Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]

(PDF Download) Test Bank For Campbell Biology 11th Edition by Urry Cain Wasserman Minorsky and Reece ISBN 0134093410 9780134093413 Fulll Chapter

Download as pdf or txt
Download as pdf or txt
You are on page 1of 42

Test Bank for Campbell Biology 11th

Edition by Urry Cain Wasserman


Minorsky and Reece ISBN 0134093410
9780134093413
CLICK TO DOWLOAD

http://testbankpack.com/download/test-bank-
for-campbell-biology-11th-edition-by-urry-
cain-wasserman-minorsky-and-reece-
isbn-0134093410-9780134093413/

Full download document at testbankpack.com


More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...

Solution Manual for Campbell Biology 11th Edition by


Urry Cain Wasserman Minorsky and Reece ISBN 0134093410
9780134093413

https://testbankpack.com/download/solution-manual-for-campbell-
biology-11th-edition-by-urry-cain-wasserman-minorsky-and-reece-
isbn-0134093410-9780134093413/

Test Bank for Campbell Biology 10th Edition by Reece


Urry Cain Wasserman Minorsky and Jackson ISBN
0321775651 9780321775658

https://testbankpack.com/download/test-bank-for-campbell-
biology-10th-edition-by-reece-urry-cain-wasserman-minorsky-and-
jackson-isbn-0321775651-9780321775658/

Test Bank for Campbell Biology Canadian 1st Edition by


Campbell Reece Urry Cain Wasserman Minorsky and Jackson
ISBN 0321778308 9780321778307

https://testbankpack.com/download/test-bank-for-campbell-biology-
canadian-1st-edition-by-campbell-reece-urry-cain-wasserman-
minorsky-and-jackson-isbn-0321778308-9780321778307/

Solution Manual for Campbell Biology 10th Edition by


Reece Urry Cain Wasserman Minorsky and Jackson ISBN
0321775651 9780321775658

https://testbankpack.com/download/solution-manual-for-campbell-
biology-10th-edition-by-reece-urry-cain-wasserman-minorsky-and-
jackson-isbn-0321775651-9780321775658/
Test Bank for Campbell Biology in Focus 2nd Edition by
Urry ISBN 0321962753 9780321962751

https://testbankpack.com/download/test-bank-for-campbell-biology-
in-focus-2nd-edition-by-urry-isbn-0321962753-9780321962751/

Test Bank for Campbell Biology Concepts and Connections


8th Edition by Reece Simon Taylor Dickey and Hogan ISBN
0321885325 9780321885326

https://testbankpack.com/download/test-bank-for-campbell-biology-
concepts-and-connections-8th-edition-by-reece-simon-taylor-
dickey-and-hogan-isbn-0321885325-9780321885326/

Test Bank for Campbell Biology Concepts and Connections


9th Edition by Taylor ISBN 0134653408 9780134653402

https://testbankpack.com/download/test-bank-for-campbell-biology-
concepts-and-connections-9th-edition-by-taylor-
isbn-0134653408-9780134653402/

Test Bank for Campbell Essential Biology 5th Edition


by Dickey Simon ISBN 0321772598 9780321772596

https://testbankpack.com/download/test-bank-for-campbell-
essential-biology-5th-edition-by-simon-dickey-reece-
isbn-0321772598-9780321772596/

Test Bank for Campbell Essential Biology 6th Edition


Simon ISBN 0133917789 9780133917789

https://testbankpack.com/download/test-bank-for-campbell-
essential-biology-6th-edition-simon-
isbn-0133917789-9780133917789/
Test Bank for Campbell Biology 11th Edition by Urry Cain
Wasserman Minorsky and Reece ISBN 0134093410 9780134093413

Full link download


Test Bank:
https://testbankpack.com/p/test-bank-for-campbell-biology-11th-edition-by-urry-
cain-wasserman-minorsky-and-reece-isbn-0134093410-9780134093413/

Solution Manual:
https://testbankpack.com/p/solution-manual-for-campbell-biology-11th-
edition-by-urry-cain-wasserman-minorsky-and-reece-isbn-0134093410-
9780134093413/

Campbell Biology, 11e (Urry)


Chapter 2 The Chemical Context of Life

2.1 Multiple-Choice Questions

1) About 25 of the 92 natural elements are known to be essential to life. Which 4 of these 25
elements make up approximately 96% of living matter?
A) carbon, sodium, hydrogen, nitrogen
B) carbon, oxygen, phosphorus,
hydrogen C) oxygen, hydrogen, calcium,
nitrogen D) carbon, hydrogen, nitrogen,
oxygen Answer: D
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.1

2) Trace elements are those required by an organism in only minute quantities. Which of the
following is a trace element that is required by humans and other vertebrates, but not by
other organisms such as bacteria or plants?
A) calcium B)
iodine C)
sodium D)
phosphorus
Answer: B
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.1

3) Which of the following statements is TRUE?


A) Carbon, hydrogen, oxygen, and calcium are the most abundant elements of living matter.
B) Some naturally occurring elements are toxic to organisms.
C) All life requires the same essential elements.
D) A patient suffering from a goiter should not consume seafood.
Answer: B
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.1
4) Which of the following are compounds?
A) H2O, O2, and CH4
B) H2O and O2
C) O2 and CH4
D) H2O and CH4, but not O2
Answer: D
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.1

1
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
5) Atoms have no electric charge because they have
. A) uncharged neutrons in their nuclei
B) an equal number of protons and neutrons
C) an equal number of protons and electrons
D) an equal number of charged and uncharged subatomic particles
Answer: C
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.2

6) An ion with six protons, seven neutrons, and a charge of 2+ has an atomic number of
.
A) four B)
five C) six

D) seven
Answer: C
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.2

7) Molybdenum has an atomic number of 42. Several common isotopes exist, with mass numbers
from 92-100. Which of the following can be true?
A) Molybdenum atoms can have between 50 and 58 neutrons.
B) Molybdenum atoms can have between 50 and 58 protons. C)
Molybdenum atoms can have between 50 and 58 electrons. D)
Isotopes of molybdenum have different numbers of electrons.
Answer: A
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.2

8) Carbon-14 has the same .


