Balotaszállás

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Balotaszállás
Balotaszállás címere Balotaszállás zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Kiskunhalasi
Jogállás	község
Polgármester	Huszta István (független)[1]
Irányítószám	6412
Körzethívószám	77
Népesség
Teljes népesség	1441 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	14,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	104,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 21′, k. h. 19° 32′46.35, 19.53333333333346.350000°N 19.533333°EKoordináták: é. sz. 46° 21′, k. h. 19° 32′46.35, 19.53333333333346.350000°N 19.533333°E
Balotaszállás Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Balotaszállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balotaszállás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balotaszállás (horvátul: Blato) község Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunhalasi járásban.

Az Alföldön, a Kiskunságban, a Duna-Tisza közi homokhátság és a Bácskai löszös hát találkozásánál, Bács-Kiskun vármegye délkeleti részén fekszik Kecskeméttől, a megyeszékhelytől mintegy 90 kilométernyire dél-délnyugatra, Kiskunhalastól pedig 10 kilométerre délre.

A szomszédos települések: észak felől Kiskunhalas, északkelet felől Zsana, kelet felől Pusztamérges, délkelet felől Ruzsa és Öttömös, dél felől Kelebia, délnyugat felől Kisszállás, nyugat felől pedig Kunfehértó.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 53-as főút, amely lakott területétől néhány száz méterre nyugatra halad el. A főútról az 5413-as útra letérve juthatunk a faluba, ugyanez az út köti össze Öttömössel is, Pusztamérges felől pedig az 5429-es út vezet a településre.

A hazai vasútvonalak közül a községet a MÁV 150-es számú Budapest–Kelebia-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Balotaszállás vasútállomás a belterület nyugati szélén, közvetlenül az 5413-as út vasúti keresztezése mellett, annak déli oldalán.

A régészeti leletek tanúsága szerint szarmaták és avarok is éltek a területen.

A tatárjárás idején elpusztult, s a magyar lakosság helyére IV. Béla kunokat telepített. A legenda szerint nevét Balta kun kapitánytól kapta a falu. Az 1493-ban a kun szállások határainak tisztázására kiadott királyi oklevélben szerepel Baltha-szállása neve is. A török megszállás idején, 1566-ban elpusztult, majd Kiskunhalas egyik pusztája lett.

1952 óta önálló község.

• 1990–1994: Németh Vendel (MDF-KDNP)^[3]
• 1994–1998: Németh Vendel (független)^[4]
• 1998–2002: Németh Vendel (független)^[5]
• 2002–2006: Németh Vendel Imre (független)^[6]
• 2006–2010: Huszta István (független)^[7]
• 2010–2014: Huszta István (független)^[8]
• 2014–2019: Huszta István (független)^[9]
• 2019–2024: Huszta István (független)^[10]
• 2024– : Huszta István (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben lakosságából 30 fő cigány, 1 német és 1 román nemzetiségűnek vallotta magát, a többiek magyarnak.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 1,1% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, ruszinnak, szerbnek és görögnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

A 2001-es népszámlálás tanúsága szerint akkor a lakosok kb. 64%-a római katolikus, kb. 9,5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a evangélikus, illetve görögkatolikus vallású volt, mintegy 0,5%-a pedig más egyházhoz vagy felekezethez tartozott. Nem volt tagja egyetlen egyháznak sem, vagy nem válaszolt mintegy 25%.^[11]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,1%, református 8,4%, evangélikus 0,1%, görög katolikus 0,2%, felekezeten kívüli 30,5% (10,9% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben vallásuk szerint 30,7% volt római katolikus, 5,8% református, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (46,5% nem válaszolt).^[13]

A római katolikus egyház szervezetében a település a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági főesperességének Majsai esperesi kerületébe tartozik. Nem önálló plébánia. A Kiskunhalas-alsóvárosi plébániához tartozik mint filia, kápolnájának titulusa Sarlós Boldogasszony.

A Dunamelléki református egyházkerület Bács-Kiskunsági református egyházmegyéjébe tartozik, de nem önálló anyaegyházközség.

A Déli evangélikus egyházkerület Bács-Kiskun egyházmegyéjében lévő Kiskunhalasi Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.

• Arborétum, amely szürkenyár-génrezervátum mintegy 68 fajta nyárfával. Felelős gazdája a sárvári Erdészeti Tudományos Intézet.

• Az 1999-ben épült római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) kápolna
• Kőkereszt
• Harangláb
• Első világháborús emlékmű
• Emlékoszlop: a Négyeshatáron (Balotaszállás, Öttömös, Pusztamérges, Zsana határainak találkozásánál) álló, a települések címereivel díszített kopjafa
• A tatárjárás előtti települések templomainak helyét jelölő, a millennium tiszteletére állított emlékoszlopok
• Tájház-bemutató a Művelődési Házban
• Emlékpark
• Csengő- és kolompgyűjtemény (magánkiállítás, csak bejelentésre látogatható)
• A Dietrich-féle nádfedeles pince és présház

• Balotaszállás honlapja
• Balotaszállás térképe Archiválva 2019. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben