„Márianosztra” változatai közötti eltérés

Márianosztra
Magyarok Nagyasszonya kegytemplom
Márianosztra címere Márianosztra zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Kistérség	Szobi
Jogállás	község
Polgármester	Kiss László[1]
Irányítószám	2629
Körzethívószám	27
Népesség
Teljes népesség	938 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	45,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	20,26 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Börzsöny[3]
Földrajzi kistáj	Börzsönyi-kismedencék[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 18° 52′ 60″47.866667, 18.88333347.866667°N 18.883333°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 18° 52′ 60″47.866667, 18.88333347.866667°N 18.883333°E
Márianosztra Pozíció Pest vármegye térképén
Márianosztra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Márianosztra témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Márianosztra (németül: Naßraden) község Pest megyében, a Szobi kistérségben.

Külterületi településrészei:

• Hizlalda
• Lucskapuszta
• Szakszövetkezeti tanya^[4]

Neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered Nagy Lajos király adománylevele után. Míg a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta.

Márianosztra (Nosztra) nevét 1352-ben V. István király oklevele említette először.

Nagy Lajos magyar király 1352-ben - az oklevél szövege szerint - a Börzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott "in nostre" (a sajátjából) s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a kegytemplom felépült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal 1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt.

A környék Nagy lajos király kedvenc vadászterülete volt, de Mátyás király is többször megfordult itt

A török időkben, egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar, és német nemzetiségű lakossággal népesült újra.

A község a 19. század végétől 1970-ig a Szobi járáshoz tartozott, mely 1923-ig Hont vármegye, 1923 és 1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegye, 1938 és 1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegye, 1945 és 1950 között Nógrád-Hont vármegye része volt, és az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.

• kolostor és templom (Nagy Lajos építtette 1352-ben)
• Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom
• Kálvária-kápolna
• Faluház
• Börzsöny Kisvasút Szob-Márianosztra http://www.borzsonykisvasut.hu
• Mária-kút

Évente háromszor tartanak búcsút Márianosztrán:

• Jézus Öt Szent Sebe tiszteletére (júliusban)
• Fájdalmas Szűzanya tiszteletére (szeptemberben)
• Szeplőtelen fogantatás tiszteletére (decemberben)

Az ország egyik legrégebbi (1858-ban alapított) és jelenleg is működő, – eredetileg női elítéltek elhelyezésére szolgáló – börtöne (Márianosztrai Fegyház és Börtön).

• 
  Márianosztra látképe az épülő kisvasúti állomásról
• 
• 
• 

A Wikimédia Commons tartalmaz Márianosztra témájú médiaállományokat.

• Márianosztra a Vendégvárón
• Légifotók Márianosztráról
• Gömbpanoráma a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomról

Ez a Pest vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!