A) atomic number and atomic mass as carbon-12
B) atomic number and thus number of neutrons as carbon-13
C) atomic mass as both carbon-12 and carbon-13
D) number of protons but more neutrons than carbon-12
Answer: D
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.2

9) A(n) has charge but negligible mass, whereas a(n) has mass but no
charge.
A) proton; neutron
B) neutron; proton
C) neutron; electron
D) electron;
neutron Answer: D
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.2

2
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
10) The atomic number of nitrogen is 7. Nitrogen-15 has a greater mass number than nitrogen-
14 because the atomic nucleus of nitrogen-15 contains .
A) 7 neutrons
B) 8 neutrons
C) 8 protons
D) 15 protons
Answer: B
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.2

11) The left to right order of elements in the periodic table is based on their .
A) atomic mass
B) atomic number
C) electric charge of the atom
D) the number of
neutrons Answer: B
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.2

12) A neutral atom has two, eight, eight electrons in its first, second, and third energy
levels. This information .
A) does not tell us about the atomic number of the element
B) does not tell us about the chemical properties of the element
C) does not tell us about the atomic mass of the element
D) does not tell us about the size of the
element Answer: C
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.2
13Al will most preferably .
13) In a chemical reaction, the element

A) lose three electrons and become positively charged


B) gain five electrons and become negatively charged
C) lose five electrons and become positively charged
D) gain three electrons and become positively
charged Answer: A
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.2

3
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
Refer to the following figure (first three rows of the periodic table) to answer the
questions below.

14) What element does not prefer to react with other elements?
A) hydrogen
B) helium
C) beryllium
D) both hydrogen and
beryllium Answer: B
Bloom's Taxonomy: Synthesis/Evaluation
Section: 2.2

15) Which pair of elements would likely have similar valency and thus similar chemical
behavior?
A) nitrogen and phosphorus
B) carbon and nitrogen
C) sodium and chlorine
D) hydrogen and helium
Answer: A
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.2

4
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
Refer to the following figure to answer the questions below.

16) How many electrons are present in a Phosphorus 3+


atom? A) 16
B) 12 C)
19 D) 34
Answer: B

Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension


Section: 2.2

17) How many electrons will a single atom of sulfur with no charge and no bonds have in
its valence shell?
A) 6 B) 8
C) 16 D)
32
Answer: A

Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension


Section: 2.2

18) Oxygen has an atomic number of 8 and, most commonly, a mass number of 16. Thus, what is
the atomic mass of an oxygen atom?
A) approximately 8 grams
B) approximately 8 daltons
C) approximately 16 grams
D) approximately 16 daltons
Answer: D
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.2
72Zn, 75As, and 74Ge have the .
19) Elements

A) same number of protons


B) same number of protons and electrons
C) same number of neutrons
D) same number of neutrons and electrons
Answer: C
Bloom's Taxonomy: Synthesis/Evaluation
Section: 2.2

5
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
20) Can the atomic mass of an element vary?
A) No, it is fixed; otherwise a new element will be formed.
B) Yes. Adding or losing electrons will substantially change the atomic mass.
C) Yes. Adding or losing protons will change the atomic mass without forming a different
element.
D) Yes. Adding or losing neutrons will change the atomic mass without forming a different
element.
Answer: D
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.2

21) Which of the following is the best description of an atom's physical


structure? A) An atom is a solid mass of material.
B) The particles that form an atom are equidistant from each other.
C) Atoms are little bubbles of space with mass concentrated at the center of the bubble.
D) Atoms are little bubbles of space with mass concentrated on the outside surface of the
bubble. Answer: C
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.2

22) When are atoms most stable?


A) when they have the fewest possible valence electrons
B) when they have the maximum number of unpaired electrons
C) when all of the electron orbitals in the valence shell are filled
D) when all electrons are paired
Answer: C
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.2

23) A salamander relies on hydrogen bonding to stick to various surfaces. Therefore,


a salamander would have the greatest difficulty clinging to a .
A) slightly damp surface
B) surface of hydrocarbons
C) surface of mostly carbon-oxygen bonds
D) surface of mostly carbon-nitrogen
bonds Answer: B
Bloom's Taxonomy: Synthesis/Evaluation
Section: 2.3

6
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
24) Which one of the atoms shown would be most likely to form a cation with a charge of +1?
A)

B)

C)

D)

Answer: A
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.3

7
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
25) Which one of the atoms shown would be most likely to form an anion with a charge of -1?
A)

B)

C)

D)

Answer: D
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.3

26) A covalent chemical bond is one in which .


A) electrons are removed from one atom and transferred to another atom so that the two atoms
become oppositely charged
B) protons and neutrons are shared by two atoms so as to satisfy the requirements of both atoms
C) outer-shell electrons of two atoms are shared so as to satisfactorily fill their respective orbitals
D) outer-shell electrons of one atom are transferred to fill the inner electron shell of another
atom Answer: C
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.3

27) What is the maximum number of covalent bonds that an oxygen atom with atomic number
8 can make with hydrogen?
A) 1 B) 2
C) 4 D) 6
Answer: B

Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension


Section: 2.3

8
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
28) Nitrogen (N) is more electronegative than hydrogen (H). Which of the following is a correct
statement about the atoms in ammonia (NH3)?
A) Each hydrogen atom has a partial positive charge; the nitrogen atom has a partial
negative charge.
B) Ammonia has an overall positive charge.
C) Ammonia has an overall negative charge.
D) The nitrogen atom has a partial positive charge; each hydrogen atom has a partial
negative charge.
Answer: A
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.3

29) Bonds between two atoms that are equally electronegative are
. A) hydrogen bonds
B) polar covalent bonds
C) nonpolar covalent bonds
D) ionic bonds
Answer: C
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.3

30) In the following structure where A and B represent two different elements, the valency of
A is and B is _ .

A) one; three
B) one; five
C) three; five
D) eight; eight
Answer: A
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.3

31) A covalent bond is likely to be polar when .


A) one of the atoms sharing electrons is more electronegative than the other atom
B) the two atoms sharing electrons are equally electronegative
C) carbon is one of the two atoms sharing electrons
D) the two atoms sharing electrons are of the same elements
Answer: A
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.3

9
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
32) What is the difference between covalent bonds and ionic bonds?
A) Covalent bonds involve the sharing of pairs of electrons between atoms; ionic bonds involve
the sharing of single electrons between atoms.
B) Covalent bonds involve the sharing of electrons between atoms; ionic bonds involve the
electrical attraction between charged atoms.
C) Covalent bonds involve the sharing of electrons between atoms; ionic bonds involve the
sharing of protons between charged atoms.
D) Covalent bonds involve the transfer of electrons between charged atoms; ionic bonds involve
the sharing of electrons between atoms.
Answer: B
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.3

33) The atomic number of chlorine is 17. The atomic number of magnesium is 12. What is
the formula for magnesium chloride?
A) MgCl
B) MgCl2
C) Mg2Cl
D) MgCl3
Answer: B
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.3

34) How many electron pairs are shared between carbon atoms in a molecule that has the
formula C2H4?
A) one
B) two
C) three
D) four
Answer: B
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.3

35) Which bond or interaction would be difficult to disrupt when compounds are put into water?
A) covalent bonds between carbon atoms
B) hydrogen bonds
C) ionic bonds
D) ionic and hydrogen bonds
Answer: A
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.3

10
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
36) Which of the following is broken when water evaporates?
A) nonpolar covalent bonds
B) ionic bonds
C) hydrogen bonds
D) polar covalent bonds
Answer: C
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.3

37) Van der Waals interactions may result when .


