Bajnai-kormány

A Bajnai-kormány 2009. április 16. és 2010. május 29. között irányította Magyarország ügyeit. 2009. április 14-én az Országgyűlés 204 igen szavazattal, 8 tartózkodással, ellenszavazat nélkül megszavazta a kormányzó Magyar Szocialista Párt 78 képviselője által Gyurcsány Ferenc ellen benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítványt. A teljes Fidesz- és KDNP-frakció, valamint az egykori MDF-képviselőcsoporthoz tartozó tagok egy része nem szavazott. A Bajnai-kormány a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége támogatásával alakult meg; vezetője Bajnai Gordon, addigi nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter lett.

2010. május 29-én adta át az ország irányítását a második Orbán-kormánynak.

A Bajnai-kormány megalakulásakor az egyetlen volt az Európai Unió tagállamainak kormányai közül, melynek nem volt női tagja.^[5] Magyarországon ezt megelőzően 1996-ban fordult elő utoljára, hogy a hivatalban lévő miniszterek közt nem volt nő, míg az utolsó olyan kormány, melyet teljes hivatali ideje során kizárólag férfiak alkottak, Boross Péter kormánya volt.

Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.^[6][7]

A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választás kiírását, amit a parlamenti többség elutasított.^[8]

Sólyom László köztársasági elnök is új választást sürgetett.^[9]

A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi^[10] és Glatz^[11] később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.

Sajtóhírek szerint felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták,^[12] mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta^[13] a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot^[14] – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta^[15] az MSZP, amit Gráf nem vállalt.^[16]

Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett. A kormányválság március 29. és 30. közti éjszakáján az MSZP és az SZDSZ is elfogadta Bajnai Gordont, mint miniszterelnök-jelöltet, aki a 2010 tavaszán esedékes választásig, azaz mintegy egy évig vezetné a kormányt.

Miniszterelnök-jelölti bemutatkozó beszédében március 30-án fájdalmas megszorításokat ígért annak érdekében, hogy a gazdasági válság káros hatásai a magyar gazdaságra ne mélyüljenek tovább: „Nyíltságra, egyenességre van szükség. Fájni fog, minden családtól áldozatot és lemondást kíván a válságkezelés. Minden magyar családot, minden embert érinteni fog, de lesz eredménye” – mondta Bajnai.^[17]

Kongresszusi bemutatkozó beszédében Bajnai sportpályájára, s arra utalva, hogy nem kíván a politikai pályán versenybe szállni, a következőt mondta: „kapus vagyok, nem fogok cselezni, nem török csatár szerepre. Védeni fogok.”^[18]

Bajnai Gordont az Országgyűlés 2009. április 14-én 204 igen szavazattal, 8 tartózkodással, ellenszavazat nélkül választotta Magyarország miniszterelnökévé. (A Fidesz- és a KDNP-frakció, valamint a korábban az MDF parlamenti képviselőcsoportjához tartozó tagok egy része nem szavazott.)^[19]

A miniszterelnöknek a kormányon belül a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszteri posztot betöltő Kiss Péter a politikai, míg a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Molnár Csaba a technikai értelemben vett helyettese.^[20][21] Mindketten az MSZP tagjai.

2009. április 15-én, egy nappal azután, hogy Bajnai Gordon a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszteri posztra jelöltként nevezte meg Vahl Tamást, a Magyar Nemzetben cikk jelent meg arról, hogy a Vahl vezetése alatt álló SAP Hungary informatikai vállalatot több alkalommal is kartellezésben találta vétkesnek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).^[22] Másfél milliárd forint bírságot szabtak ki 2004-ben az IBM-re, a SAP Hungary és az ISH Kft.-re, amiért kartellbe tömörülve nyerték meg egyetemek informatikai közbeszerzéseit. Ezt követően a Transparency International nemzetközi civil szervezet magyarországi irodája nyílt levélben kérte a miniszterelnököt, hogy vegye figyelembe a GVH döntéseit.^[23] Vahl, miután a sajtóban megjelentek a kartellezéséről szóló hírek,^[24] április 16-án reggel a parlamenti meghallgatásának kezdete előtt Podolák György szocialista képviselőn keresztül^[25] bejelentette: visszalép a gazdasági miniszteri megbízatás vállalásától.^[26]

A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternek jelölt, 28 éves Ficsor Ádám kinevezéséhez Bajnai annak ellenére ragaszkodott, hogy az illetékes parlamenti bizottság a jelöltet nem találta alkalmasnak a poszt betöltésére. Ficsor korábban, 2008 februárjától Gyurcsány Ferenc kabinetfőnökeként tevékenykedett.^[27][28][29]

2009. április 22-én a kormányfő Varga István közgazdászt, gazdasági szakértőt kérte fel nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek.^[30] A jelölt kinevezését az országgyűlés gazdasági bizottsága 16:11 arányban támogatta.^[31] Varga miniszteri esküjét május 4-én tette le.^[32]

2009. április 19-én Bajnai Gordon bejelentette kormánya programját.^[33] A költségvetés kiadásait 2009-ben 350–400, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal csökkentik.

