Eustigmatophyceae
Eustigmatophyceae | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nannochloropsis sp.
| ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Rendek | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Eustigmatophyceae témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Eustigmatophyceae témájú kategóriát. |
Az Eustigmatophyceae tengeri, édesvízi és talajlakó sárgásmoszatok 17 nemzetségből és legalább 107 fajból álló csoportja.[1][2]
Egysejtűek, kokkoid sejttel és poliszacharid sejtfalakkal. 1 vagy több sárgászöld kloroplasztiszuk van, benne klorofill a-val, kiegészítő pigmentjük violaxantin és β-karotin. Zoidjai (ivarsejtjei) 1 vagy 2, a sejt csúcsából induló ostorral rendelkeznek. Más sárgásmoszatokkal szemben ezeknek nincs tipikus szemfoltjuk, elülső végén a kloroplasztiszon kívül narancsvörös szemfolt van.
Ökológiailag számos rendszerben fotoszintetikus autotróf. Legtöbb nemzetségük édesvízi vagy talajlakó, de a Nannochloropsis 2–4 μm-es tengeri pikofitoplankton-tagokkal is rendelkezik.
Az osztály néhány, korábban a Xanthophyceae osztályba sorolt taghoz készült.[3]
Történet
[szerkesztés]Hibberd és Leedale 1971-ben hozták létre a csoportot, ekkor 1 rendben 5 nemzetségben 8 faja volt, de 1981-ben Hibberd felismerte, hogy a Xanthophyceae osztályban számos tagja lehet még.[4] Andersen 1992-es algadiverzitás-elemzésekor az osztályba 12 faj tartozott.[4]
2007-ben Adl et al. 15 ismert és 15 lehetséges faját írta le.[4] Azonban az ide tartozó tenyészetek elemzései 2014-től nagyobb diverzitást mutattak, így bekerült a Goniochoridales rend, benne korábban azonosítatlan taxonokkal és számos azonosítatlan törzzsel.[4] 2018-ban Eliáš et al. a Tetraedriella és Trachydiscus nemzetségeket ezen osztályba sorolta DNS-szekvencia-elemzések és morfológia alapján.[4]
Anyagcsere
[szerkesztés]Hidrogén-karbonát-ion közvetlen vagy közvetett felhasználásán alapuló CO2-koncentráló mechanizmusuk van, mely a C4-fotoszintézishez hasonló anyagcsere lehetőségét támasztja alá.[5]
Rendszertan
[szerkesztés]- Classis Eustigmatophyceae Hibberd et Leedale 1970
- Ordo Eustigmatales Hibberd 1981
- Paraeustigmatos Fawley, Nemcová, et Fawley 2019
- Familia Eustigmataceae Hibberd 1981 [Chlorobothryaceae Pascher 1925; Pseudocharaciopsidaceae Lee et Bold ex Hibberd 1981]
- ?Ellipsoidion Pascher 1937
- Chlorobotrys Bohlin 1901
- Eustigmatos Hibberd 1981
- Pseudocharaciopsis Lee et Bold 1973
- Pseudostaurastrum Chodat 1921
- Vischeria Pascher 1938 - 16 spp.
- Familia Monodopsidaceae Hibberd 1981 [Loboceae Hegewald 2007][6]
- Microchloropsis Fawley, Jameson et Fawley 2015
- Monodopsis Hibberd 1981
- Nannochloropsis Hibberd 1981
- Pseudotetraedriella Hegewald et Padisák 2007
- Familia Neomonodaceae Amaral et al. 2020
- ?Botryochloropsis Preisig et Wilhelm 1989
- Characiopsiella Amaral et al. 2020
- Munda Amaral et al. 2020
- Neomonodus Amaral et al. 2020
- Pseudellipsoidion Neustupa et Nemková 2001
- Ordo Goniochloridales Fawley, Elias et Fawley 2013
- Familia Goniochloridaceae
- Goniochloris Geitler 1928
- Pseudostaurastrum Chodat 1921
- Tetraedriella Pascher 1930
- Trachydiscus H.Ettl 1964
- Vacuoliviride Nakayama et al. 2015
- Familia Goniochloridaceae
- Ordo Eustigmatales Hibberd 1981
Bár jelenleg 107 faj ismert, ribulóz-biszfoszfát-karboxiláz-oxigenáz-génjei alapján többet is felfedezhetnek.[4]
Filogenetika
[szerkesztés]Az Eustigmatophyceae filogenetikája Amaral et al. 2020-as tanulmánya alapján:[7]
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lehetséges használat
[szerkesztés]Nannochloropsis
