Loyolai Szent Ignác bencés templom

é. sz. 47° 41′ 17″, k. h. 17° 38′ 03″47.688055555556, 17.63416666666747.688056°N 17.634167°E

Loyolai Szent Ignác bencés templom
Vallás	Keresztény
Felekezet	Római katolikus
Egyházmegye	Győri
Egyházközség	Győr Székesegyházi espereskerület
Pap(ok)	Sárai-Szabó Kelemen OSB (templomigazgató)
Építési adatok
Építése	1634-1641
Stílus	korabarokk
Tervezője	Baccio del Bianco
Építtetője	Dallos Miklós, Szelepcsényi György
Elérhetőség
Település	Győr
Hely	9022 Győr, Széchenyi tér 9.
Elhelyezkedése
Loyolai Szent Ignác bencés templom Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 17″, k. h. 17° 38′ 03″47.68805556, 17.6341666747.688056°N 17.634167°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 17″, k. h. 17° 38′ 03″47.68805556, 17.6341666747.688056°N 17.634167°E
A Loyolai Szent Ignác bencés templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Loyolai Szent Ignác bencés templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Loyolai Szent Ignác Bencés templom kéttornyos kora barokk templom, Győr belvárosának főterén, a Széchenyi téren áll. A mai Magyarország legkorábbi barokk stílusban emelt temploma, az olaszos kora barokk építészet egyik legszebb példája. Berendezésével együtt a magyar barokk történetének legidősebb tárgyi emlékeit őrzi, így a hazai művészettörténet szempontjából pótolhatatlan és felbecsülhetetlen jelentőségű.

A Széchenyi tér déli oldalán terül el a bencések (korábban a jezsuiták) épületegyüttese. A templom a mai formájában eklektikus bencés gimnáziumépület és a kora barokk rendház épületei közé ékelődve két homlokzati tornyával néz a térre. A rendház sarkán található a jezsuiták által alapított és ma is működő gyógyszertár (mai nevén Széchenyi Patikamúzeum) pazar barokk berendezésével. Az alapító jezsuiták oktató, nevelő, tudományos tevékenységük és kultúrapártoló mivoltuk miatt számos jómódú polgárt vonzottak nem csupán iskolájukba, de az akkor kialakuló városmagba is. Jelentős szerepük volt a betelepülésük idején meginduló, török idők utáni megújulásban melynek során kiépült a ma is látható történelmi belváros a templommal együtt.

A jezsuiták a Mária Terézia által kihirdetett pápai bulla értelmében feloszlatásra kerültek 1773-ban, a bencés rend vette át és tartotta meg a kialakult funkciókat és hagyományokat. [1]

A bencés gimnnázium és rendház mindennapjainak középpontját jelentő templom jelentőségét a páratlan örökségkincs mellett gazdag történelme jelenti, szimbolikus jelentőségét pedig a templom előtti Széchenyi tér felújításával nyerte hosszú idők óta vissza. A győri történelmi városmagot elsőként benépesítő rehabilitáció 2010 nyarára ért véget, azóta számos buszmegállóban, városi híradásban és kiadványban jelenik meg a tér és a templom összképe arculati elemként.

A templom hossza 44, szélessége 24 méter, a tornyok magassága a keresztekkel 44 méternél végződik. Egyidejűleg 600 ember kényelmes befogadására képes.

A templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között a Dallos Miklós győri püspök által 1626-ban adományozott telken. A templomépítés kezdeményezője Szelepcsényi György érsek volt. Elsőként készültek el a templom mellékoltárai, a kápolnafülkéket borító stukkódíszek, valamint a freskók. A templombelső ezen részlete a kora barokk építészet ritka példája. A templom tornyai 1650-es évekre készültek el, 1654-ben már nagyharang adományozását említi a templomtörténet, az épület későbbi átépítésére sem nyomok, sem írásos feljegyzés nem utalnak. Az 1740-es években alakították ki a templom főhajójának mai alakját. Új főoltárt készítettek, melyet Acsády Ádám veszprémi püspök adományozott és ekkor készültek a nagyszerű freskók is. 1773-ban Mária Terézia kihirdette a jezsuita rendet feloszlató bullát, 1802-től kezdve a bencések tulajdonában van a templom.

Fájl:Bencesgyor.JPG

A templom fő elrendezése a típusteremtő római Il Gesu templom mintáján nyugszik, ennek kéttornyú, a bécsi jezsuita templommal rokon példája a megvalósult épület. A templom apszisa egyenes, két oldalán kápolnafülkék találhatóak.

Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A bejárati ajtó mellett kétoldalt, fülkékben két szobor áll, az ajtó felett egy, és a két torony feletti volutás keretezésű oromzat fülkéjében ismét egy szobor látható. A tornyok tetején órapárkányon nyugvó, többszörösen tagolt hagymasisakok foglalnak helyet.

A templom belső terének vizuális egysége a kápolnák elrendezésének tudható be, ugyanis az etalonnak számító Il Gesu templommal ellentétben a kápolnák nem egymásból, hanem a főhajóból nyílnak. A hajót lapos, fiókos dongaboltozat fedi. A belépőt első pillantásra megragadja a nagyszerű főoltár, mely pompás színpadként tárul elénk – akusztikai és optikai szempontból is jól lezárja a szentélyt. A főoltár a barokk theatrum sacrum díszleteinek márványban megmaradt mása, melynek oszlopelrendezése és szerkezete rendkívül hasonlít a barokk dekorációk nagy mestere, Andrea del Pozzo oltárképeihez. Főoltára a mellékkápolnáknál később, 1743-44-ben készült, tervezője nem ismert. Építői győri és bécsi mesterek voltak, a szobrokat a bécsi Joseph Rössler faragta. A monumentális oltárkép Loyolai Szent Ignác megdicsőülését ábrázolja. 1744-ben készítette Paul Troger. A négy nagyméretű, aranyozott faszobor Szent Pétert, Szent Józsefet, Nepomuki Szent Jánost és Szent Pált ábrázolja. Az oszlopok közti két aranyozott váza szinte roskadozik a díszítéstől.