A fontosabb intézkedések részletesen:

A közszférát érintő intézkedések:

• Két évre befagyasztják a közszféra bruttó bértömegét
• Felülvizsgálják a 2009 második félévi keresetkiegészítést
• Megszűnik a 13. havi illetmény, helyette egy általános ösztönzőrendszert vezetnek be
• Csökkentik az önkormányzati támogatásokat

A nyugdíjrendszer változásai:

• Előre hozzák a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelését, várhatóan 2012-re
• Átütemezik év végére a 2009-re tervezett nyugdíjkorrekciót
• 2010-ben elmarad a nyugdíjkorrekció
• 2009-ben nem fizetik ki a 13. havi nyugdíj második felét
• Megszűnik a 13. havi nyugdíj, helyette a GDP-hez kötött nyugdíjprémiumot vezetnek be
• Kevésbé éri majd meg a korhatár előtt nyugdíjba vonulni

Változások a szociális rendszerben:

• 10%-kal csökken a táppénz
• Két évre rögzítik a családi pótlék összegét, a korhatár 23-ról 20 évre csökken
• A gyes és gyed együttesen három helyett csak két évig jár (ez a már megszületett gyerekek szüleire még nem vonatkozik), ehhez bölcsőde- és óvodafejlesztést ígér a kormány
• Megszűnik az eddig a lakástámogatási rendszer („szocpol”), új támogatási forma váltja fel: 35 év alattiak vehetnek igénybe kamattámogatást új lakás építéséhez, vásárlásához, meglévő otthonuk átalakításához.^[34]
• Fokozatosan megszüntetik a gázár- és távhő-kompenzációt. (A kormány azzal számol, hogy az év második felében jelentősen csökkenni fog a gáz ára, jövőre pedig a Robin Hood-adóból nyújtanának segítséget a leginkább rászorulóknak.)

Egyéb kiadáscsökkentő intézkedések:

• A tömegközlekedés támogatásának csökkentése, a kedvezmények felülvizsgálata
• A közmédia támogatásának csökkentése
• Az EU-s agrártámogatások nemzeti kiegészítésének csökkentése 2010-ben

Változások az adók és járulékok terén:

2009-ben:

• 5%-os munkaadói járulékcsökkentés a minimálbér kétszereséig
• A személyi jövedelemadó alsó sávhatára 1,9 millió forintra nő
• 20-ról 25%-ra nő az áfa, de létrejön egy kedvezményes, 18%-os kulcs a tejre, a tejtermékekre, a pékárukra és a távfűtésre

2010-től:

• 5% munkaadói járulékcsökkentés a teljes jövedelemre
• Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás
• A személyi jövedelemadó alsó sávhatárának megemelése 4-5 millió forintra
• A személyi jövedelemadó kulcsainak csökkentése 15-17, illetve 33-35%-ra
• Összbruttósítás: a bruttó bér és a járulékok együtt válnak adóalappá
• Általános értékalapú ingatlanadó bevezetése: adómentes lesz a tulajdonos által lakott 30 millió forintnál nem drágább, és egy második, legfeljebb 15 millió forintot érő lakás. Az ingatlanadó három kulcsos: 0-30 millió Ft-ig 0,25%, 30-50 millió Ft között 0,35%. 50 millió Ft felett 0,5%.^[35]
• Vagyonadó a nagyértékű lakás, hajó, repülő és személyautó után.^[35]
• Egységes, 19%-os társasági adózás, a különadó és a kedvezmények megszüntetése

Állami takarékossági intézkedések:

• A miniszterek és államtitkárok fizetése 15%-kal csökken
• Felére csökken az állami vezetők külföldi útjainak napidíja
• Nem válthatják meg pénzzel az állami vezetők ki nem vett szabadságát
• Maximálják az állami cégek vezetőinek fizetését
• Csökkentik az állami cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak illetményét^[36]

A magyar társadalom jelentős része meglehetősen elutasítóan viszonyult a kormányhoz annak megalakulásakor. 2009 áprilisában a Századvég és a Forsense közös közvélemény-kutatása szerint csupán „a válaszadók 28 százaléka tartja alkalmasnak Bajnai Gordont miniszterelnöknek, 42 százalékuk szerint alkalmatlan erre a posztra. Figyelemreméltó, hogy az MSZP szavazói továbbra is inkább Gyurcsány Ferencben, az előző MSZP-s miniszterelnökben bíztak (44 százalék), mint Bajnai Gordonban (27 százalék).”^[37]

A Nézőpont Intézet április 22-én publikált, 1000 véletlenszerűen kiválasztott személy telefonos megkérdezésével végzett felmérése szerint a magyar választók 50%-a alkalmatlannak tartotta Bajnai Gordont a válságkezelésre, ugyanakkor 29%-uk bízott a gazdasági miniszterből lett kormányfő rátermettségében. A megkérdezettek 59%-a új parlamentet szeretett volna, és 36% gondolta úgy, hogy a Bajnai-kormánynak ki kellene töltenie a ciklust.^[38]

2009 júniusában a Századvég és a Forsense közös közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 49%-a támogatta az előre hozott választást, 39%-a pedig azt, hogy a kormány 2010 tavaszáig maradjon hatalmon.^[39]

Távozásáig, 2010 májusára némileg javult a kormány megítélése: a pozitívan nyilatkozók aránya 14-ről 21 százalékra emelkedett. Bajnai Gordon a kezdeti 17 után 24 százalékos népszerűségi indexszel vonult vissza. A megkérdezettek egyharmada szerint felelősségteljesen kormányzott a Bajnai-kabinet, 58 százalékuk szerint viszont felelőtlenül.^[40]

A második Orbán-kormány egy 2010. őszi törvényjavaslat indoklásában már pozitívnak minősítette Bajnaiék munkáját,^[41] főként Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyilatkozott elismerősen a 2009-2010-es költségvetésről.^[42]

• A válságkezelő program
• A Bajnai-kormány tagjai, www.meh.hu

• A rendszerváltás utáni magyar kormányok tagjainak listája