[szerkesztés]A Nannochloropsis ételként, akvakultúrában és bioüzemanyagként is használható lehet például magas eikozapentaénsav- (EPA) és violaxantin-tartalma miatt. Ezek könnyen termeszthetők magas arányú algatóban vagy fotobioreaktorban.[8] Ennek mennyiségét a magas besugárzás, a 305 K feletti hőmérséklet, illetve a magas (8,2 feletti) pH csökkenti, és a fiziológiás körülmények nehezen szabályozhatók nyílt téren.[8]
Vischeria
[szerkesztés]A Vischeria stellata akár napi 0,28 g/l lipidet is termelhet, így használható lehet ételként vagy bioüzemanyagként. Mivel ezek legnagyobb mennyisége többszörösen telítetlen zsírsav – például EPA –, szintén hasznos nutraceutikum[9] lehet.[10]
A Vischeria E71.10 törzse magas növekedési sebességet és különösen sok telítetlen zsírsavat mutat.[10]
A Vischeria nemzetség képes a toxikus cianátot ammóniára és szén-dioxidra bontani cianát-liázzal, ezt különösen korlátozott nitrogéntartalom esetén alkalmazza.[11]
Nehézségek
[szerkesztés]Ételként
[szerkesztés]Az algaolaj hasznosíthatóságát nehezítheti a szállítás során bekövetkező lipidoxidáció, melyet a fémionok és a lipoxigenázok katalizálnak, de az algaolaj-hasznosíthatóságra gyakorolt hatásokról nem szólt 2016-ban jelentős mennyiségű és minőségű irodalom.[9]:60 (könyv)/61 (PDF)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hoek, C. van den. Algae : An introduction to phycology. Cambridge University Press (1995). ISBN 978-0521316873
- ↑ Guiry, M. D.: Eustigmatales. AlgaeBase. National University of Ireland, Galway, 2016
- ↑ Hoek, Mann & Jahns 1995, p. 131
- ↑ a b c d e f Fawley MW, Fawley KP, Cahoon AB (2021. augusztus 1.). „Finding needles in a haystack-Extensive diversity in the Eustigmatophyceae revealed by community metabarcode analysis targeting the rbcL gene using lineage-directed primers”. J Phycol 57 (5), 1636–1647. o. DOI:10.1111/jpy.13196. PMID 34218435. PMC 8530920.
- ↑ Raven JA, Giordano M. Acquisition and metabolism of carbon in the Ochrophyta other than diatoms (2017. szeptember 5.). „Philos Trans R Soc Lond B Biol Sci” 372 (1728), 20160400. o. DOI:10.1098/rstb.2016.0400. PMID 28717026. PMC 5516109.
- ↑ Hegewald, E. (2007). „Pseudotetraëdriella kamillae: taxonomy and ecology of a new member of the algal class Eustigmatophyceae (Stramenopiles)”. Hydrobiologia 586 (1), 107–116. o. DOI:10.1007/s10750-006-0566-5.
- ↑ Amaral, R. (2020). „Toward Modern Classification of Eustigmatophytes, Including the Description of Neomonodaceae Fam. Nov. and Three New Genera”. Journal of Phycology 56 (3), 630–648. o. DOI:10.1111/jpy.12980. PMID 32068883. PMC 7987219.
- ↑ a b Sukenik A, Beardall J, Kromkamp JC, Kopecký J, Masojídek J, van Bergeijk S, Gabai S, Shaham E, Yamshon A (2009. június 24.). „Photosynthetic performance of outdoor Nannochloropsis cultures under a wide range of environmental conditions”. Aquat Microb Ecol 56, 297–308. o. (Hozzáférés: 2024. július 7.)
- ↑ a b Csapó J, Albert Cs, Csapóné Kiss Zs. Funkcionális élelmiszerek. Kolozsvár: Scientia (2016). Hozzáférés ideje: 2024. július 7.
- ↑ a b Remias D, Nicoletti C, Krennhuber K, Möderndorfer B, Nedbalová L, Procházková L (2020. július 21.). „Growth, fatty, and amino acid profiles of the soil alga Vischeria sp. E71.10 (Eustigmatophyceae) under different cultivation conditions”. Folia Microbiol (Praha) 65 (6), 1017–1023. o. DOI:10.1007/s12223-020-00810-8. PMID 32696198. PMC 7716935.
- ↑ Gao B, Xu M, Shan D, Zhang C, Yang Y, Dong Z, Zhang H, Han B, Huang L, Zhang C (2023. június 6.). „The genomes of Vischeria oleaginous microalgae shed light on the molecular basis of hyper-accumulation of lipids”. BMC Biol 21 (1), 133. o. DOI:10.1186/s12915-023-01618-x. PMID 37280620. PMC 10245428.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Eustigmatophyte című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.