A) electrons are not symmetrically distributed in a molecule
B) molecules held by ionic bonds react with water
C) two polar covalent bonds react D)
a hydrogen atom loses an electron
Answer: A
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.3

38) What is the maximum number of hydrogen atoms that can be covalently bonded in a
molecule containing two carbon atoms?
A) two B)
four C) six
D) eight
Answer: C

Bloom's Taxonomy: Application/Analysis


Section: 2.3

Refer to the following figure to answer the questions below.

39) What results from the chemical reaction in the illustration? The reactants have no
charge. A) a cation with a net charge of +1 and an anion with a net charge of +1
B) a cation with a net charge of -1 and an anion with a net charge of -1
C) a cation with a net charge of -1 and an anion with a net charge of +1
D) a cation with a net charge of +1 and an anion with a net charge of -1
Answer: D
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.3

11
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
40) What is the atomic number of the cation formed in the reaction in the
illustration? A) 8
B) 10 C)
11 D) 16
Answer: C

Bloom's Taxonomy: Application/Analysis


Section: 2.3

Refer to the following figure to answer the questions below.

41) What causes the shape of the molecule shown?


A) the shape of the two p orbitals in the carbon atom
B) the shape of the one s orbital in the carbon atom
3
C) the shape of the sp hybrid orbitals of the electrons shared between the carbon and hydrogen
atoms

D) hydrogen bonding configurations between the carbon and hydrogen atoms


Answer: C
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.3

42) How many electrons are involved in a triple covalent bond?


A) 3
B) 6 C) 9
D) 12
Answer: B

Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension


Section: 2.3

43) Based on electron configuration, which of the elements in the figure would exhibit a
chemical behavior most like that of oxygen?
A) carbon
B) nitrogen
C) sulfur
D) phosphorus
Answer: C
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.2

12
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
44) If an atom has a charge of +1, which of the following must be
true? A) It has two more protons than neutrons.
B) It has the same number of protons as
electrons. C) It has one more electron than it does
protons. D) It has one more proton than it does
electrons. Answer: D
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.3

45) Elements found on the left side of the periodic table contain outer shells that are
; these elements tend to form in solution.
A) almost empty; cations
B) almost empty; anions
C) almost full; cations
D) almost full; anions
Answer: A
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.3

46) An atom has four electrons in its valence shell. What types of covalent bonds is it capable of
forming?
A) single, double, or triple
B) single and double only
C) single bonds only
D) double bonds
only Answer: A
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis
Section: 2.3

47) When the atoms involved in a covalent bond have the same electronegativity, what type of
bond results?
A) an ionic bond B)
a hydrogen bond
C) a nonpolar covalent bond
D) a polar covalent bond
Answer: C
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.3

13
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
48) Nitrogen (N) normally forms three covalent bonds with a valence of five. However,
ammonium has four covalent bonds, each to a different hydrogen (H) atom (H has a valence
of one). What do you predict to be the charge on ammonium?
A) +1 B) -
1 C) +2 D)
-2 Answer:
A

Bloom's Taxonomy: Application/Analysis


Section: 2.3

49) You are asked to indicate the type and number of atoms in a molecule. Which
representation would work best?
A) molecular formula
B) structural formula
C) ball-and-stick model
D) space-filling model
Answer: A
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.3

50) How is a single covalent bond formed?


A) Two atoms share two pairs of electrons.
B) Two atoms share two electrons.
C) Two atoms share one electron.
D) One atom loses a pair of electrons to the other.
Answer: B
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.3

Refer to the following figure to answer the questions below.

3H2 + N2 2NH3

51) Which of the following is true for the reaction?


A) The reaction is nonreversible.
B) Hydrogen and nitrogen are the reactants of the reverse
reaction. C) Ammonia is being formed and decomposed
simultaneously. D) Only the forward or reverse reactions can
occur at one time. Answer: C
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.4

14
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
52) Which of the following factors will increase the rate of reaction in the forward
direction? A) addition of nitrogen
B) addition of ammonia
C) addition of hydrogen
D) addition of both nitrogen and hydrogen
Answer: D
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.4

53) Which of the following correctly describes chemical equilibrium?


A) Forward and reverse reactions continue with no net effect on the concentrations of
the reactants and products.
B) Concentrations of products are higher than the concentrations of the reactants.
C) There are equal concentrations of products and reactants while forward and reverse reactions
continue.
D) There are equal concentrations of reactants and products, and the reactions have stopped.
Answer: A
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
Section: 2.4

2.2 Student Edition End-of-Chapter Questions

1) In the term trace element, the adjective trace means that


A) the element is required in very small amounts.
B) the element can be used as a label to trace atoms through an organism's metabolism.
C) the element is very rare on Earth.
D) the element enhances health but is not essential for the organism's long-term survival.
Answer: A
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension
31P, the radioactive isotope 32P has
2) Compared with

A) a different atomic number.


B) one more proton.
C) one more electron.
D) one more
neutron. Answer: D
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension

3) The reactivity of an atom arises from


A) the average distance of the outermost electron shell from the nucleus.
B) the existence of unpaired electrons in the valence shell.
C) the sum of the potential energies of all the electron shells.
D) the potential energy of the valence shell.
Answer: B
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension

15
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
4) Which statement is true of all atoms that are
anions? A) The atom has more electrons than protons.
B) The atom has more protons than electrons.
C) The atom has fewer protons than does a neutral atom of the same element.
D) The atom has more neutrons than protons.
Answer: A
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension

5) Which of the following statements correctly describes any chemical reaction that has reached
equilibrium?
A) The concentrations of products and reactants are
equal. B) The reaction is now irreversible.
C) Both forward and reverse reactions have halted.
D) The rates of the forward and reverse reactions are
equal. Answer: D
Bloom's Taxonomy: Knowledge/Comprehension

6) We can represent atoms by listing the number of protons, neutrons, and electrons—for
+ 0 - 18
example, 2p , 2n , 2e for helium. Which of the following represents the O isotope of
oxygen?
+ 0 -
A) 7p , 2n , 9e

+ 0 -
B) 8p , 10n , 8e
+ 0 -
C) 9p , 9n , 9e
+ 0 -
D) 10p , 8n , 9e

Answer: B
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis

7) The atomic number of sulfur is 16. Sulfur combines with hydrogen by covalent bonding to
form a compound, hydrogen sulfide. Based on the number of valence electrons in a sulfur
atom, predict the molecular formula of the compound.
A) HS
B) HS2
C) H2S
D) H4S
Answer: C
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis

16
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
8) What coefficients must be placed in the following blanks so that all atoms are accounted for in
the products?

