Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Bogányi Gergely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bogányi Gergely
(2009-ben)
(2009-ben)
Életrajzi adatok
Született1974. január 4. (50 éves)
Vác
SzüleiBogányi Tibor
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (–2000)
Pályafutás
Hangszerzongora
Díjak
Tevékenység
Bogányi Gergely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogányi Gergely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bogányi Gergely (Vác, 1974. január 4. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.

Élete

[szerkesztés]

Apja Bogányi Tibor (1936–2023) karnagy, zenetanár. Négyéves korában kezdett zongorázni szülővárosában a váci Zeneiskolában, ahol az első zongoratanára Szabó Katalin volt. Hatévesen különdíjasa volt a nyíregyházi Országos Zongoraversenynek (1980), amit kilencévesen (1983) meg is nyert. Már a versenyen felfigyelt különleges tehetségére Máté Klára (zsűritag volt) zeneakadémiai tanárnő. 1984-ben tízévesen, már nem ismeretlenül, felvételt nyert a Zeneakadémia előképző 'különleges tehetségek osztályába', ahol a tanára kezdetben Máté Klára volt majd később Esztó Zsuzsa és végül Baranyay László volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is. 1993-ban a finn zeneakadémia ösztöndíjasaként tizenkilenc évesen eljutott a tengerentúlra egy amerikai zeneművészeti egyetemre, ahol egyéves ösztöndíjjal tanult. Ottani tanulmányait a budapesti Zeneakadémiával párhuzamosan végezte. Az Amerikai Egyesült Államokban az Indiana Egyetemen[1] Sebők György (†1999) és a helsinki Sibelius Akadémián Matti Raekallio professzorok irányították munkáját. Az USA-ba 2004 során tért vissza, és koncertezett régi tanulmányai színhelyén az Indiana Egyetemen Kelemen Barnabás hegedűművésszel.

Évről évre ellátogat Erdélybe is, ahol Marosvásárhelyen és más városokban is játszik. Hangversenyezett a világ leghíresebb koncerttermeiben. Repertoárján több mint harminc zongoraverseny és a zongorairodalom jelentős része szerepel. Eddigi munkásságának egyértelmű csúcspontja a 2010-es Chopin-év alkalmából rendezett két napon átívelő koncertsorozata, ahol is a zeneszerző összes, szólózongorára írt művét megszólaltatta.

Magánélete

[szerkesztés]

Felesége Maria B. Raunio finn származású festőművész, egy lányuk van.[2][3]

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Lemezei

[szerkesztés]

Diszkográfiája hét lemezt foglal magába Mozart-versenyművekkel, Chopin és Liszt zongoraműveivel, Chopin és Rachmanyinov cselló-zongora szonátáival és Liszt teljes hegedű-zongora termésével. Önálló lemezfelvételei jelentek meg Mozart versenyművekkel, Chopin zongoraműveivel és Liszt Ferenc zongoraterméseivel.

  • The Chopin Album
  • Chopin
  • Mozart zongora-verseny
  • Chopin Rachmaninov
  • Chopin 2002
  • Aranyszín köntösbe
  • Villa Gyllenberg
  • Mozart
  • Liszt
  • Gergely Bogányi: Chopin Schumann

Bogányi-zongora

[szerkesztés]
Bogányi Gergely (2018)

A zongoraművész és konstruktőrök csoportja egy új elképzelés és technológia alapján épített egy teljesen egyedi formájú és felépítésű zongorát. „Nemcsak a zongora lelkét, a rezonánst reformáltuk meg, amit fa helyett karbonkompozitból készítünk, hanem a hangszer más alkatrészeit is. Ezek összességének köszönhető a nagyon tiszta, erőteljes, felhangdús hang”, így mutatta be a saját nevét viselő, magyar fejlesztésű új hangszert Bogányi Gergely, aki azért kezdett bele egy újfajta hangszer megalkotásába, mert nem találta azt a hangzást, amely a legjobban megfelelne ízlésének.

A Bogányi-zongora a 2015-ös milánói expón[8]
Bogányi-zongora a Pesti Vigadóban

A megvalósításhoz szakembereket keresett maga mellé, és több mint 7 év alatt készítették el az áramvonalas „csodazongora” prototípusát a vágyott hangzással. A kivitelezésben többek között Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező-dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember működtek közre. Az erre a célra létrejött nógrádi Zengafons Kft. magántőkével indult, de az Új Széchenyi Tervből kapott 127 millió forintra és a Magyar Nemzeti Bank 60 milliós, valamint a Szerencsejáték Zrt. és az EMMI 100 millió forintos támogatására is szükség volt, hogy elkészüljön a prototípus.

