Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

George Albert Boulenger

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George Albert Boulenger
Életrajzi adatok
Született1858. október 19.
 Belgium, Brüsszel
Elhunyt1937. november 23. (79 évesen)
 Franciaország, Saint-Malo
Ismeretes mint
  • botanikus
  • zoológus
  • herpetológus
  • halbiológus
Állampolgárság brit
Gyermekek
  • Edward George Boulenger
  • Charles L. Boulenger
IskoláiSzabad Brüsszeli Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Brüsszeli Szabadegyetem
Pályafutása
Szakterületzoológia, ichthiológia
Munkahelyek
British Museumelső osztályú asszisztens
Más munkahelyekBrüsszeli Természetrajzi Múzeum
Szakmai kitüntetések
Belga Lipót-rend

Hatással voltak ráAlbert C. L. G. Günther
A Wikimédia Commons tartalmaz George Albert Boulenger témájú médiaállományokat.

George Albert Boulenger (Brüsszel, 1858. október 19.Saint-Malo, 1937. november 23.) Belgiumban született honosított brit zoológus és ichthiológus, aki több mint kétezer új állatfajt, elsősorban halakat, de hüllőket és kétéltűeket is elsőként írt le.[1] Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Boulenger”.

Élete

[szerkesztés]

Boulenger Brüsszelben született Gustave Boulenger közjegyző és Juliette Piérart de Valenciennes egyetlen gyermekeként. 1876-ban szerzett diplomát a Brüsszeli Szabadegyetemen természettudományokból. Kezdetben a Brüsszeli Természetrajzi Múzeumban asszisztensként tanulmányozta a kétéltűeket, a hüllőket és a halakat. Gyakran tett ekkoriban látogatást a párizsi Muséum national d'histoire naturelleban és a londoni British Museumban.

1880-ban nagy megtiszteltetés érte, mert felkérték, hogy dolgozzon a Londonban a Természettudományi Múzeumban. Később innen Dr. Albert C. L. G. Günther a kétéltűgyűjtemény kategorizálására a British Museumhoz hívta. Ez a munkakör azt is jelentette, hogy a Brit Birodalom tisztviselője lett és így brit állampolgársághoz jutott. 1882-ben első osztályú asszisztensi címet kapott az Állattani Tanszéken és ebben a beosztásban dolgozott egészen 1920-ban történt nyugdíjazásáig.

A nyugállományban a növények felé fordult és a rózsákat tanulmányozta. Az európai rózsákról 34 botanikai tárgyú írása jelent meg két kötetben. Franciaországban Saint Malo-ban halt meg 1937. november 23-án.[2]

Személyisége

[szerkesztés]

Életrajzi beszámolók alapján rendkívül precíz, rendszerető és hihetetlen memóriával rendelkező ember volt. Szerette a zenét és hegedűn jól tudott játszani. Fejből tudta az általa valaha is tanult vagy egyszer látott fajok tudományos neveit. Az írásaiban ritkán használt második verziót, hiszen néhány apróbb javítás után már kiadhatóak voltak a vázlatai.

Boulenger több nyelvet is elsajátított. Beszélt franciául, angolul, jól olvasott spanyolul, olaszul és alapszinten még oroszul is. Mint zoológus a szakmai munkájához megfelelő mértékben rendelkezett görög és latin nyelvismerettel.

Munkái

[szerkesztés]

Megjelentetett 1921-ig 875 tanulmányt összesen több mint 5000 oldalon, valamint 19 monográfiát a halakról, a kétéltűekről és a hüllőkről. Csak maga a munkáinak a felsorolása kitesz 77 nyomtatott oldalt.[1]

Leírt 1096 halfajt, 556 kétéltűt és 872 hüllőfajt. A halak között elsősorban az Afrika halfajai nevezetesek. További népszerű monográfiái készültek még a kétéltűekről, a gyíkokról és más hüllőkről.

Tagja volt az amerikai ichtiológusok és herpetológusok szövetségének és ennek tiszteletbeli tagjává választották 1935-ben. Belgium 1937-ben a Lipót-renddel ismerte el munkásságát, mely a civil személyek részére adható legnagyobb állami elismerések egyike.

A barlanglakó halakról szóló tanulmánya

[szerkesztés]

II. Lipót belga király 1897-ben kezdett el természettudósokat toborozni, hogy létre jöhessen a Kongó Múzeum. Boulenger az elnöke lett ennek a kezdeményezésnek.

