1600
| 1600 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1600 |
| Ab urbe condita | 2353 |
| Bahái naptár | -244 – -243 |
| Berber naptár | 2550 |
| Bizánci naptár | 7108 – 7109 |
| Buddhista naptár | 2144 |
| Burmai naptár | 962 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1592 – 1593 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1655 – 1656 |
| Shaka Samvat | 1522 – 1523 |
| Holocén naptár | 11600 |
| Iráni naptár | 978 – 979 |
| Japán naptár | 2260 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4296–4297 |
| Kopt naptár | 1316 – 1317 |
| Koreai naptár | 3933 |
| Muszlim naptár | 1008 – 1009 |
| Szeleukida naptár | 1911–1912 |
| Örmény naptár | 1049 ԹՎ ՌԽԹ |
| Thai szoláris naptár | 2143 |
| Zsidó naptár | 5360 – 5361 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek – 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek
Évek: 1595 – 1596 – 1597 – 1598 – 1599 – 1600 – 1601 – 1602 – 1603 – 1604 – 1605
Események
[szerkesztés]1600 a 16. század utolsó éve.
Határozott dátumú események
[szerkesztés]- február 2. – Pozsonyban összeül az országgyűlés, melynek XX. tc.-e kimondja, hogy katonák a nemesek és egyháziak házába nem szállásolhatók be.[1]
- február 19. – Kitör a perui Huaynaputina tűzhányó. (Ez a kitörés a történelem egyik legnagyobbja volt, és az éghajlatban is mérhető változásokat okozott.)
- április 5. – A király szentesíti a pozsonyi országgyűlés törvényeit.[1]
- május 18. – Vitéz Mihály havasalföldi vajda – csapatai élén – bevonul a moldvai Bacău városába.
- szeptember 18. – A habsburg-erdélyi sereg szétveri Miriszlónál a Vitéz Mihály havasalföldi vajda seregét.[2]
- október 5. – A firenzei dómban megtartják Medici Mária és IV. Henrik francia király – a vőlegényt megbízottja képviseli – esküvőjét.
- október 6. – Firenzében bemutatják Jacopo Peri Euridiké című zenés drámáját. Ez a legrégebbi opera, aminek a zenéje fennmaradt.
- október 21. – A szekigaharai csata. (Ez az ütközet tette lehetővé Tokugava Iejaszu számára a sógunátus, és ezzel az ország feletti uralom megszerzését.)
- október 22. – A kanizsai vár török kézre kerül. (Kanizsa a negyedik magyarországi vilajet központja lesz.)
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- az év folyamán –
- Ausztriából a Habsburgok kiűzik a protestánsokat.
- Elesik Siklós és Babócsa.
- A Brit Kelet-indiai Társaság megalapítása.[3]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- január 28. – IX. Kelemen pápa († 1669)
- november 19. – I. Károly angol király († 1649)
- december 20. – Nicolas Sanson francia térképész († 1667)
Halálozások
[szerkesztés]- február 16. – Giordano Bruno filozófus (máglyán kivégezték) (* 1548)
- április 23. – Pálffy Miklós gróf, országbíró (* 1552)
- július 29. – Adolf von Schwarzenberg német-római császári hadvezér (* 1547)
- november 22. – Lucas Unglerus erdélyi szász evangélikus püspök (* 1526)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 241. p.
- ↑ Papp Sándor: Bocskai István. A magyar nemzet királya és Erdély fejedelme. In.: Rubicon. XXXI. évf., 356. (2020/12.) szám, 25. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Balogh András: Brit hódítók. A leghatalmasabb és legtartósabb gyarmati hatalom. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 38. oldal, ISSN 0865-6347
A Wikimédia Commons tartalmaz 1600 témájú médiaállományokat.