Cres (sziget)
| Cres | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Székhely | Cres |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3079 fő |
| Népsűrűség | 7.9 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Adriai-tenger |
| Terület | 405,7 km² |
| Legmagasabb pont | 648 m, Gorice |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Cres
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 44° 57′ 37″, k. h. 14° 24′ 29″44.960278°N 14.408056°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 37″, k. h. 14° 24′ 29″44.960278°N 14.408056°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cres témájú médiaállományokat. | |
A Horvátországhoz tartozó Cres (olaszul Cherso) az Adriai-tenger legnagyobb szigete (a szomszédos Krkkel együtt) 405,70 km² területével. Teljes partszakaszának hossza 248 km, legmagasabb csúcsa a 648 méter magas Gorice. Lakossága 3200 fő.
A Kvarner-öbölben található, Krkről komppal érhető el.
Egykoron Cres és Lošinj egy sziget volt, de a rómaiak kiásták Osornál az Osori-csatornát, ettől kezdve két különálló sziget Cres és Lošinj. Ma egy híd köti össze a két szigetet.
A sziget külön érdekessége az itt található édesvizű Vrana-tó, de mint a ritka fakókeselyű egyik utolsó fészkelőhelye is ismert.
Története
[szerkesztés]A történelem folyamán a stratégiai szerepe volt a legfontosabb, mert ez az Isztriához legközelebb fekvő sziget.
Cres szigetét már az ókori görögök is ismerték. A görögök egyik mondája szerint Médeia Iaszónnal és az argonautákkal erre menekült, és itt ölte meg testvérét, Apszürtoszt, s dobta a tengerbe tagjait. Az emberi végtagokhoz hasonló szigetecskéket e monda után nevezték el a görögök Apszürtidész-szigetcsoportnak.
Cres szigete már i. e. 4. században illírek által lakott terület volt. Az i. e. 2. században rómaiak érkeztek a szigetre, a Res Publica Crespa elnevezés tőlük ered. A Római Birodalom bukása után Bizánc uralma alá került. A horvát királyok a 7. századtól uralták a szigetet, majd a 10–11. században magyarok, velenceiek, és Bizánc váltogatta egymást a hatalom gyakorolásában. 1409-től 1797-ig tartó velencei uralom után Napóleon uralkodott a szigeten, ezután az osztrákok. Az első világháború után olasz, a második világháború alatt német fennhatóság alatt állt. A második világháború végeztével Jugoszláviához csatolták. 1991-ben a független Horvátország része lett.
Települései
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]
