Alsónyírjes

	Alsónyírjes (Slovenská Kajňa)
	; Alsónyírjes zászlaja
	; Alsónyírjes zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Varannói
Rang	község
Polgármester	Jozef Durkaj
Irányítószám	094 02
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	VT
	Népesség
Teljes népesség	727 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	117 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	142 m
Terület	6,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 57′ 55″, k. h. 21° 41′ 58″48.965200°N 21.699400°EKoordináták: é. sz. 48° 57′ 55″, k. h. 21° 41′ 58″48.965200°N 21.699400°E
	Alsónyírjes weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsónyírjes témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsónyírjes (1899-ig Tót-Kajnya, szlovákul: Slovenská Kajňa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése

Varannótól 17 km-re északra, az Ondava jobb partján, a Kisdomásai víztározónál fekszik.

Története

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tót Kajna. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Büdeskúti Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Domasához 1/2 fertálynyira, Varannóhoz pedig 1 1/2 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, gabonát, zabot, és árpát terem, erdője van, szőleje nints, rét nélkűl szűkölködik, piatza Varannón.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kajna (Tóth-), tót falu, Zemplén vmegyében, Dobra fil. 356 kath., 50 zsidó lak. 477 hold szántóföld. F. u. Bideskuthy. Ut. p. N.-Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsónyíres, előbb Tótkajnya. Ondavamenti tót kisközség, 67 házzal és 346 róm. kath. vallású lakossal. Postája Nagydobra, távírója Tavarna, vasúti állomása Varranó. Hajdan Ujkányó és Németkányó néven is szerepelt. A varannai, majd a sztropkói uradalomhoz tartozott. A XVII. században a varannai pálosok birtoka volt, azután a Bydeskuthy családé lett, újabban pedig a Farkas, majd a Forner családé. Most dr. Halmos Károlynak van itt nagyobb birtoka és újabban épült úrilaka. Van itt gőzmalom is. 1663-ban a pestis pusztított a községben, 1778-ban pedig a földrengés okozott sok kárt. A falubeli róm. kath. templom 1642-ben épült. Ide tartozik Domácska puszta.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 377, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 811 lakosából 798 szlovák volt.

2011-ben 789 lakosából 777 szlovák.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

További információk

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Varannói járás m v sz A Varannói járás települései
Varannó (Vranov nad Topľou)
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce) •Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce)