Antiochia fejedelmeinek családfája
Megjelenés
Az első keresztes hadjárat résztvevőinek a főserege, 1098-ban, a szeldzsukoktól elfoglalta Antiochia városát, amelynek ura I. (Tarantói) Bohemund lett, ezzel jött létre az Antiochiai Fejedelemség, a Közel-Kelet négy keresztes (avagy latin, illetve frank) államainak egyike. A fejedelemség, de facto, 1268-ig állt fenn, amikor Bajbarsz egyiptomi mameluk szultán elfoglalta a várost. A családfában a „fejedelem”, a „fejedelemnő”, és a „régens” kifejezés mindig az Antiochiai Fejedelemségnek a fejedelmét, fejedelemnőjét, illetve régensét jelentik.
A családfa
[szerkesztés]zöld szín: antiochiai fejedelem, illetve régens | |||||||||||||||
Hauteville-i Tankréd 980 körül – 1041, normann nemes, feltehetően Hauteville-la-Guichard ura | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Robert Guiscard 1015 körül – 1085, Hauteville-i (Guiscard /Ravasz/) Róbert, Puglia és Calabria grófja: 1057-1059, majd hercege: 1059-1085,[1] Benevento hercege: 1078-1081, Szicília ura: 1059-1071.[2] | Hauteville-i Vilmos 1027 körül – 1080, a Salernói Hercegség grófja: 1056-1080, és Capitanata grófja[3] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
I. (Tarantói) Bohemund 1055/1058 – 1111, fejedelem: 1098-1111, I. Bohemund, Taranto hercege: 1088-1111 | Emma 1052, vagy később – 1120 körül, őrgrófné | Jó Odó, ? – ?, őrgróf (normann, vagy longobárd nemes) | (Jeruzsálemi) Balduin 1060 körül?, 1075 körül? – 1131, régens: 1119-1126, 1130-1131, II. (Retheli) Balduin, a Jeruzsálemi Királyság királya: 1118-1131,[4] II. Balduin, az Edesszai Grófság grófja: 1100-1118 | Salernói Richárd 1060 körül – 1114, az Edesszai Grófság régense: 1104-1108 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(Galileai) Tankréd 1076 – 1112, régens: 1100-1103, 1105-1112,[5] Tankréd, Galilea hercege: 1099-1101, 1109-1112, Tankréd, az Edesszai Grófság régense: 1104-1108 | II. Bohemund 1109 – 1130, fejedelem: 1111-1130, II. Bohemund, Taranto hercege: 1111-1127 (a hercegséget elhagyta) | Aliz 1110 körül – 1151 után, fejedelemné | (Retheli) Meliszenda 1109 körül – 1161, a Jeruzsálemi Királyság királynője: 1131-1152 | (Jeruzsálemi) Fulkó 1090 körül – 1143, régens: 1131-1136, Anjou Fulkó, a Jeruzsálemi Királyság királya: 1131-1143,[4] V. (Ifjú) Fulkó, Anjou grófja: 1109-1129 (lemondott) | Salernói Roger ? – 1119, régens: 1112-1119 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Poitiers-i Rajmund 1099 körül?, 1115 körül? – 1149, fejedelem: 1136-1149, a házassága révén[6] | Konstancia 1127 – 1163, fejedelemnő: 1130-1163 (trónfosztva) | Châtillon-i Rajnáld 1124 – 1187, fejedelem: 1153-1160, a házassága révén (trónfosztva)[7] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
III. (Gyermek, Dadogó) Bohemund 1148 körül – 1201, fejedelem: 1163-1201 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
IV. (Félszemű) Bohemund 1172/1175 körül – 1233, fejedelem: 1201-1216 (trónfosztva), 1219-1233, I. Bohemund, a Tripoliszi Grófság grófja: 1189-1233[8] | Tripoliszi Rajmund ? – 1199, régens: 1193-1194, IV. Rajmund, a Tripoliszi Grófság grófja: 1187-1189 (az apja, III. Bohemund fejedelem, visszahívta a grófságból) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
V. Bohemund 1199/1200 – 1252, fejedelem: 1233-1252, II. Bohemund, a Tripoliszi Grófság grófja: 1233-1252 | Rupen Rajmund 1195/1199 – 1221/1222, fejedelem: 1216-1219 (trónfosztva), I. Rupen Rajmund, Kis-Örményország királya: 1211-1218/1219 (trónfosztva) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
VI. (Szép) Bohemund 1237 – 1275, fejedelem, ténylegesen: 1252-1268,[9] névlegesen: 1268-1275, III. Bohemund, a Tripoliszi Grófság grófja: 1252-1275 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
VII. Bohemund 1261 – 1287, névleges fejedelem: 1275-1287, IV. Bohemund, a Tripoliszi Grófság grófja: 1275-1287 | Lúcia 1265 körül – 1299, névleges fejedelemnő: 1287-1299, Lúcia, a Tripoliszi Grófság grófnője: 1288-1289[10][11][12] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Puglia régies neve: Apulia.
- ↑ Lásd: [1] - hozzáférés: 2022. július 1.
- ↑ Lásd: [2] – hozzáférés: 2022. július 4.
- ↑ a b Lásd: [3] - hozzáférés: 2022. július 1.