C6H12O6 → C2H6O + CO2

A) 2; 1
B) 3; 1
C) 1; 3
D) 2; 2
Answer: D
Bloom's Taxonomy: Application/Analysis

17
Copyright © 2017 Pearson Education, Inc.
Another random document with
no related content on Scribd:
asszony már előbb mondott némelyeket, bevallák egymásnak, hogy
a mit láttak, elegendő arra, hogy tudomásul vegyék.
Néhány nap múlva szétment a vendégsereg, csak a meghittebb
barátok maradtak hátra, hogy a jövőről beszélgessenek, s
ugyanekkor megállapíták, hogy a heliconi ünnepélyt minden évben
megtartják.
– Sokra jó ez ünnepély! – mondja Dunay.
– Még leánynézőnek is! – nevet a házigazda, megsimogatván a
piruló kis leányt, ki utiköntösben állt s az elindulást várta.
*
Ha való dolog nem lett volna ez ünnepély, melynek még élő tanúi
is vannak, ma már könnyen azt hinnék széles nagy
Magyarországon, hogy az egész dolog mese: a heliconi ünnepély
csak képzelet s Festetics György nem élt.
Élt… még pedig úgy élt, hogy halhatatlanná lett.
VIII.
(Felnőtt gyermekek.)

A virágnak megtiltani nem lehet,


Hogy ne nyiljék, mikor jő a kikelet.

