Úny

Úny
Az únyi református templom távlati képe
Úny címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Esztergomi
Jogállás	község
Polgármester	Czakó János (független)[1]
Irányítószám	2528
Körzethívószám	33
Népesség
Teljes népesség	728 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	58,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 44′ 16″47.642469444444, 18.73786944444447.642469°N 18.737869°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 44′ 16″47.642469444444, 18.73786944444447.642469°N 18.737869°E
Úny Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Úny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Úny témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Únyról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagyúny.

Úny község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Úny a Dunántúl északkeleti szögletében elhelyezkedő Dunazug-hegyvidékhez tartozó Gerecse hegység Gete csoportjának délkeletre húzódó löszborította dombsági tájának déli szegélyén, az Únyi-patak egyik ágát, a diósi ágat vezető völgyben húzódik meg.

A község Esztergomtól déli irányban 19 kilométerre, Budapesttől északnyugatra 35 kilométerre, a megyeszékhelytől, Tatabányától keletre 45 kilométerre, Dorogtól délre 11 kilométerre fekszik.

Közvetlen településszomszédai: északnyugaton Dág 2,5 kilométerre, délnyugaton Máriahalom 2,5 kilométerre, délkeleten Tinnye 4 kilométerre, északkeleten Pilisjászfalu 4,5 kilométerre helyezkedik el.

A településen a Dorog és Tinnye közötti 1106-os út halad végig, amelyből itt ágazik ki Máriahalom, Epöl és Bajna irányába az 1122-es út.

A régészeti leletek arra utalnak, hogy az őskortól lakott hely volt Úny és környéke: rézkori, bronzkori, kora vaskori cserepek egyaránt előkerültek. A Baráthegyi-dűlőben római és Árpád-kori lakóházat és gödröket találtak. A régészeti leletek az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban láthatóak.

Figyelemre méltó négy nemesi kúriája, amelyek megőrizték eredeti állapotukat. Érdemes megtekinteni a Deák Ferenc u. 22. sz. alatti, 200 éves lakóházat, amely hűen tükrözi a kor paraszti lakóház-modelljét. A község hosszú időn keresztül a közbirtokosoké volt, így katolikus temetőjében több Esztergom vármegyei jeles család síremléke, sírköve megtekinthető. Ugyancsak értékesek az Öregtemető és a zsidó temető megmaradt sírkövei.

Érdekes élményt jelent a „község polihisztora”, Varga László ásvány és kőzet magángyűjteményének a megtekintése.

A település határában néhány régi pince a korábbi szőlőkultúrára és gyümölcstermesztésre (szilva, körte) emlékeztet. A Tabán felett és a Rezső-hegyen telepített akácos, valamint feketefenyő erdők vannak. A Páskomban és a Rezső-hegyen erdősztyeppés liget található. A patakvölgyek mélyebb részét nádas borítja és fűzfabokrok kísérik.

• 1990–1994: Balázs József (független)^[3]
• 1994–1998: Pósfai József (független)^[4]
• 1998–2002: Pósfai József (független)^[5]
• 2002–2006: Pósfai József (független)^[6]
• 2006–2010: Pósfai József (független)^[7]
• 2010–2014: Pósfai József (független)^[8]
• 2014–2019: Pósfai József (független)^[9]
• 2019–2024: Pósfai József (független)^[10]
• 2024– : Czakó János (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 0,4% görögnek, 1,6% németnek, 0,7% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,2%, református 17%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 1,3%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 17,4% (25,7% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, görögnek és szlováknak, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,2% volt római katolikus, 13% református, 1,4% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 0,1% izraelita, 1,4% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 21% felekezeten kívüli (40,2% nem válaszolt).^[12]

• 1794-ben emelt református templom, amely késő barokk stílusban épült. 1931-ben toronnyal egészült ki.
• A katolikus templom a maga nemében egyedülálló, hiszen középkori alapokkal rendelkezik, s egy ideig a reformátusoké volt.
• Bozay-kúria
• Chlebovits-kúria
• Valovits-kúria

• 
  Az únyi református templom bejárata
• 
  Információs táblák az únyi református templom előtt
• 
  Az únyi katolikus egyházközség Szent Mihály-temploma
• 
  Emlékmű az únyi katolikus temetőben
• 
  Papi sírok az únyi katolikus temetőben

• Úny az utazom.com honlapján