Bernardo Bellotto

Bernardo Bellotto
Született	Bernardo Francesco Paolo Ernesto Bellotto 1722. május 20.[1] Velence[2][3][4]
Elhunyt	1780. november 17. (58 évesen)[5][6][7][4] Varsó[8][3][4]
Állampolgársága	velencei
Gyermekei	Lorenzo Bellotto
Foglalkozása	festőművész gravírozó rajzoló vésnök
Tisztsége	udvari festő (1747–1757, Drezda) udvari festő (1766–1780)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernardo Bellotto témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bernardo Bellotto (Velence, 1720. január 30. – Varsó, 1780. október 17.) olasz tájképfestő, Canaletto tanítványa.

Bernardo Bellotto anyai ágon Canaletto unokaöccse volt, aki hozzájárult képzéséhez: az ifjú korán tehetséget mutatott a látképfestészetben, azt frissebbé-kellemesebbé tette. 1738-ban beiratkozott a velencei festőcéhbe. Nagybátyját követve, beutazza Venetót, Rómát, Firenzét, Torinót, hogy azután rövid időre Velencébe térjen vissza.

A német nyelvű és a velük határos országokban még ma is „Canalettónak nevezett Bernardo Bellottóként” tisztelik. S valóban, hivatása egyenrangúsításának elején, amely 1742-es római utazása táján érett be, Bellotto híresebb nagybátyja támogatását és művésznevét vette igénybe. Jellemző különbség a fiatalabb művész javára az építészet alaposabb megfigyelése, az ég és a föld dinamikusabb ábrázolása, a világos-sötét (kontraszt) drámaibb használata, és az ábrázolt tájak sokkal nagyobb változatossága.

1747-ben, csupán 26 évesen II. Ágost szász választófejedelem meghívására Drezdába költözött. Itt hamar európai hírnévre és sikerekre tett szert.

1758-ban Mária Terézia, Ausztria uralkodó főhercegnője Bécsbe hívta. Három évvel később már Münchenben volt, öt év múlva visszatért Drezdába, majd pedig végleg Varsóba költözött.

Az általa bejárt helyszínek kitörölhetetlen nyomokat hagytak vásznain, amelyek művészetét szabatosan megkülönböztetik a gondosan megfigyelt, sajátos fénystruktúrájukkal. A Varsóban festett tájképei mintául szolgáltak a város második világháborús bombázásait követő rekonstrukciójához.

• Capriccio romokkal, London, London
• Szent Márk tér, Cleveland (Ohio), Museum of Art
• Bécs a Belvederéről nézve, Bécs, Kunsthistorisches Museum
• Capriccio a kufárok templomból való kiűzetésével
• Gazzada látképe, Milánó, Palazzo di Brera
• A királyi palota kertjei, Torino, Galleria Sabauda
• A Canal Grande és a Vámbejáró, Szentpétervár, Ermitázs
• A drezdai Frauenkirche, Drezda, Gemäldegalerie
• Varsó látképe a királyi palota felől, Varsó, Nemzeti múzeum
• Vaprio d'Adda látképe, New York, Metropolitan Museum

• Bernardo Bellotto: egy velencei festő Varsóban, a párizsi kiállítás katalógusa S. Loire, H. Malachovicz és A. Rottermund gondozásában, Milánó, 2004
• C. Beddington, Bernardo Bellotto and his circle in Italy : part I; not Canaletto but Bellotto, in "The Burlington magazine", 146, n. 1219, 2004
• F. Pedrocco, schede in Pinacoteca Giovanni e Marella Agnelli al Lingotto, Genf-Milánó, 2002,
• Bernardo Bellotto, visszatérés Veronába: a város képe a Settecentóban, a veronai kiállítás katalógusa G. Marini gondozásában, Velence, 2002
• Stefan Kozakiewicz: Bernardo Bellotto, genannt Canaletto, I. kötet „Leben und Werk”: 310. o.; II. kötet „Katalógus”: 532, Verlag Aurel Bongers, Recklinghausen, 1972

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bernardo Bellotto című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• (angolul) Artcyclopedia
• (németül) Képeinek és rajzainak nagy online galériéja
• (olaszul) Un'altra galleria
• (angolul) Bellotto Bernardo festményei - TerminArtors.com

• Canaletto