Baranyajenő

Baranyajenő
Látkép a faluról
Baranyajenő címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Hegyháti
Jogállás	község
Polgármester	Balogh Csaba (független)[1]
Irányítószám	7384
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	392 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	26,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,55 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 16′ 15″, k. h. 18° 02′ 41″46.270833333333, 18.04472222222246.270833°N 18.044722°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 15″, k. h. 18° 02′ 41″46.270833333333, 18.04472222222246.270833°N 18.044722°E
Baranyajenő Pozíció Baranya vármegye térképén
Baranyajenő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyajenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Baranyajenő (németül: Jening) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Sásdtól nyugat-északnyugatra terül el, központján a Pécs-Kaposvár közti 66-os főút húzódik végig. Nyugati határszélén ágazik ki a főútból egy közel 12 kilométer hosszú mellékút, a 66 101-es út, Baranyaszentgyörgy, Tormás és Szágy településekre.

Baranyajenő és környéke már az ókorban lakott hely volt, a falu határában római korból származó leletanyag került felszínre.

A település egykor a Jenő törzsbeliek lakhelye volt, mint ahogy erre neve is utal.

A falut az oklevelek 1283-ban említették először Jenew írásmóddal. Baranyajenő (Jenő) birtokosai voltak a nyúlszigeti (Margit-sziget) apácák, akiknek itt kolostoruk is állt egykor. Majd később a pálos rend szerzetesei is megtelepedtek itt.

A hódoltság alatt itt vár is épült, a mai templom helyén, mivel azt ma is Várdombnak nevezik. A falu a hódoltság alatt sem néptelenedett el, lakói magyarok voltak. A település földesura volt a pécsi püspök is, és a Jankovich családnak is volt itt birtoka. Az 1760-as években Baranyajenőn lotaringiai németek telepedtek le.

1945 után a német lakosságot nagyrészt kitelepítették a faluból.

• 1990–1994: Mátis János (független)^[3]
• 1994–1998: Bakurecz József (független)^[4]
• 1998–2002: Bakurecz József (független)^[5]
• 2002–2006: Bakurecz József (független)^[6]
• 2006–2010: Bakurecz József (független)^[7]
• 2010–2014: Bakurecz József (független)^[8]
• 2014–2016: Balogh Csaba (független)^[9]
• 2016–2019: Balogh Csaba (független)^[10]
• 2019–2024: Balogh Csaba (független)^[11]
• 2024– : Balogh Csaba (független)^[1]

A településen 2016. április 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.^[10]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 40,3% cigánynak, 2,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,2%, református 0,7%, evangélikus 2%, felekezeten kívüli 0,7% (15,4% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 18,3% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,9% volt római katolikus, 1% evangélikus, 0,5% református, 2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (41,6% nem válaszolt).^[14]

• Római katolikus templom - 1822-ben épült klasszicista stílusban, majd később részben romantikus stílusúvá alakították át.