Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Beeskow

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beeskow
Beeskow címere
Beeskow címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBrandenburg
JárásOder-Spree
Irányítószám15848
Körzethívószám03366
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség8210 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség105,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság40 m
Terület77,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 52° 10′ 20″, k. h. 14° 14′ 48″52.172170°N 14.246585°EKoordináták: é. sz. 52° 10′ 20″, k. h. 14° 14′ 48″52.172170°N 14.246585°E
Beeskow (Brandenburg)
Beeskow
Beeskow
Pozíció Brandenburg térképén
Elhelyezkedése Brandenburg térképén
Elhelyezkedése Brandenburg térképén
Beeskow weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beeskow témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Beeskow település Németországban, azon belül Brandenburgban. Lakosainak száma 8210 fő (2022. december 31.).[1]

Fekvése

[szerkesztés]

Frankfurttól délnyugatra fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Beeskow alapítói és első birtokosai a 13. században élő Strele lovagok voltak. Nevét 1316-ban említették először. Egykori várának és a városnak falai nagyrészt máig érintetlenek, mely nagyrészt annak köszönhető, hogy 1375-ben lepratelep volt Beeskownál, "Fürstenwalder tornyát", melynek nyomai máig kimutathatók, Szent Miklós- tiszteletére szentelték. A kísérő kápolnát 1486-ban építették újjá.

A késő középkorban a város többször is gazdát cserélt. A 14. század vége felé Beeskow Swantibor Pomerániai herceg tulajdonában volt. Ezután többek között a Bieberstein családhoz tartozott (utolsó 1512-1551). 1518-ban pedig Beeskow a Lebuser püspökök tulajdonában volt .

Miután a Bieberstein család 1551-ben kihalt, a cseh király és I. Ferdinánd Brandenburgi őrgróf, öt évvel később pedig a Beeskow és Storkow uradalmakhoz került. 1600-ban Beeskow végre Brandenburg teljes részévé lett.

A városban két nagy tűzvész is volt: a 16-17. század körül a város felújításakor szinte teljesen megsemmisült.

A 19. században főleg a ruhaipar és a sörgyártás terén indult meg gazdasági fellendülés.

1888. május 15-én pedig a város csatlakozott a német vasúti hálózathoz is.

A Pallas nagy lexikona már 1890-ben így írta le a települést: "járási székhely Potsdam porosz kerületben, a hajózható Spree partján, 3821 lakossal, keményítő gyárakkal és gőzmalommal, régi erődítések romjaival.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Vár
  • Szélmalom
  • Máriatemplom (Kirche St. Marien)

Galéria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Pallas Nagylexikon

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)