„Márianosztra” változatai közötti eltérés

	Márianosztra
	Magyarok Nagyasszonya kegytemplom
; Márianosztra címere	; Márianosztra zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Kistérség	Szobi
Jogállás	község
Polgármester	Kiss László
Irányítószám	2629
Körzethívószám	27
	Népesség
Teljes népesség	938 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	45,66 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	20,26 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Börzsöny
Földrajzi kistáj	Börzsönyi-kismedencék
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 18° 52′ 60″47.866667°N 18.883333°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 18° 52′ 60″47.866667°N 18.883333°E
	Márianosztra Pozíció Pest vármegye térképén
	Márianosztra weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Márianosztra témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. május 31., 21:49-kori változata

Márianosztra (németül: Naßraden) község Pest megyében, a Szobi kistérségben.

Földrajz

Külterületi településrészei:

Hizlalda
Lucskapuszta
Szakszövetkezeti tanya^[4]

Nevének eredete

Neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered Nagy Lajos király adománylevele után. Míg a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta.

Története

Márianosztra (Nosztra) nevét 1352-ben V. István király oklevele említette először.

Nagy Lajos magyar király 1352-ben - az oklevél szövege szerint - a Börzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott "in nostre" (a sajátjából) s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a kegytemplom felépült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal 1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt.

A környék Nagy lajos király kedvenc vadászterülete volt, de Mátyás király is többször megfordult itt

A török időkben, egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar, és német nemzetiségű lakossággal népesült újra.

A község a 19. század végétől 1970-ig a Szobi járáshoz tartozott, mely 1923-ig Hont vármegye, 1923 és 1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegye, 1938 és 1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegye, 1945 és 1950 között Nógrád-Hont vármegye része volt, és az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.

Látnivalók

kolostor és templom (Nagy Lajos építtette 1352-ben)
Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom
Kálvária-kápolna
Faluház
Börzsöny Kisvasút Szob-Márianosztra http://www.borzsonykisvasut.hu
Mária-kút

Érdekességek

Évente háromszor tartanak búcsút Márianosztrán:

Jézus Öt Szent Sebe tiszteletére (júliusban)
Fájdalmas Szűzanya tiszteletére (szeptemberben)
Szeplőtelen fogantatás tiszteletére (decemberben)
Az ország egyik legrégebbi (1858-ban alapított) és jelenleg is működő, – eredetileg női elítéltek elhelyezésére szolgáló – börtöne (Márianosztrai Fegyház és Börtön).

Képgaléria

Márianosztra látképe az épülő kisvasúti állomásról

Jegyzetek

↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ ^a ^b ^c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ Márianosztra. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Márianosztra témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a Pest vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)

[19c436eed335e062372c28eb14cbaa9d12cae799-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)

[MagyarKistaj-3] Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8

[helysegnev-4] Márianosztra. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 39. sor: / 39. sor: @@
 Márianosztra (Nosztra) nevét [[1352]]-ben  [[V. István magyar király|V. István]] király oklevele említette először.
-[[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] magyar király [[1352]]-ben - az oklevél szövege szerint - a [[Börzsöny (hegység)|Börzsönyben]] kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott ''"in nostre"'' (a sajátjából) s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a [[Magyarok Nagyasszonya]] tiszteletére a kegytemplom felépült. Ez az [[Magyar Pálos Rend|egyetlen magyar alapítású a pálosok számára épített férfi szerzetesrend]], mely kisebb megszakításokkal [[1786]]-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a [[pálosok]]é maradt.
+[[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] magyar király [[1352]]-ben - az oklevél szövege szerint - a [[Börzsöny (hegység)|Börzsönyben]] kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott ''"in nostre"'' (a sajátjából) s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a [[Magyarok Nagyasszonya]] tiszteletére a kegytemplom felépült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a [[Magyar Pálos Rend|pálosok]] számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal [[1786]]-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a [[pálosok]]é maradt.
 A környék Nagy lajos király kedvenc vadászterülete volt, de [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] is többször megfordult itt
@@ 45. sor: / 45. sor: @@
 A [[török hódoltság|török időkben]], egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar, és német nemzetiségű lakossággal népesült újra.
--ig [[Hont vármegye|Hont vármegyéhez]] tartozott, 1923 és 1938 között [[Nógrád és Hont k.e.e. vármegye|Nógrád és Hont k.e.e. vármegyéhez]], 1938 és 1945 között [[Bars és Hont k.e.e. vármegye|Bars és Hont k.e.e. vármegyéhez]], 1945 és 1950 között [[Nógrád-Hont vármegye|Nógrád-Hont vármegyéhez]] tartozott, és az [[1950-es megyerendezés]]kor csatolták [[Pest megye|Pest megyéhez]].
+A község a 19. század végétől 1970-ig a [[Szobi járás]]hoz tartozott, mely 1923-ig [[Hont vármegye]], 1923 és 1938 között [[Nógrád és Hont k.e.e. vármegye]], 1938 és 1945 között [[Bars és Hont k.e.e. vármegye]], 1945 és 1950 között [[Nógrád-Hont vármegye]] része volt, és az [[1950-es megyerendezés]]kor csatolták [[Pest megye|Pest megyéhez]].
 == Látnivalók ==