Félre azokkal a nagyon okos emberekkel. Előttük hiú boldogság


a szerelem: pedig ők tudhatnák legjobban, hogy a mely fának virága
nincs, gyümölcsöt sem terem. Ki átkozná meg a tavaszt azért, hogy
sokat igér, – míg az ősz az érett gyümölcsöt hullatja le? – és hány
okos ember kivánkozott vissza érett korának bölcseségéből oda, hol
a gondtalan fiatal ember ostobaságait űzi? Ne bántsátok tehát azt a
világrendet, mely úgy akarta, hogy egy kis búzakalásznak oly hosszú
szalma-szála legyen, mely üres ugyan, de a kalász onnét szedett
erőt.
Hisz, ha olyan emberek vagytok, kisértsétek meg, tömjetek meg
egy gyermekfőt minden tudománynyal, s ti lesztek legelsők, kik ez
elaggott bölcs gyermeket megszánjátok éppen úgy, mint azt a vén
embert, kinek eszébe jutna ősz fejjel belekeveredni azon tolongásba,
hol a hevesebb vér bolondjait járja.
De ti bölcsek vagytok, véretek meghiggadt, s míg az ifjú szíve
verésében érzelmeket ápol, ti előveszitek a bonczkést,
szétvagdaljátok azt s megmutatjátok a világnak, hogy nem hús, nem
porczogó, nem csont, – tudjátok, hol tolul bele és hol omlik ki belőle
a vér, – két kamrája van, és szerintetek csak véredény, mely ha
szétreped, tudománytok össze nem eszkábálja többé.
Mi érezünk ezzel, örömeink, fájdalmaink tanyájának tartjuk, és
megelégszünk annak tudásával, hogy a mint annak verése
megszünik, vége az életnek, testünk elkéredzik a földről, hol annyi
bolondság közt ti tudósok hordjátok körül a lámpát, s ezredek óta
mondjátok, hogy minden múlandó és hiú bolondság a világon,
daróczba öltöztök és szánjátok azokat az ostobákat, kik az almafáról
a gyümölcsöt leszedik, megeszik és azt mondják, hogy jó – s igen
nagy meggyőződéssel mondják, hogy az ananász még jobb.
Ti ennek nem tudtok örülni, nektek a virág megszárogatva kell, s
nagyobb becse van előttetek azon szénának, melytől egy csontos
ökör tizenhat mázsányira hízik, s így elhiszem, nem leltek gyönyört a
furulyahangban, mely holdvilágos éjszakán oly panaszos hangon
szólal meg, mintha csakugyan szívünkben járna már az a bonczkés,
mely sem csontot, sem porczogót nem talál, s a tudós odaüt
magának, hova a mészáros (szinte boncztudós) az ökörnek méri a
taglót, s aztán diadallal mondja: megvan az eszme; a szív egy
véredény.
Mily szívesen összeméregeti a csillagász a csillagok járását, s
egész éjszakán át az égen csavarog, míg a földön alant, néhány
ölnyire tőle, egy pár szerelmes cseléd nyugodtan hagyja sétálni a
holdat, nekik két csillagukkal több van, ha egymás szemébe néznek.
A csillagász összefirkált számainak örül, – a szerelmes pár pedig a
mondott szónak, s ezeket éppen úgy boldogítja a hit, mint a
csillagászt a tudat.
Menjünk, menjünk vissza, keressük meg azt a két gyermeket,
kiket a heliconi ünnepélyen összehoztunk, lássuk, mit mívelnek?
*
A fiú levedlette már a gyermekarczot, bátyja öneszére kezdé
ereszteni, s órákig elhallgatta, midőn egy tárgyat részletezni kezdett,
mikor pedig egy-egy vendég megbámulta a fiúnak eszét,
tudományát, szívesen hallgatta, ha bizalmasan megsúgták neki,
hogy ebből ugyan derék embert nevelt.
Ne nyúljunk az öreg úrnak öröméhez, – jól tudta ő maga is, hogy
nem sokat rakott ő az egészhez! de nagy erőszakot tett ő magán,
midőn el nem vett belőle; hanem elszenvedte, mikor látta, hogy az
idő belekapaszkodik az emberbe s magával viszi az embert.
Midőn Baltay észrevette, hogy mennél többször kivánják az
emberek, hogy az isten minél tovább éltesse, annál tovább
nyújtózkodik az árnyék, – számtalanszor gondolt már valamit, hogy a
fiúnak megmondja – de az öreg nagyon megröstelte volna, ha a
fiúnak ellenkező véleménye lenne.
– András! – szólítja be ezt a régi jó barátot – mondjon kend
valamit.
– Jó idő van, hála istennek – felelt amaz – esőnk volt elegendő,
ma meg napos idő van; azt tartom, alig győzünk majd helyet adni a
temérdek gabonának.
– Ezt már hallottam, András; hanem most már mondjon kend
mást is.
– A kis borjuk is!…
– Sántuljon meg valamennyi! – pattant föl Baltay – kérdeztem én
azokat?
– Hát mit mondjak a nagyságos úrnak, ha ez nem tetszik?
– Máskor annyit beszél kend, hogy elúnom hallgatni: most
beszéljen kend hát! – zörgölődik amaz.
– Beszélnék ám, ha mindjárt torkon nem fogná nagyságos uram
az embert.
– Egy szót sem szólok, csak kezdjen kend el akármit; mert már
megúntam az életet!
– Hát mért nem örül a nagyságos úr? – kérdi András – most már
itthon lakik az ifjú uraság is, biz azt pedig elhallgathatja a nagyságos
úr.
Baltay nyugodtabb lőn, András jó helyen tapogat, nem is zavarta,
hogy hadd menjen az öreg lépést, talán majd csak hozzá
dülleszkedik ő is más eszéhez; mert a mit gondolt, nem meri
magától elsütni. Zsebében ma ismét sokat kotorászott, s a herczeg
levele mellett egy kis vékony fadarab van, azt pedig ok nélkül nem
tette oda.
András jól ismerte az öreget, észrevette, hogy valamit akar, de
már az öreg úr olyan volt, mint a nedves fa, sokáig kellett szárogatni,
nehogy ha előbb a tűzhelyre rakják, kirúgja a szakácsné szemét;
azért hagyta magára, nem kérdezkedett, s íme, már maga szólal
meg:
– Bizony, András, hallja kend, több esze van a fiúnak, mint az
egész vármegyének!
– Meghiszem azt! – mondja András olyan jóízűen, mintha egy
falat pörkölthúst nyelt volna le – aztán pedig hozzáteszi: de ezt más
okos ember is mondta ám.
Nem merte megkérdezni az uraság, hogy András kit gondolt,
mert tudta, hogy András átjár néha a szomszédba, a mit ugyan nem
bánt, de ő legalább nem küldte.
– Nem dobtuk ki hiába a pénzt, András – okoskodik az úr –
hanem már most azt szeretném, ha annak a sok észnek hasznát is
venné.
– Majd veszi.
– De nem akarom ám, hogy úgy tegyen, mint én, vagy kend,
hogy fölmagzottunk, mint a saláta, aztán sem magunknak nem
tetszünk, sem másnak.
– Ne búsuljon a nagyságos úr, majd tetszik az ifjú nagyságos úr
jobban mint mink.
– Szólt már valamit?
– Majd nekem beszélgeti el az ilyen dolgot! – véli András, az
ablakon kinézvén az épületnek azon szárnyára, mely a
szomszédház felé sarkallott, s András észrevette, hogy a fiú az
ablakredőny mellé húzódott s a külső kertbe néz le.
Nagyhamar meggyőződött, hogy az úrfi nem hiában feledte el a
