качка
Kiejtés
- IPA: [kət͡ɕkə]
Főnév
качка • (kačka) nn
- ingás, himbálódzás, dülöngélés
| eset | e.sz. | t.sz. |
|---|---|---|
| alanyeset | ка́чка | ка́чки |
| birtokos | ка́чки | ка́чек |
| részes | ка́чке | ка́чкам |
| tárgyeset | ка́чку | ка́чки |
| eszközh. | ка́чкой ка́чкою |
ка́чками |
| elöljárós | ка́чке | ка́чках |
- боковая качка
- dülöngélés, imbolygás
- килевая качка
- bukdácsolás