Sina György

Sina György
Született	1783. november 20.[1] 1782. november 20.[2] Niš[3]
Elhunyt	1856. május 18. (72 évesen)[1][2] Bécs[4][2]
Állampolgársága	Habsburg Birodalom
Gyermekei	Sina Simon
Szülei	Simon Georg Sina von Hodos und Kizdia
Foglalkozása	üzletember diplomata bankár jótevő
Kitüntetései	Grand Cross of the Order of the Redeemer Szeged díszpolgára (1839)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sina György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Báró hodosi és kizdiai Sina György Simon, (Niš, 1783. november 20. – Bécs, 1856. május 18.) bankár, nagybirtokos, filantróp és mecénás. Az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója, Görögország bécsi főkonzulja, az Athéni Nemzeti Obszervatórium megalapítója és a Lánchíd építésének legfontosabb finanszírozója volt.

Görög vlach származású (cincár, aromán) családja Moschopolisból került a Habsburg Birodalomba. Apja, Sina Simon kereskedő volt.

A Sina Simon által 1798-ban alapított családi cég – keleti kapcsolatai és a Franciaországba illetve Olaszországba irányuló export segítségével – jelentősen hozzájárult a hazai kereskedelem, ipar (pamutfonás és -szövés, dohányipar) fejlesztéséhez. Ezt elismerve 1818-ban Ferenc császár és király Sina Simonnak és fiainak, Sina György lovagnak és féltestvérének Jánosnak magyar nemességet adott „hodosi és kizdiai” előnévvel, majd 1832. március 29-én^[6] az immár magyar nemes családot magyar báróságra emelte és Magyarország főrendjeinek és a felső tábla tagjainak sorába iktatta. Az apja által alapított kereskedőház irányítását Sina György 1822-ben vette át.^[7]

Széchenyi Istvánnal együtt részt vett a Lánchíd megépítésében, a finanszírozást ő szervezte meg az ausztriai Rothschild bankház(wd) bevonásával, és ő adta hozzá a legtöbb pénzt. Ezen érdeme miatt neve – a királyéval és Széchenyi István gróféval együtt – a híd pesti hídfőjén arany betűkkel van gránitba vésve.

Sina támogatta Széchenyi vasútépítési- és folyamszabályozási vállalkozásait is. Az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója, Görögország bécsi főkonzulja volt. 1850-ben vásárolta meg a gödöllői Grassalkovich-kastélyt (amit fia, Sina Simon 1864-ben eladott egy belga banknak).

Görögországban az athéni egyetemet, iskolákat és népjóléti intézményeket alapított.

Amikor meghalt, Derra Katalintól született egyetlenegy fiára, Simonra – aki folytatta emberbaráti és művészetpártoló tevékenységét – hozzávetőleg nyolcvanmillió aranyforintnyi örökséget hagyott.

A hagyomány szerint Jókai Mór róla mintázta Az arany ember című regénye egyes szereplőinek jellemvonásait. Fia is bőkezű mecénás volt.

Tepliczán^[8] és Érden^[9] is volt kastélya.

• Sina-kastély (Érd)
• Sina-kastély (Vágtapolca)

• Bokor József (szerk.). Sina, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• ↑ Sulinet: Báró Sina Simon. sulinet.hu. (Hozzáférés: 2014. november 22.)

• Magyar Arisztokrácia
• Deák Antal András, Amelie Lanier: Széchenyi István és Sina György közös vállalkozásai. (Hozzáférés: 2014. november 22.)
• Nikosz, Fokasz, Báró Sina Simon, Bácskai Vera, Kerényi B. Eszter, Csorba László, Kövér György, Amelie Lanier, Vasso Seirinidou, Fotini Asimakopoulou, Maria Christina Chatziioannou (2006). „Görögök Budapesten.”. Budapesti Negyed 14 (4), –. o. ISSN 1217-5846. (Hozzáférés: 2014. november 22.) 
• Az arany ember. A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon. Kiállítás a Gödöllői Városi Múzeumban, 2003. március 1–szeptember 20.; szerk., tan. Kerényi B. Eszter; Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2003
• A Sina család Magyarországon. Tudományos konferencia, Gödöllő, 2003. április 26.; szerk. Kerényi B. Eszter; Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2004 (Gödöllői múzeumi füzetek)
• Deák Antal András–Amelie Lanier: Széchenyi István és Sina György közös vállalkozásai; L'Harmattan, Bp., 2005 (A múlt ösvényén)

Ez a magyar személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!