Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Dálnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Hkoala (vitalap | szerkesztései) végezte 2023. május 18., 14:26-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Története)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Dálnok (Dalnic)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségDálnok
Rangközségközpont
Irányítószám527121
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód64586
Népesség
Népesség896 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság933 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság574 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 55′ 21″, k. h. 25° 59′ 15″45.922417°N 25.987410°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 21″, k. h. 25° 59′ 15″45.922417°N 25.987410°E
Dálnok weboldala
SablonWikidataSegítség
Dózsa György szobra

Dálnok (románul Dalnic) falu Romániában, Kovászna megyében, Dálnok központja.

Fekvése

[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 12 km-re ÉK-re a Bodoki-hegység délkeleti peremén az azonos nevű patak völgyében fekszik.

Története

[szerkesztés]

1332-ben Dabunk, 1334-ben Dalnuk néven említik. Ősi székely falu. Innen indult el 1514-ben Dózsa György, akit Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezett ki, majd a parasztsereg urai ellen fordult. A felkelést leverték és Dózsát Temesvárott kivégezték. 1910-ben a falunak 1367 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 1045 lakosából 1027 magyar, 18 román volt.

2004-ig Maksa községhez tartozó falu volt, ekkor vált önálló községgé.[2]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A falu közepén emelkedik a református templom mely román kori, a 15. század első felében gótikus stílusban átépítették, mai alakját a 18. században nyerte el. 1864-ben megújították. 1977-ben földrengésben megrongálódott, de helyreállították. 1922-ben épült a harangtorony. Egykori erődítéseit 1914-ben lebontották, kaputornya 1798-ban omlott le. Belsejében több 16.17. századi felirat van közötte egy rovásírásos szöveg is.
  • A Lázár-Beczásy udvarház 1885-ben épült; a romániai műemlékek jegyzékében a CV-II-m-B-13203.01 sorszámon szerepel.[3] A Beczásy park arborétum.
  • Büdöskút nevű gyógyforrására, melyhez Kenderesen át vezet az út. Pótsa József közjegyző 1900 körül a Kenderes-patakban kis fürdőtelepet létesített, melyet 1904-ben modernizáltak és emeletes fürdőtelepet építettek rá.
  • A faluban 1991-ben visszahozták a 28 éve felszámolt lipicai ménest.
  • Dózsa György egész alakos szobra. 1976-ban állították. Szobotka András alkotása.

Képgaléria

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]