Borvendég Béla
| Borvendég Béla | |
| Született | 1931. október 6. Szeged |
| Elhunyt | 2014. február 1. (82 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építészmérnök, építészeti szakíró |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borvendég Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Borvendég Béla (Szeged, 1931. október 6. – 2014. február 1.[1][2]) Kossuth-díjas magyar építészmérnök.
Életpályája
[szerkesztés]A puszta építés olyan, mint a flaszter beszéde. Az építészet mint a szép és értelmes szó. Ami tehát mindenki számára kötelező (volna), aki a nyilvánosságot akarja megszólaltatni. Az építőművészet pedig? Mint a költészet! A kiválasztott üzenete ama kevesek számára, akik (még mindig) képesek és szeretnek rácsodálkozni a szépségre. Jó és használható házat csinálni! Ez az építészet erkölcsi kötelessége. Az építőművészet a boldogságos ráadás. A kegyelem ritka konstellációja.[3]
Tanulmányait 1942–1950 között a budapesti Árpád Gimnáziumban, [4][5]kitűnő tanuló volt, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán (1950–1955) végezte.
Számos tanulmányi úton vett részt Bulgáriában, Csehszlovákiában, Észak-Koreában, Jugoszláviában, Kubában, Lengyelországban, Mongóliában, Német Demokratikus Köztársaságban, Romániában, a Szovjetunióban, Angliában, Ausztriában, Belgiumban, Cipruson, Dániában, Egyiptomban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Olaszországban, Spanyolországban, Argentínában, Mexikóban, Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban.
1955-től a Délmagyarországi Tervező Vállalatnál (DÉLTERV) dolgozott. Itt tervező, majd műteremvezető, 1961-től 1962-ig a londoni County Council Architects Departement (Nagy-Londoni Tanács építészeti osztályának) munkatársa. 1962–1965 között vállalati főépítész, 1965-től műszaki igazgatóhelyettes, 1965–1987 között főmérnök, 1987–1989 között főépítész, 1995-ben a b+e Építészeti és Városfejlesztési Bt. ügyvezető igazgatója.
1964-től a Magyar Építészek Szövetségének vezetőségi tagja, 1982–1990 között elnöke, 1999-től a Magyar Építőművészek Szövetségének örökös tiszteletbeli elnöke.
1985-től a BME címzetes egyetemi tanára.
1990-ben az MDF szegedi polgármesterjelöltje. 1991-től a szegedi városi közgyűlés városfejlesztési bizottságának elnöke volt.[6]
2001-től az Architeca Hungarica főszerkesztője.
Lakásokat és középületeket tervezett, részt vett az 1950-es évek nagyszabású városrendezési pályázatain (Ózd, Szolnok, Gyöngyös).[7] A 2000-es évek végén Budapestre költözött.[8]
Pályázatok (válogatás)
[szerkesztés]
- 1950-es évek városrendezési pályázatai (Ózd, Szolnok, Gyöngyös)
- Budapesti Vigadó 1958 Harmadik díj (Ulrich Ferenccel).
- Szegedi Dóm tér és környéke városrendezési tervpályázat. 1959.(megosztott első díj)
Főbb művei (válogatás)
[szerkesztés]- 1955 Nyolc tantermes általános iskola, Csongrád
- 1960 Nyolc tantermes általános iskola, Kecel
- 1960 Szeged, Dóm tér környék rekonstrukciója
- 1961 Sellő-ház, Szeged, Korányi rakpart (Szabó Ferenccel)
- 1961 Szeged, belvárosi temető ravatalozója, Oskola utca lakóházak
- 1966 Nádor utcai óvoda és lakóház (Kocsis Bélával)
- 1968 Műteremházak, Hódmezővásárhely
- 1970 Az erdőfelügyelőség kirendeltsége és vendégháza, Mártély
- 1973 Égő Arany ház, Szeged, Roosevelt tér
- 1990 Szeged, Fogadalmi templom, lejárat a Klebelsberg kriptához
- 1992 második világháborús emlékmű, Nagymágocs
- 1994 II. világháborús emlékmű, Kistelek
Írásai (válogatás)
[szerkesztés]- Az ismeretlen Építészet, Tiszatáj, 1966/10.
- Szegedi Könyvtár és Levéltár, Magyar Építőművészet, 1972/5.
- Gondolatok a műszaki tervezés intézményrendszerének vizsgálatához, Magyar Építőművészet, 1983/4.
- Egy (nemlétező) kiállítás képei, Magyar Építőművészet, 1987/4-5.
- Oskola, Magyar Építőművészet, 1988/3.
- Szellemidézés, Magyar Építőművészet, 1989/6.
- Hol állítsuk meg a mozit?, Magyar Építőművészet, 1992/1.
- Építészfórum: Borvendég Béla írásai 2000–2008 Archiválva 2010. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Néhány gondolat[halott link]
- Borvendég Bála írásai 2007[halott link]
Kötete
[szerkesztés]- Architectura quo vadis; Terc, Budapest, 2005 (Építészet/elmélet) ISBN 9789639535282
Elismerések, kitüntetések (válogatás)
[szerkesztés]- 1960 Ybl Miklós-díj
- 1964 Magyar Építészek Szövetsége emlékérem
- 1990 Magyar Építészek Szövetsége aranyérem
- 1993 Csonka Pál-érem
- 2004 Kossuth-díj
Irodalom (válogatás)
[szerkesztés]- Az építőipar és építőművészet másfél évtizedének eredményeiről, Magyar Építőművészet, 1960/2.
- Südi E.: Szeged, Ravatalozó a belvárosi temetőben, Magyar Építőművészet, 1961/6.
- Kőhalmi József: Lakóépület, Szeged, Korányi rakpart, Magyar Építőművészet, 1962/4.
- Major M: Az Építészet új világa, Budapest, 1969.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://epiteszforum.hu/elhunyt-borvendeg-bela
- ↑ http://www.tervlap.hu/cikk/show/id/2666
- ↑ Szegedi építészek. Szeged, 1999. 30. o. ISBN 9630364522
- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1942 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1948 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
- ↑ Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1994. Budapest: Biográf. 1993. 130. o. ISBN 963-7943-27-7
- ↑ Borvendég Béla. Archiválva 2014. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Artportal.hu
- ↑ Borvendég Béla: A lajbi begombolása – cikkajánló. http://csmek.wordpress.com 2012. október 24.
Források
[szerkesztés]- (Szerk). Kubinszky M.: Modern építészeti lexikon (40. old.) – Budapest 1978. Műszaki Kiadó – ISBN 963 10 1780 X.
- Szegedi építészek. Szeged, 1999. Borvendég Béla lásd 30-33. p., 198. o. ISBN 9630364522
- Architeca Hungarica[halott link]
- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés