Zorndorf Battle of Hochkirch kunersdorfi csata Raid on Berlin Battle of Freiberg
Kitüntetései	Fekete Sas-rend Pour le Mérite
Halál oka	szifilisz
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Wilhelm von Seydlitz témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk Friedrich Wilhelm von Seydlitzről szól. Hasonló címmel lásd még: Seydlitz (egyértelműsítő lap).

Friedrich Wilhelm von Seydlitz (Kalkar (Kleve mellett), 1721. február 3. – Ohlau, 1773. november 7.) porosz lovassági tábornok.

1739-ben egy dragonyosezredbe lépett be, és részt vett az első sziléziai háborúban. 1742 tavaszán Ratibor mellett vitéz védekezés után fogságba került, Győrbe szállították. Négy hét múlva kiváltották, és ismét ezredéhez került, majd miután II. Frigyes huszárszázadossá nevezte ki, részt vett a második sziléziai háborúban. Hohenfriedeberg mellett személyesen ejtette foglyul Schlichting szász tábornokot, ennek köszönhetően őrnaggyá léptették elő. 1752-ben alezredes, 1755-ben ezredes lett. Legfőbb dicsőségét mint lovasparancsnok a hétéves háborúban aratta. A Rossbach melletti ütközet előestéjén a teljes lovasság vezérévé nevezték ki, ragyogó lovastámadása döntő jelentőségű volt a csata szempontjából. Nemsokára altábornagy, majd a Rochow-ezred tulajdonosa lett. 1760-ban részt vett Berlin megvédésében az oroszok ellen. A hubertusburgi béke megkötése után lovastábornokká léptették elő és az összes sziléziai lovasezredek főfelügyelőjévé nevezték ki. II. Frigyes 1784-ben Berlinben a Vilmos téren Seydlitz-nek emlékművet állíttatott.^[6][7]

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X