- ↑ I. Bohemund fejedelem 1100-1103 között, a fogságba esése miatt, nem uralkodott, míg a szabadulását követően, 1104-ben, hadsereg gyűjtése céljából, Itáliába ment, de már soha nem tért vissza Antiochiába.
- ↑ Poitiers-i Rajmund fejedelem apja IX. (Ifjabb, Trubadúr) Vilmos (1071 – 1126), Aquitánia hercege (1086-1126) volt (Poitiers-ház).
- ↑ A korabeli feljegyzések szerint, a kegyetlen Châtillon-i Rajnáldot, 1187-ben, a hattíni csata után, Szaladin (1137 – 1193), Egyiptom Ajjúbida-házi szultánja (1171-1193) ölte meg. – Châtillon-i Rajnáld fejedelem és Konstancia fejedelemnő leánya volt Châtillon-i Anna (Ágnes) (1153 – 1184) magyar királyné, Árpád-házi III. Béla (1148 körül – 1196) király (1172-1196) első felesége.
- ↑ IV. Bohemund fejedelem (Poitiers-i–ház) első házasságából született fiának, a tragikus körülmények között meghalt (tengerbe fulladt) Poitiers-i Henrik (1217-1276), antiochiai hercegnek a felesége, Lusignan Izabella (1210/1216-1264) hercegné volt, I. Hugó (1193/1194-1218) ciprusi királynak (1205-1218 /Lusignan-ház/) és feleségének, (Champagne-i) Aliz (1195/1196-1247), ciprusi királynénak és jeruzsálemi régensnőnek a leánya. (Champagne-i Aliz királyné I. (Anjou) Izabella (1171/1172-1205) jeruzsálemi királynőnek (1192-1205) és harmadik férjének, I. (Champagne-i) Henriknek (1166-1197), társuralkodóként jeruzsálemi királynak (1192-1197), II. Henrik néven Champagne grófjának, a leánya volt.) Poitiers-i Henrik herceg és Lusignan Izabella hercegné házasságából származott (Lusignan-Poitiers-i) III. (Nagy) Hugó (1235-1284), ciprusi király (1267-1284), (Hugó, jeruzsálemi király, 1268-1284). Nagy Hugó király trónra lépésével a Lusignan-Poitiers-i–ház tagjainak uralkodása kezdődött meg, mind a Jeruzsálemi Királyságban, mind a Ciprusi Királyságban. – IV. Bohemund fejedelem második felesége Lusignan Meliszenda (1200/1201-1249 után) fejedelemné volt. (Meliszenda I. (Anjou) Izabella (1171/1172-1205) jeruzsálemi királynőnek (1192-1205), és negyedik férjének, (Lusignan) Amalrik (Imre) (1144?-1205) ciprusi királynak (1194-1205), társuralkodóként jeruzsálemi királynak (II. Amalrik, 1197-1205) a leánya. Meliszenda a féltestestvére volt, az előzőekben már említett, I. Hugó ciprusi királynak.) IV. Bohemund és Meliszenda házasságából született II. (Poitiers-i) Mária (1220/1225-1307), címzetes jeruzsálemi királynő (1269-1277), aki a Jeruzsálem királynője uralkodói címet, 1277-ben, eladta I. (Anjou) Károlynak (1227-1285), Szicília királyának (1266-1282). Mind ezekhez lásd: [4] - hozzáférés: 2022. július 8.
- ↑ 1268-ban Bajbarsz (1223 körül – 1277) egyiptomi mameluk szultán (1260-1277) elfoglalta az Antiochiai Fejedelemség székhelyét jelentő Antiochia városát.
- ↑ 1289-ben Kaláún (1222 körül – 1290) egyiptomi mameluk szultán (1279-1290) elfoglalta a Tripoliszi Grófság székhelyét jelentő Tripoli városát.
- ↑ A fejedelmek, illetve a régensek közül, I. Bohemund, II. Bohemund, Salernói Richárd, Salernói Roger, Tankréd (ő anyai ágon) és Konstancia a Hauteville-i–házból (olaszul: Altavillai-ház); Poitiers-i Rajmund, III. Bohemund, IV. Bohemund, V. Bohemund, VI. Bohemund, VII. Bohemund, Lúcia és Rupen Rajmund a Poitiers-i–házból származtak.
- ↑ A fejedelmek, illetve a régensek közül, Salernói Roger, II. Bohemund és Poitiers-i Rajmund a muszlim ellenfelekkel vívott harcokban elesett, Tankréd megmérgezéséről terjedtek el híresztelések, Fulkó lovasbalesetben elszenvedett sérüléseibe halt bele, Rupen Rajmund örményországi fogságban, avagy harcokban, halt meg. Châtillon-i Rajnáld halálára vonatkozó megjegyzést lásd nála.
Források
[szerkesztés]- John E. Morby: A világ királyai és királynői, Maecenas, Budapest, 1991. ISBN 963-7425-48-9
- Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története, Osiris, Budapest, 2002. ISBN 963-389-347-X
- [5] – hozzáférés: 2022. július 1.
- [6] – hozzáférés: 2022. július 1.
- [7] – hozzáférés: 2022. július 1.
- [8] – hozzáférés: 2022. július 1.
- [9] – hozzáférés: 2022. július 1.