égett
Hungarian
editEtymology
editég + -ett (past-tense and past-participle suffix)
Pronunciation
editVerb
editégett
Participle
editégett
- past participle of ég
Adjective
editégett (comparative égettebb, superlative legégettebb)
Declension
editInflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | égett | égettek |
accusative | égettet | égetteket |
dative | égettnek | égetteknek |
instrumental | égettel | égettekkel |
causal-final | égettért | égettekért |
translative | égetté | égettekké |
terminative | égettig | égettekig |
essive-formal | égettként | égettekként |
essive-modal | — | — |
inessive | égettben | égettekben |
superessive | égetten | égetteken |
adessive | égettnél | égetteknél |
illative | égettbe | égettekbe |
sublative | égettre | égettekre |
allative | égetthez | égettekhez |
elative | égettből | égettekből |
delative | égettről | égettekről |
ablative | égettől | égettektől |
non-attributive possessive - singular |
égetté | égetteké |
non-attributive possessive - plural |
égettéi | égettekéi |
Further reading
edit- égett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- égett in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).