kezében levő könyvet, s minthogy az öreg úrnak nem akart fájdalmat
csinálni, a mint Baltay ő nagysága föl s alá járt, az ablakot mindig
úgy állta el, hogy az öreg meg ne lássa azt, a mit ő lát.
András már maga is megsokalta, hogy az ablaknál álldogáljon,
utóbb ugyanott dolgot keresett, az üvegeken talált valami ledörgölni
valót, vagy az ablakkereteken, de utóbb ez is elfogyott. Imre pedig
még mindig ott méláz; mert Jolán a virágágyak közelében ült, s így
Baltay is megúnta a sétát s változatosság okáért az ablakhoz akart
lépni.
– Hová menne a nagyságos úr, – mondja András, az öregnek
útját állva – már meg hol porosodott el? – kérdi a mentét tisztogatva,
pedig egy porszemet sem látott, hanem az öreg úr báránymódra
állta ezt a dolgot egy darabig, de bármennyiszer mondja is az öreg
úr, hogy «jó lesz már no», csak nem tágít, nehogy észrevegye a
titkot.
Végre addig huzakodott, hogy mégis kiszabadult, az ablakhoz
állt, de András szokása ellenére az öreg úr mellett maradt, abban a
jó hitben, hogy az ő fejétől majd mégsem lát oda, ürügyül pedig
minden meglátott dologra mondott valamit, csakhogy elfoglalja a
figyelmét.
– Ott van ni! – egy csibe már megint a kertben sétál.
– Hadd szaladjon szegény pára, úgy is nemsokára nyársba
húzzák – mondja Baltay.
– Azután azon a szilvafán is mennyi a hernyó! – beszél tovább
András az ablakban, kivált midőn észrevette, hogy a nagyságos úr
másfelé akar nézni; de valahányszor jobbra akart nézni, ő is arra
kapta fejét, s mikor balra tekintett, András feje mindig útban volt.
Akármennyit igyekezett is András, Baltay nagyon hamar
észrevette Imrét s éppen oda akart nézni, de András még mindig
útjában állt.
– Addig kapkodja kend a fejét, András, hogy az ablakfához üti,
aztán küldhetek javasasszonyért.
– Én majd csak kiállom nyögés nélkül – felel András – hanem ha
majd a nagyságos urat itt az ablaknál megcsípi a dér, aztán
melegíthetünk korpát, zabot – teszi még hozzá – miért is áll ide a
nagyságos úr, mikor úgy is tudja, hogy nem jó? Erre egy nyomást
adott a nagyságos úrnak, ki most az egyszer rászedette magát
Andrással, maga tette be az ablakot, de sőt még füllentésre is
rávetette a fejét, s azt mondá, hogy lenyugszik, úgy tudta Andrást
elkomendérozni.
Kiment András, hanem hallgatódzott, hogy csakugyan
elcsöndesedett-e? mit a másik is bizton tudott, azért lehúzódott a
nyugágyra s csak akkor kelt föl, mikor a külső ajtó nagy későn
behúzódott, kétségtelen jeléül, hogy András máshol talált dolgot.
Fölkelt és óvatosan az ablakhoz ment, honnét hosszú időig
kémlelte, hogy Imre véletlenségből feledkezett-e el az ablaknál, vagy
a szomszédházban van a meglátni való? s ezen szokatlan
munkában igen sokáig gyönyörködött, mert Jolánt is meglátta, midőn
egy-egy kerülő után azon oldalon jött, melyről Imrét ő is megláthatta.
– Tehát Galiba mégis jó helyen tapogatott – szóla magában s
midőn eleget látott, ő is elment, ott hagyván Imrét az ablaknál,
honnét valamivel később András szólította el.
– Én vagyok, nagyságos úrfi – szólt be András minden
kopogtatás nélkül – csak azt akarom mondani, hogy a nagyságos úr
majd ide lát.
Imre megdöbbent.
– De még nem látott meg? – kérdi némi izgatottsággal.
– Alig tudtam eltenni láb alól, nagyságos úrfi, mért nem is vigyáz
jobban?
– Hát mire vigyázzak, édes András bácsi? – kérdi Imre,
összeszedve magát, mintha helyre akarná hozni legelső zavarát;
mert András előtt is titkolódzni akart.
– Ejnye már, hogy engem is el akar bolondítani az úrfi; hát én ma
látom az úrfit legelőször az ablaknál? bizony még rám fogja, hogy
nem vagyok ébren.
– Bárcsak én álmodnám ezt inkább, András – mondja Imre
bizalommal – legalább reggel tudnám, hogy álom volt, s azzal vége
lenne mindennek.
– Hallja az úrfi, engem meg ne ríkasson ilyen keserves képpel,
hanem hadd örüljek, mondja meg igazán, szereti a kisasszonyt?
– Mi tagadás benne, András? – régóta szeretem.
– Ezt hát már tudom, azaz, hogy tudtam én előbb is, hanem hát
azt is mondja meg kedves úrfi, hogy a kisasszony szivelheti-e az
úrfit?
– Na… ha már azt is nekem kell megmondanom, az is jó
szemmel néz rám.
– Talán már kérdezte is az úrfi?
– Felelt ís rá, András bácsi.
– Ugyan mit felelt, galambom, nagyságos úrfi?
– Jól tudja azt, András bácsi, mit szoktak a leányok felelni,
magáról tudhatja.
– Nagy filkó voltam én ahhoz a mesterséghez, úrfi – mondja
András némi búval – azt gondoltam, hogy majd a leányok
könyörögnek, pedig biz azok a faképnél hagytak maig, s minthogy
később bánni kezdém a dolgot, magamnak maradtam; mert később
a szépnek én nem kellettem, a csúnya meg nekem.
Míg Imre Andrással beszélgetett, az öreg úr addig magában
tünődött, mert már nem birta végigvárni a hosszú haragot, melyből
sem ő nem akart kimozdulni, sem pedig a szomszédok, s ime most
már kétségtelenűl látja, hogy Imrének olyan viszonya van, melyet
eltagadni alig lehetne már.
Kínjában mindenütt kereste Andrást, ki csakugyan meghallotta a
külső neszt, s kiment az öreghez.
– Tessék parancsolni! – mondja András, lépésről-lépésre
kisérvén az öreget; de az még mindig némán járkál, s nem birja
lefogni a nagy indulatot, mely lelkében csatát vív, mert az jutott
eszébe az öregnek, hogy ha már Imre szereti is a lányt, ezt nem
bánná; de hogy a lány kikosarazza a fiút, ezt már nem birná túlélni.
Már a szobában volt, s András még mindig hiába várja a feleletet,
s bámulva látja, hogy Imre megint az ablaknál van, Jolán pedig most
lép ki a virágágyak közül s egy rózsabimbót eresztett le a patakra,
mely a szomszédkertből az innenső részbe kanyarodott.
Imre rögtön elment az ablakból s néhány gondolat alatt már a
kertnek azon szárnyán állt, hol a víz újra visszakanyarodik s
meghozta a küldött rózsát, mit Imre kivesz s mellére tűz fel.
A lány várni látszik s midőn Imrét a rózsával meglátta, nyugodtan
távozék, a nélkül, hogy gyaníthatá, miként az öreg is végig szemlélte
a jelenetet, s midőn előbbi nyugtalansága egy csöndes boldogságba
ment át, utóbb egész jó kedélylyel mondja fönhangon: «Ezeket aztán
jól megőriztük.» Persze, az öreg úr még messze volt azon időtől,
mikor a költő megírta:

A virágnak megtiltani nem lehet,


Hogy ne nyíljék, mikor jő a kikelet.
IX.
(Amica.)

A szeptemvir úr gyűlésre készült s éppen most eresztette el


Galibát, kinek még volt némi mondanivalója, hogy a pört okvetlenül
megnyerje, minthogy azt ma végkép befejezik s nincs már egyéb
hátra, mint a végitélet.
– Csak menjen, Galiba uram, mindent tudok már! – mondja a
szeptemvir, mentéje után nyúlván, de midőn az egyik ujjába már
bedugá a kezét, az oldalajtón jő be a méltóságos asszony s az öreg
úrról lehúzza a mentét, mi annyit tett, hogy az asszonyság beszélni
akar.
– Nem érek ám rá! – szabadkozék a szeptemvir,
megkapaszkodván a mentében, melynek egyik ujját az asszony
fogta.
– De rá kell érni – mondja az asszony egész hangon – mit akart
ez a Galiba?
– Egyebet semmit! – mondja mosolyogva az öreg, szeliden
húzván a lefoglalt mentét.
– Édes gazdám, – esenkedik az asszony – szóltam-e én valaha a
te dolgaidba?
– Hát engem láttál-e fazekaid, lábasaid között?
– Majd elvárnálak – mondja az asszony, jogainak védelmére
kelvén – illenék is a cselédek között bujkálni?
– Ez a szoba pedig az én konyhám, édes feleségem, – vitatkozik
a férj, – nekem sem kell kukta.
– No hiszen kimegyek mindjárt, édes öregem, – szól az asszony
engeszteltebb hangon, – hanem édes öregem, mi már ma-holnap itt
hagyjuk ezt az árnyékvilágot.
– De én bizony még nem kivánkozom ki belőle, anyjuk, – azért
csak hadd el a búcsúztatót, azt más is elvégzi.
– Te szívtelen ember vagy.
– Ejnye, de nagy feneket kerítesz, anyjuk, – talán módi-fejkötőt
kivántál meg nagyon, hogy úgy apróra válogatsz?
– Mintha én azt tőled kérdezném, – szól az asszony egész
felsőbbséggel, – másról van itt a szó.
– Mondtam már, hogy nem érek rá, – pattog az úr, – ma jön itélet
alá a Baltay-pör s nekem ott kell lennem.
– Láttam, hogy az az istentelen Galiba itt volt, tudom már, mi lesz
a vége.
– Majd megmondom holnap.
– Elveszti az özvegy a pört, úgy-e?
– Bizony, nem venném meg öt garasért az egész jussát, annyit
mondhatok.
– Aztán te is annak a keményfejű Baltaynak fogod pártját?
– A kinek igaza van!
– Nem az igazságról van itten szó, hanem ha ez a pör el lesz
itélve, annyi, mintha ezt a két gyermeket ölnétek meg, erre persze
nem gondoltak a méltóságos urak?
– De hát mit csináljunk?
– Nem lehetne még húzni a pört vagy tíz esztendeig?
– Két óráig sem, anyjukom, mert két óra alatt meg lesz az itélet.
– Hát mondják, hogy egyiknek sincsen igaza, vagy hogy
mindkettőnek igaza van.
– Anyjuk, Verbőczyt ilyenképen még nem magyarázta senki.
– Hát nincsen valami módja annak, hogy a pört egyik se nyerje
meg?
– Volna egy, de mit használ az az egy mód, példáúl, ha
egyezségre utasítjuk őket, – ha valamelyik meg nem egyez, mégis
csak itéletet kell hozni.
– Kedves öregem, – kiált föl az asszony, megcsókolván a
szeptemvirnek piros képét, mit már tíz esztendeje nem cselekedett,
– hát minek is mondjátok azt diákul?
– Amicá-nak mondjuk.
– Na, ez legalább nem hasonlít az executióhoz, – azért, kedves
öregem, most az egyszer tegyen meg nekem is annyit, mennyit egy
pörvesztőnek megtesz.
– Ennyit könnyen megtehetek! – mondja a szeptemvir, az
eleresztett mentét felöltve, s miután irományait egy nagy szíjjal
összecsatolá, megindul a kuria felé, hogy még ülés előtt megcsinálja
a többséget, mely az öreg úrnak úgyis szívesen engedelmeskedett,
kivált ez ügyben, hol sem egyik, sem másik felet nem akarta egyik is
megkeseríteni.
Galiba már ismét útra készült, hogy a nagyságos úrnak megvigye
a jó hírt, s előlegesen annyit megírt már neki, hogy huszonnégy óra
mulva a levél vétele után személyesen ott lesz.
Baltay megkapván a levelet, jobban megijedt, mint a diák, kit a
csúszkálásért akarnak lehúzni; de most már minden késő, hisz
lehetetlen megakadályozni az itéletet, melyet inkább ijesztgetőnek
tartott, mint igazságkeresőnek, s éppen azért már kétszer is
megindult, hogy maga béküljön ki velük.
Andrásnak nem mert szólni, félt azon embertől, ki e tettét úgyis
oly gyakran korholta, s e gyámoltalanságában az önérzet is
fölserkent benne s nem akarta mutatni, mintha az utolsó órában tán
a kétséges kimeneteltől való félelem indítná útnak, valamint azt is
elgondolta, hogy ő a legöregebb s egy-két jó szót azok is
adhatnának neki.
Meggyúlt körülötte a föld, s mindinkább kisebb körbe szorult,
honnét a menekülés lehetetlen, csak az órákat számíthatja még,
tudniillik a mennyi idő alatt Galiba megérkezik azon itélettel, melynek
végét voltaképen sohasem kivánta, s ha megnyeri, újabb zavar, s ha
meg nem nyeri, még nagyobb szégyen.
Imrére gondolt, tán jó volna a fiú eszének hasznát venni: de nem
azon világ volt még akkor, hogy az öregebb a fiatalabbtól kérjen
tanácsot; tehát ha meggyúlt a ház, égjen le.
Volt az öreg úrnak ökölnyi órája, mely minden nyomásra
megszólalt; azzal beszélget most, mert a huszonnégy órából mindig
fogy és még könnyebben esik neki, ha tudja, hány óra még az élet,
de annál kevesebb reménye van, hogy a szomszédházból békélni
jőjjenek.
Most már minduntalan kinéz, mert ha kocsizörejt hallott,
mindannyiszor azt várta, hogy Galiba lép be.
Be is lépett, és az öreg úr az ablakfalhoz támaszkodék, hogy ha
dűl, hát jó helyre dűljön. Ilyen helyzetben találta Galiba Baltay ő
nagyságát.
– Hic sum, magnifice, – egy secundum minutummal sem késtem.
– Miattam elkéshetett volna egy álló esztendővel.
– Talán már tud mindent, magnifice domine?
– Ha mindent tudnék, nem tartanék még Pesten is prókátort.
– Magnifice, tudja-e, mi az a fátum?
– Egy ostoba diák szó, Galiba uram, a mit csakugyan nem
érdemes magyarra fordítani.
– De azt nem tudja magnifice, hogy ez engem continue
persequál.
– Jaj, csak utólérné, domine, bizony magam is tolnám hátulról.
– Magnifice domine, én egy szerencsétlen flótás vagyok, –
panaszkodik Galiba, – miseratur mei, üssön agyon, mert látom, hogy
nem érdemlek egyebet.
– Elvesztettük a pört? – mondja az öreg olyan arczczal, mintha
tán ennek mégis jobban örülne, mint a megnyerésnek.
– El nem vesztettük, instálom alássan, de nem is nyertük még
meg, – mondja Galiba félájultan, – kérem, magnifice domine, csak
fogjon nekem egy puskát.
– Beszéljen, okosan, Galiba uram, – sietteti Baltay, ki nem
okoskodván e zagyvalékból, – talán a hóna alól vesztette el a pört?
– Nihil horum, magnifice domine, hanem gondolja csak per
amorem Dei…
– Semmit sem gondolok, hanem vegyen lélekzetet, mert látom,
hogy megfullad, s ha kinyugodta magát, a lehető legrövidebben
mondjon el mindent magyarán.
– Egyetlenegy szó, magnifice, hanem salva venia, az az
egyetlenegy is diák szó.
– Várjon egy kissé… mondja Baltay, sülve és főlve, s miután
nagy lélekzetet vett, intett a fejével a remegő embernek, – no hát
mondja ki azt a diák szót…
– Amicára eresztették a dolgot.
– András!… kiáltott egy nagyot az öreg úr, mire Galiba térdei
megreszkettek s már a keze után nyúlt a nagyságos úrnak, mert
tökéletesen hitte, hogy Baltay szonika kidobatja nemcsak a házból,
hanem a faluból is.
– Itt vagyok! – felel András, a lármára benyitva a másik szobából.
– A tekintetes úr szobáját készítsék el kendtek szaporán, –
mondja Baltay Andrásnak, aztán pedig Galibához szól: – evett-e már
spektábilis? mit parancsol? hideget, meleget?
– Volt már részem benne, – höbög Galiba, még mindig remegve
és valóban igazat mondott, hogy volt benne része, mert a keze
reszket, a fejéről pedig csak úgy csörgedezik le a veríték.
– Süssenek, főzzenek szaporán, – mondja Baltay, – el kell hívni
vacsorára a papot is, mikor ilyen érdemes úri vendégünk van, –
menjen kend szaporán, András, ne várakoztassa a tekintetes urat.
Üljön le a tekintetes úr, – szól Galibához, – bizony még itt álldogál,
mint valami diákgyerek, – foglaljon helyet, a hol jobban tetszik,
széken, nyugágyon, vagy a hol jobb lesz!
– Ad animam, azt hittem, hogy rossz hírt hoztam, – véli Galiba.
– A lehető legjobbat, – eszem ágában sem volt ilyent várni, – hát
hogy van, fiskális úr?
– Mediocriter! – válaszol a másik megszokott módon, hogy a
kliensek valahogy azt ne gyanítsák, hogy a honoráriumra nincsen
szüksége.
– Gyújtson pipára, addig a tisztelendő úr is megjön, aztán
beszélhetnek diákul, a mennyit tetszik, bizvást, ma még azt is
megszenvedem.
– Quid dicit magnifice?
– Azt, hogy ma még diákul is beszélhet; ha elmegy, úgy is
kifüstöltetem a házat.
A nagyságos úr lement a kertbe, Galiba pedig el nem tudta
gondolni, mit gyanítson az egészből, hanem azért, ha már így is jó, –
ő örül neki legjobban.
– András!… mondja Baltay lemenet… ne hagyja kend koplalni
azt a pesti urat; a mit kér, csak adjon kend neki, legalább emlegesse
meg, hogy itt volt.
– De jó kedve van a nagyságos úrnak! – csudálkozik András; –
czigányokat ne hozzak?
– Két bandát, András, – nevet az úr, – az egyik banda jobbról
hegedüljön, a másik pedig balról.
– Jó lesz, jó! – teszi hozzá András, egy tányérhalmazzal odább
menve; – de úgy elszomorodott, hogy már nagy kedvet érzett volna
a tányérhalmazt földre csöppenteni.
András nem gondolhatott egyebet, mint hogy Galiba a pört
megnyerte; azért van ily nagy kelete a nagyságos úr előtt; hanem
mivel az öreg nem szólt magától, András elhatározta, hogy Galibát
kérdi meg.
– Tekintetes uram, ugyan jó kedvet csinált az öreg uraságnak.
– Én ugyan nem tudom mivel, – mondja a prókátor, – sőt még
most is azt hiszem, hogy ki akar dobatni.
– Elvesztettük a nagy pört? – kérdi némi gyanítással András.
– Nem vesztettük biz azt; hanem nem is nyertük meg.
– Ilyen pört sem hallottam, tekintetes uram, hol kell ennek örülni.
– Én legalább nem örülök neki, András, hanem ha ki nem
egyeznek…
– Hát egyezkedni kell nekik? – kérdi András egész
kiváncsisággal, mit Galiba megint nem értett.
– A kuria megrendelte, hogy az egyezséget próbálják meg.
– Nem éhes a tekintetes úr? – kiáltja András, az ajtó felé
fordulva, hogy ételért rohanjon; mert most már mégis értette a
nagyságos urat, ki a kibékülhetés miatt lett olyan jókedvű, valamint
András is, ki annyira beléjött az emberségbe, hogy Galibának még a
csizmáját is lehúzta lefekvéskor minden parancsolás nélkül, s
annyira sürgött-forgott, hogy a nagy szívességből kicsinyben mult,
hogy magát is, mint a kocsija kerekét, meg nem hájaztatta.
Galibát jó ajándékkal eresztette el a nagyságos úr, és csak azt
kivánta, hogy a pört küldje le, az egyezséget pedig megkisérti, mikor
maga ráér vagy a szomszédok kérik.
Az öreg úr mindig halasztotta a dolgot, mert nem tudta, mi volna
a legjobb módja, hogy a végét békével megérjék, valamint a helyet
sem tudta meghatározni, minthogy ő sem akart máshoz menni, meg
mást sem magához hívni, valamint Keszthelyen sem akart
alkalmatlankodni, tehát mivel a pör Körmenden került meg, végre
oda kivánt menni az öreg úr.
Jó messze esett Körmend, a tél is erős volt; de már mindegy,
Körmend elég messze esik Pesttől, hol Galiba a nyakában lett volna,
tehát megegyeztek, hogy egy bizonyos napon valamennyien ott
lesznek, s az öreg úr értette mások által, hogy ő senkinek nem
kivánja a kárát.
Ilyen körülmények közt egy héttel előbb megindult mind a két fél,
még pedig Keszthelynek, hol a gróf mind a két félnek tudott egy-két
szót mondani, nem is gyanítván, hogy az isten ezt a dolgot
másképen akarja elintézni, tehát menjünk egymás után.
Ezen útban megleljük ösmerőseinket, azért olvasóinkat még egy
kis türelemre kérjük: sétáljanak velünk.
X.
(A «kenyeretlen» csárda.)