A Belga Kongóban vezetett kutatásainak eredményeként 1921-ben megtalált egy furcsa halat. Nem volt szeme és nem volt pigmentációja. Felismerte, hogy ezek a halak teljesen eltérőek az addig ismert epigeous (föld felett fejlődő) afrikai halaktól. Ezt a barlanglakó életmódot folytató halat így elsőként írta le. A Caecobarbus geertsi nevet adta neki, mert a caeco vakot jelent, a barbus a márnákkal meglévő interspecifikus kapcsolatok miatt. A geertsii nevet M. Geerts tiszteletére adta, mivel ő segítette a faj megtalálását. Ma a halat kongói vagy afrikai vakmárnának nevezik. Ezt a tudományos felfedezését a Nature-ban tette közzé.[3]

Tanulmányai

[szerkesztés]
  • 1894 Catalogue of the Snakes in the British Museum (Natural History) . Volume II. British Museum of Natural History London
  • 1895 Catalogue of the Perciform Fishes in the British Museum. Centrachidae, Percidae and Serranideae. British Museum of Natural History London
  • 1896 Catalogue of the Snakes in the British Museum (Natural History). Volume III. British Museum of Natural History London
  • 1897 The Tailless Batrachians of Europe . Parts I & II. The Ray Society London
  • 1903 Batraciens de la Guinee Espagnoles. Madrid
  • 1905 A contribution to our knowledge of the varieties of the wall-lizard (Lacerta muralis) in Western Europe and North Africa. Transactions of the Zoological Society of London London
  • 1910 Les batraciens et principalement ceux d'Europe. Octave Doin et Fils Paris
  • 1912 A vertebrate fauna of the Malay Peninsula from the Isthmus of Kra to Singapore, including the adjacent islands. Reptilia and Batrachia. Taylor and Francis, London
  • 1913 Snakes of Europe. Methuen London
  • 1913 Second contribution to our knowledge of the varieties of the wall-lizard (Lacerta muralis) . Transactions of the Zoological Society of London. London 135-230 IIXX
  • 1916 On the lizards allied to Lacerta muralis, with an account of Lacerta agilis and L. parva. Transactions of the Zoological Society of London. London 104 VIII
  • 1917 A revision of the lizards of the genus Tachydromus. Memoirs of the Asiatic Society of Bengal 207-234 II
  • 1917 A revision of the lizards of the genus Nucras Gray. Annals of the South African Museum 195-216 II
  • 1891 Catalogue of the Reptiles and Batrachians of Barbary (Morocco, Algeria, Tunisia) : based chiefly upon the notes and collections made in 1880 - 1884 by M. Fernand Lataste. Transactions of the Zoological Society of London. London
  • 1920 Monograph of the Lacertidae, volume 1. British Museum of Natural History London
  • 1921 Monograph of the Lacertidae, volume 2 British Museum of Natural History London
  • 1921 Liste des publications Ichthyologiques et Herpétologiques (1877-1920). Annales de la Societé royale Zoologique de Belgique. 11-88
  • 1921 Monograph of the Lacertidae, volume 1 Johnson Reprint (1966) New York / London
  • 1921 Monograph of the Lacertidae, volume 2 Johnson Reprint (1966) New York / London
  • 1923 "A survey of the fauna of Iraq. Mammals, birds, reptiles, etc. made by members of the Mesopotamia Expeditionary Force ""D"" * 1915-1919. " Bombay Natural History Society Iraq & London
  • 1923 Étude sur les batraciens et les reptiles rapportés par M. Henri Gadeau de Kerville de son voyages zoologique es Syrie (avril – juin 1908) . – Voyage zoologique d´Henri Gadeau de Kerville en Syrie (avril – juin 1908). Ballière & Sons Paris

Boulenger által leírt típuspéldányok

[szerkesztés]

Kétéltűek:

Halak:

Hüllők:

Boulenger után elnevezve

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Watson, D. M. S.. George Albert Boulenger. 1858-1937.. Obituary Notices of Fellows of the Royal Society 3(8), 13-17.. o. (1940. október 25.) 
  2. Boulenger, George Albert (Belgium-England 1858-1937)ichthyology, herpetology. people.wku.edu. (Hozzáférés: 2011. május 30.)
  3. George Albert Boulenger (1858–1937). librarything.com. (Hozzáférés: 2011. május 30.)
  4. Fangio Devisch: Rhynchophis boulengeri, Vietnamese Longnose Snake. ratsnakefoundation.org. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 30.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a George Albert Boulenger című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]