Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium

A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része

Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium
A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium főbejárata
Alapítva	1687
Alapító	Széchényi György
Hely	Magyarország, Budapest
Korábbi nevei	Academicum et Universitatis Collegium
Típus	gimnázium diákotthon katolikus iskola
OM-azonosító	035357
Elérhetőség
Cím	1015 Budapest, Szabó Ilonka utca 2-4.
Elhelyezkedése
Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 14″, k. h. 19° 02′ 06″47.50395, 19.03489447.503950°N 19.034894°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 14″, k. h. 19° 02′ 06″47.50395, 19.03489447.503950°N 19.034894°E
A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium témájú médiaállományokat.

A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium, Budapest legrégebbi, török kor utáni középiskolája. Széchényi György hercegprímás, esztergomi érsek alapította, 1687-ben, Academicum et Universitatis Collegium néven. A gimnázium jelenleg 12–18 éves korú fiatalokat nevel, vallásos szellemben, koedukált osztályokban, a Várnegyedben, a Szabó Ilonka u. 2–4. sz. alatt.

A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium a főváros legrégibb középiskolája. Széchényi György esztergomi érsek 1687. március 19-i alapítólevelére támaszkodva, decemberben nyílt meg a Jézus Társasága budavári gimnáziumaként. Eredeti neve Academicum et Universitatis Collegium volt. Első hajléka a Budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) melletti épület – a mai Hilton szálló helyén – volt. 1698-ban vált teljes 6 osztályúvá.

1773-ban – a jezsuita rend feloszlatásakor, az uralkodó főkegyúri joga alapján – királyi katolikus gimnáziummá alakult; világi papok és tanárok vették át benne a tanítást. 1776-ban a Ratio Educationis – az 1777-ben Budára helyezett Tudományegyetemhez kapcsolva – egyetemi főgimnázium rangjára emelte. Így működött 1784-ig. Az Egyetem Pestre költöztetésekor Budán maradt.

1832-től 1851-ig a kegyesrendiek (piaristák) vezetése alá került. A neoabszolutizmus idején (1851–61 között) admonti bencések irányította német nyelvű Császári és Királyi Katolikus Főgimnáziumként működött, érettségit adó 8 évfolyammal. 1861-ben ismét magyar nyelvű Budai Főgimnáziummá alakult, mígnem 1876-tól a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnázium elnevezést kapta.

A királyi várpalotában (az Egyetemmel közösen) való hét évi működésétől eltekintve, a mai Hess András térnek mind a négy sarkán álló épületekben talált elhelyezést, közel két évszázadig. 1876-ban költözött le a Várból – a kifejezetten a számára épített – Ilona (Szabó Ilonka) utca 4. szám alatti otthonába. 1924-től reálgimnáziummá, 1934-től újból gimnáziummá alakult át.

Pénzügyi fenntartója a Széchényi prímás által a jezsuitáknak tulajdoni átruházás nélkül (kezelésre) adott – 1773 után a Mária Terézia-féle központi tanügyi pénzalapba, majd 1780-tól az ezen belül elkülönülő Egyetemi-, 1866-tól pedig (az egykori tanítvány) Eötvös József kultuszminiszter személyes gondoskodásának köszönhetően a Tanulmányi Alapba eredeti jogi státusszal bevitt – százezer forint értékű érseki vagyon volt.

1946-ban – a köztársaság megalakulásával – „királyi” kezelése és elnevezése megszűnt. Az 1948–49. évi kommunista hatalomátvétel során államosították, megfosztva alapítója által adományozott nevétől, vagyonától, katolikus vallási és pedagógiai alapállásától. 1950 után épületébe idegen iskolát helyeztek. Állami tanintézetként hagyományait a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium ápolta. A második világháború után a keresztény alapokon nyugvó tanintézet működése csaknem fél évszázadig szünetelni kényszerült. Az oktatás 1997-ben indult újra, 2000 júliusáig, a Schulek Frigyes Építőipari Szakközépiskolával egy épületben, nehéz körülmények közepette, Nagy István akkori igazgató fáradozásainak eredményeképpen. A területileg és jogilag illetékes Esztergomi Főegyházmegye a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény alapján még ugyanebben az évben visszaigényelte. Az ingatlant kezelő Fővárosi Önkormányzat^[1] által kezdeményezett kétéves per, majd a visszaadásról vele lefolytatott négyéves egyeztetéssorozat után tevékenysége 1997 februárjától, alapításának 310. évében állt helyre. Szabó Ilonka utca 2-4. alatti ingatlanát csak 2000 augusztusától kapta teljes egészében vissza. Működése 2001-től az alapítójáról elnevezett kollégiumi tagozattal egészült ki.

• növendékei tartották az első újkori színelőadásokat Budán, 1751-től már magyar nyelvű darabokkal
• tanárai tervezték Buda első modern vízvezetékét, a Szentháromság emlékművet és a mai Hilton szálló épületét
• a török kiűzését követően ezt volt a mai Budapest területén
  • a) az első, és 1717-ig az egyetlen működő közép- és felsőfokú oktatási intézmény
  • b) itt alapították az első gimnáziumi Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéket (1843)
  • c) a gimnázium volt az első magyar iskolai futballmérkőzés lebonyolítója (1885)
  • d) az első cserkészcsapat megalakítója (1909–11)

• Csáky István gróf, külügyminiszter
• Eötvös József báró, író és államtudós, az első magyar kultuszminiszter
• Fináczy Ernő, a magyar és az egyetemes pedagógiatudomány nagy alakja
• Gelsey Vilmos bankár
• Gyulay Ágost, a magyar és az egyetemes pedagógiatudomány nagy alakja
• Hollósy-Vadász Gábor pszichológus
• József Ferenc királyi herceg, József nádor dédunokája
• Kállay Miklós miniszterelnök
• Keleti Károly közgazdász, az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal megszervezője
• Kitaibel Pál, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója
• Koncság Nándor jezsuita felfedező és hittérítő, aki elsőként térképezte fel a Colorado torkolatvidékét és a Kaliforniai-félszigetet
• Lónyay Menyhért, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, pénzügyminiszter
• Lutter Tibor irodalomtörténész
• Márai Sándor író
• Nagysándor József honvédtábornok, aradi vértanú
• Nádler Herbert, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója
• Pauler Tivadar, vallás- és közoktatásügyi-, majd igazságügy-miniszter
• Pattantyús-Ábrahám Géza, a Műegyetem világhírű tanára
• Pongrácz Zoltán zeneszerző
• Prohászka Lajos, a magyar és az egyetemes pedagógiatudomány nagy alakja
• Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője”, a gyermekágyi láz ellenszerének felfedezője
• Széchenyi Zsigmond gróf, Afrika-kutató, vadász, író
• Török Ignác honvédtábornok, aradi vértanú
• Victor Babeș román orvosprofesszor, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bolyai János melletti társnévadója
• Wälder Gyula, a Műegyetem tanára

Lásd még: Az Egyetemi Katolikus Gimnázium diákjai

• A Gimnázium honlapja
• Bosnyákovics Beáta – Szerdahelyi Andor: Négy évtized tanárai 1948–1987 (In: Nagy István szerk.: A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1687–1987)
• Hajnády György: Az alapítástól az államosításig. Iskolatörténeti összefoglaló Budapest, 2001
• Horváth Jenő szerk.: A 250 éves Budapesti Királyi Egyetemi Katholikus Gimnázium 1687–1937 Budapest, 1930-as évek
• Madzsar Imre: A budai jezsuita Akadémia története Budapest, 1926
• Nagy István: Az Egyetemi Katolikus Gimnázium 17. századi indulása és 20. századi újraindulása Piliscsaba, PPKE, 2004. Szakdolgozat
• Nagy István: Fejezetek egy 300 éves iskola történetéből (In: Budapest folyóirat, 1987/március)
• Nagy István: A Jézus Társaság budai collegiumától a Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumig (In: Nagy István szerk.: A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1687–1987)
• Nagy István: A Jézus Társaság budai gimnáziuma. Grammar school of the Jesuit order in Buda (In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. Regnum 15. 2003. 1-2, pp. 89–106)
• Nagy István: A Jézus Társaság budai gimnáziuma (In: Távlatok 63. 2004. 1, Mell. 16-31)
• Nagy István: Mesélő helyszínek. Iskolánk működésének színterei egykor és ma... (In: Nagy István szerk.: A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1687–1987)
• Nagy István: Szécheny György 1687. március 19-én Pozsonyban kelt iskolaalapító okleve (In: Nagy István szerk.: A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1687–1987)
• Nagy István: Szécheny György életműve (In: Nagy István szerk.: A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1687–1987)
• Nagy István – Virághalmy Lea szerk.: A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium Jubileumi Szentévi Évkönyve az 1999–2000. tanévről Budapest, 2000
• Patonay József: Intézetünk igazgatói, nevesebb tanárai és tanítványai (In: Horváth Jenő szerk.: A 250 éves Budapesti Királyi Egyetemi Katholikus Gimnázium 1687–1937 Budapest, é. n.)
• Szalay Gyula: A Királyi Egyetemi Katholikus Gimnázium története 1687–1937 (In: Horváth Jenő szerk.: A 250 éves Budapesti Királyi Egyetemi Katholikus Gimnázium 1687–1937 Budapest, é. n.)
• Szalay Gyula: Iskolánk történetének rövid áttekintése (In: A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium 1971–72-es évkönyve)
• Szalay Gyula: Tíz év története 1937–1947 (In: A Budapesti II. ker. Egyetemi Katolikus Gimnázium 1946–47-es évkönyve)