Emich Gusztáv (politikus)
| Emich Gusztáv | |
| Pesti Hírlap (1878-1944) Az év halottai. 1928. | |
| Magyarország kereskedelemügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1920. március 28. – 1920. július 19. | |
| Előd | Korányi Frigyes |
| Utód | Rubinek Gyula |
| Született | 1866. november 3.[1][2] Pest |
| Elhunyt | 1927. július 10. (60 évesen)[1] Bécs |
| Párt | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt |
| Szülei | Emich Gusztáv |
| Foglalkozás |
|
Emőkei Emich Gusztáv (Pest, 1866. november 3. – Bécs, 1927. július 10.[3]) magyar politikus, diplomata, kereskedelemügyi miniszter.
Életpályája
[szerkesztés]Hazai, németországi és párizsi jogi és kereskedelem-politikai tanulmányai után 1888-ban a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban tisztviselőként dolgozott. 1905-től többször képviselte a kormányt külföldi kongresszusokon. 1917-ben az akkor megalakult átmenetgazdasági minisztérium államtitkárává nevezték ki. 1920. március 28-tól 1920. július 19-ig a Simonyi-Semadam Sándor kormányának kereskedelemügyi minisztere volt. 1920-ban országgyűlési képviselővé választották (Hódmezővásárhely), mandátumáról azonban szeptemberben lemondott; 1920–1925 között berlini követ volt. 1925-ben nyugdíjba vonult.
Éveken át a budapesti áru- és értéktőzsde kormánybiztosa volt.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Emich Gusztáv zoológus (1843–1911) és Tormay Etelka (1845–1914) voltak. 1895. október 28-án, Budapesten házasságot kötött Harich Nadesda-val (1875–?). Két gyermekük született: Hedvig (1896–1942) és Gusztáv (1897–?).[4][5]
Művei
[szerkesztés]- Jelentés a párisi La-Villettei marhavásárról (1889)
- Kereskedelmi szerződések és a legnagyobb kedvezés elmélete (1892)
- Gazdasági és társadalmi megújhodás (Budapest, 1910)
- A tisztességtelen versenyről (Budapest, 1915)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03738.htm, Emich Gusztáv, 2017. október 9.
- ↑ MAK (lengyel nyelven)
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ MACSE
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- http://www.mtda.hu/ADATBANK/MAGYAR%20POLITIKAI%20LEXIKON/MPL_1_E.pdf
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/322294/default/doc_url/magyar_irok_VII.pdf Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
További információk
[szerkesztés]- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987–1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992; 5. bővített javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.
- Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja, 1873–1950. Országgyűlési, nemzetgyűlési képviselők, felsőházi tagok, polgármesterek, főispánok. Szerkesztette: Kovács István. Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2003.
- Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]
- Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-5-5
- Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Összeállította és szerkesztette: Pritz Pál. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994
- Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerkesztette: Dormándi László, Juhász Vilmos. [Budapest], Dante-Pantheon, 1936
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8