2015. január 20-án ismerhette meg a nyilvánosság az új típusú hangversenyzongorát a Budapest Music Centerben (BMC), és másnap a magyar kultúra napjának előestéjén egy zártkörű gálán – Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében – debütált a Zeneakadémián. A bemutatón a készítők kiemelték, hogy a karbonkompozitból készült rezonáns (hangzófenék) ellenállóbb a környezet változó hatásaival szemben és tartósabb is, ami a modern hangszerek esetében elsődleges szempont. Az új anyag egyenletesebb hangzást és hangképet biztosít, ugyanakkor jelentősen megnövekedett lecsengési időt is, ami hozzájárul ahhoz, hogy a régi zongorák szép, barátságos hangzását idézve szólaljon meg. A gyártás során sikerült a XIX. század jeles magyar zongoraépítő Beregszászy Lajos örökségét is felhasználni (aki felfedezte, hogy a cselló domború hátához hasonlóan a zongora rezonánsa is továbbfejleszthető). A zongorába a legmodernebb – pár éve kifejlesztett – ún. agráf rendszert építették be, amely a játék közben megszabadítja a rezonátorlemezt a mintegy féltonnás mechanika terhétől. A zongorához kikísérletezett egyedi mechanikát az a németországi Louis Renner cég készíti és szállítja, amelyet 1882-ben alapítottak és ma a hangszerkészítés legmagasabb színvonalát képviseli. Formavilága is zenei indíttatású, nem csak szemet gyönyörködtető. A hangszer felfelé, de lefelé is szól: a lábaknak ugyanis akusztikus funkciójuk is van, hangvetőként a publikum felé terelik azt a hangmennyiséget, ami lefelé egyébként „elveszne”. A hagyományos három láb helyett alkalmazott két lábas struktúra ugyanakkor futurisztikus külsőt kölcsönöz a hangszernek.

A Milánói Expón bárki kipróbálhatta. Bár sokan csodájára jártak, konkrét megrendelés nem érkezett. Ehhez magas ára is hozzájárulhat, ami 200 000 euró körüli. Az első eladott példány egy budapesti luxusszállodába került, amelynek neve stílusosan Ária, és még két példányt vásárolt egy titokzatos magánszemély, akiről csak annyit árultak el, hogy európai. A kormány viszont még 2015 áprilisában határozatot hozott (1259/2015 IV.24), hogy 765 millió forintért tíz zongorát a Magyar Állam részére megvásároljanak és azokat magyar (7) és külföldi (3) közintézményekben elhelyezzenek.[9][10][11][12] 9 intézményről már döntöttek, ezek a következők: BMC, Müpa, Erkel Színház, Kodály Központ (Pécs), Kölcsey Központ (Debrecen), Pesti Vigadó, Zeneakadémia, Csajkovszkij Konzervatórium (Moszkva), Sibelius Akadémia (Helsinki).[13][14][15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 2.)
  2. ↑ Maria B. Raunio festőművész kiállításának megnyitója. ferencesek - Pax et bonum. (Hozzáférés: 2021. február 27.)
  3. ↑ A Kossuth-díjas zongoraművész egy spanyol városka iskolásainak adott meglepetéskoncertet. ATEMPO.sk (zenei-kulturális portál). (Hozzáférés: 2021. február 27.)
  4. ↑ Szabó Katalin – Bogányi Gergely első zongoratanára. (Hozzáférés: 2016. március 2.)
  5. ↑ Liszt-Bartók Nemzetközi Zongoraverseny. parlando.hu . (Hozzáférés: 2016. március 2.)
  6. ↑ https://einfoszab.budapest.hu/list/budapest-fovaros-onkormanyzata-altal-dijakban-reszesultek-listaja
  7. ↑ Íme Budapest új díszpolgárai. MNO, 2016. március 30. [2016. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  8. ↑ A Bogányi zongora (2015 július 8., MMA, YouTube)
  9. ↑ Bogányi-zongora: új magyar hangszer született Archiválva 2017. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (2015. január 20., MNO)
  10. ↑ Új magyar zongora: Hang versenyben Archiválva 2017. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (2015. január 24., HVG)
  11. ↑ Bogányi a házát is ráköltötte (2016. január 27., NOL)
  12. ↑ Így lesz világsiker a Bogányi-zongora – a kormány berendelt belőle 760 millióért Archiválva 2017. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (2015. április 24., 24.hu)
  13. ↑ Külföldre is jut a magyar csodazongorából Archiválva 2017. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (2017. március 21., 24.hu)
  14. ↑ Bogányi-zongorát kap a Vigadó Archiválva 2019. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (2017 márciusa, MMA)
  15. ↑ Moszkvába is küld magyar csodazongorát a kormány (2017. március 21., HVG)

Források

[szerkesztés]


További információk

[szerkesztés]
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bogányi_Gergely&oldid=26915278”