Birkat as-Samsz
| Birkat as-Samsz | |
| Ország(ok) |  Egyiptom |
| Hely | Sínai-félsziget |
| Típus | lefolyástalan tó |
| Elsődleges források | Akabai-öböl |
| Hosszúság | 140 m = 0,14 km |
| Szélesség | 50 m = 0,05 km |
| Felszíni terület | 0,0060 km2 |
| Víztérfogat | 1,0244×10−5 km3 |
| Tszf. magasság | a tengerszint alatti, változó m |
| Elhelyezkedése | |
 Birkat as-Samsz
Pozíció Egyiptom térképén
| |
 é. sz. 29° 25′ 21″, k. h. 34° 49′ 48″29.422500°N 34.830000°EKoordináták: é. sz. 29° 25′ 21″, k. h. 34° 49′ 48″29.422500°N 34.830000°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Birkat as-Samsz (Nap-tó, arabul: بركة الشمس ) a Vörös-tenger mellett fekszik Egyiptomban, a Sínai-félszigeten. Az izraeli Eilat várostól 18 km-re található lefolyástalan tó, melyben csak időszakonként van víz. A vize igen sós.
A Birkat as-Samsz és a Vörös-tenger között csak egy parti üledéksáv van.[1] Az Akabai-öböl sós vize átszivárog a tóba, melyben a párolgás miatt tovább koncentrálódik a só.[1] Feltételezik, hogy a tó alján van egy repedés, mely hozzájárul a víz időszakos eltűnéséhez. A tóban monohidrokalcit és más karbonátok a bentális cianobaktériumokkal alkotnak sztromatolitréteget, ami 1 méter vastagságú is lehet.[2][3]
Éjszaka a hideg sivatagi levegő lehűti a tó felső rétegeit, és ez egyben szigeteli az alsóbb rétegeket.
A tónak van a legmagasabb hőmérséklete az összes napsütötte tó között, melyek nem termálvízből táplálkoznak. A felső réteg hőmérséklete elérheti a 60 °C-t. A rétegződés miatt a termikus gradiens 18 ºCm−1.
Nyáron a tó eltűnik és megmarad a sóréteg. A tó általában 5 -6 hónapig van vízzel tele. A sós oldat jól tárolja a nap energiáját.
Irodalom
[szerkesztés]- Jorgensen, B.B; Cohen, Y: Solar Lake (Sinai).5. The sulfur cycle of the benthic cyanobacterial mats. (hely nélkül): Limnology and Oceanography 22 (4). 1977. 657–666. o.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Archivált másolat. [2009. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 12.)
- ↑ Krumbein, W.E (1975). „Biogenic monohydrocalcite spherules in lake sediments of Lake Kivu (Africa) and the Solar Lake (Sinai)”. Sedimentology 22 (4), 631–634. o. DOI:10.1111/j.1365-3091.1975.tb00251.x.
- ↑ Jorgensen, B.B; Cohen, Y (1977). „Solar Lake (Sinai).5. The sulfur cycle of the benthic cyanobacterial mats”. Limnology and Oceanography 22 (4), 657–666. o. [2011. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.4319/lo.1977.22.4.0657. (Hozzáférés: 2009. április 12.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Lefolyástalan medence
- https://web.archive.org/web/20110720113816/http://www.aslo.org/lo/toc/vol_22/issue_4/0597.pdf
- https://web.archive.org/web/20090131065508/http://ux.brookdalecc.edu/staff/sandyhook/dgrant/field/solar.htm
- https://web.archive.org/web/20160624161147/http://lib.sytu.edu.cn/ASM/310-Introduce.htm
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Solar Lake című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