A templom mennyezetfreskóit 1744-ben Troger festette két társával, valószínűleg a bolognai Gaetano Fantival és a wrocławi Kasper Sambachal. A szentély mennyezetfreskója Szent Ignác lelkének mennybevitelét ábrázolja. Kétoldalt, a fiókok közti közti boltív részen a négy evangelista alakja látszik. A főhajó mennyezetén az „Angyali üdvözlet”-et Troger csodálatos kompozícióban fejezte ki: az alul térdre omló Mária, majd az angyalok kara és a kép közelében lebegő Gábriel arkangyal harmonikus egységet alkot. A szentélyhez hasonlóan a boltívrészeken négy prófétát festett a művész. A freskók 1747-ben készültek, ahogy a kórus felett látható kép is, mely csodálatos elevenségű angyalkoncertet ábrázol.

A templom egyik legszebb berendezési tárgya az 1749-ből származó szószék, mely csillogó, szemkápráztató barokk és rokokó hangulatot idéz. A pazar kivitelű szószéket készítője, a pozsonyi Ludwig Gode szobrokkal és domborművekkel, fehér alapon aranyozott díszítésekkel halmozta el.

A templom művészi faragású padjai és ajtói a maguk nemében szinte páratlanok, gazdag díszítésükben a kagylóminta uralkodik. Készítőjüket nem ismerjük.

A hajó két oldalán három-három kápolnafülke található, egy-egy oltárral. Berendezésük idősebb a főhajó alkotásainál, a templom legértékesebb darabjait jelentik.

A templom orgonáját a győri Burghardt Gáspár készítette 1757-ben. Az orgona feletti angyalkoncert-freskó arra utal, hogy a barokk korban pompás ünnepi hangversenyeket rendeztek itt.

A templom építésének befejezésétől számítva mindössze öt év alatt, 1646-ra elkészült oltárt a Beata Mariae Virginis testvériség állítatta, amelynek tagjai közt szép számmal akadtak olyan polgárok, akik a korabeli német várparancsnokság soraiba tartoztak. Ebben a kápolnában folytak a német helyőrség istentiszteletei. Oltárképe a lepantói csatát ábárzolja 1571-ből.

A baloldali középső kápolna oltárát 1642-re készítette el Pechy Ferenc megyei nemes. Az oltárt a Mária Kongregáció állítatta,tagjai főpapok, főurak és magas rangú katonatisztek voltak. Itt az előbb említett Kongregáció tartott szentmiséket. A főoltárképen négy ízben látható az Istenanya, Mária.

Ez az oltár Panonhalmáról, a főapátsági templomból került jelelegi helyére 1873-ban. Az oltár Giacomo Adami terve alapján az ő és Florian Hielscher közreműködésével valósult meg.

A templom első oltáraként Sibrik Pál győri vicekapitány állíttatta, védőszentje, Szent Pál tiszteletére. Az oltárkép az ő megtérését ábrázolja a damaszkuszi úton. Az 1641-re elkészült oltár a templom legelső oltára, jelentősen hasonlít a vele szemben található Győzedelmes Boldogasszony oltárra. 1657-ben áthelyezték a keleti oldal leghátsó kápolnájába, amikor Mansfeld Fülöp győri főkapitány Xavéri Szent Ferenc tiszteletére emeltetett márványoltárt eredeti helyén. A mecénást a kápolna kriptájába temették. 1664-ben Héderváry István özvegye, Eszterházy Erzsébet stukkókkal díszíttette. Ezt az oltárt az 1800-as években eltávolították, helyébe egy Szent Benedek oltár készült 1861-ben, majd rá kilenc évre ezt is elmozdították. E két oltár későbbi sorsa ma sem ismert. Végül a legelső oltárt helyezték vissza eredeti helyére.

A jobb oldali középső oltár egyszerre készült 1642-ben a vele szemközti kápolna Magyar Szentek oltárával. Készíttetője Beccaria Virgil olasz származású kereskedő, városbíró. Eredeti oromzati képe az 1944. április 13-ai bombázáskor elégett. Az oltárkép Szent Rozália megkoronázását ábrázolja. A vele szemközti falon a XVIII. századi Győr és Pannonhalma képe látható, győri mester alkotása.

Az 1655-ben készült oltár készítője Leonics György. A nagy oltárképen a híres jelenet, Szent György harca a sárkánnyal látható.

1980-ban került kialakításra a szentély áldoztatórácsa előtti bejárattal. A modern kápolnában lehetőség van téli körülmények közt is fűtést biztosítani, mely a templom többi részében hátrányos volna a berendezési tárgyakra.

A gimnázium felőli toronyban található hazánk 13. legnagyobb harangja, mely Szent Benedek tiszteletére van felszentelve. 3300 kg-os tömegével meghatározó része a város akusztikai képének.

A templom óratornyában található Magyarország egyik legrégebbi toronyórája. Az eredeti szerkezet javarészt megmaradt, restaurálható. Jelenleg elektromos működtetésű. A toronyból négy harang hiányzik, melyek hozzávetőleges tömegei 1500, 1200, 700 és 400 kg voltak.

• Czigány Jenő: Győr. Panoráma Kiadó , 1974. ISBN 963-243-007-7
  • Forrai Kornélia - Hoós Mariann: A győri Szent Ignác-templom barokk falképeinek restaurálása, in: Műemlékvédelem LI. évf. 3., 2007

• Légifotók Győrről és a Szent Ignác templomról
  • [1]