Jaj nektek farkasok, ha a «Kenyeretlen» csárdára rohantok, oly


éhes ott a gazda, hogy még a farkast is megeszi! Régen ott feledte
valaki a csárdát, még a tetőfát is ott hagyta, hisz miért szedegesse le
a korhadt fát, mikor egy jó szóért a legegyenesebb fát döntheti le a
Bakonyban. Ott maradt tehát farkasordítónak, hová csak kínjában
huzódott be egy elkésett utas, akkor is megelégedett, ha tető alá
kapott, fizetésképen pedig egy szalonnadarabot vagy fél kenyeret
hagyott a kenyeretlen gazdának, ki sokat járkálhatott a nagy
világban, mielőtt ideért; mert ide már csak egy lábát hozta.
Az egykori ivószobában most már csak az ivott, ki csutorát hozott
magával, s a gazdát is megkinálta, a többi pedig kiment a sürüig, s
kalapjával vagy a vödörrel merített vagy neki hasalt a forrásnak, s
ivott, a meddig csak tetszett, mert ebben a csárdában az itcze-
számot nem tartotta számon senki.
Az ablaknak még volt egy pár fiókja, melyen nappal befért egy kis
világosság; de a kinek nem volt elég ennyi, kirántotta a
bundadarabot, melylyel a gazda a hézagot benyomta, és eresztett
be annyi friss levegőt, mennyit elállhatott, – s ha már egyéb
kényelmet keresett, végig nyújtózkodhatott a padon, asztalon vagy
földön, ha véletlenül valaki az asztalról vagy a padról le nem lökte,
vagy a földön a képére nem lépett.
Az egyik sarokban egész helyet foglalt el a kályha, melynek a
gazda adott annyi eledelt, a mennyi belefért, hisz a Bakony
erdejében faszükséget nem hallott még senki, – s a gazda
naphosszat üldögélt kívül a konyhán a kályha szájánál, s a
favágáson kívül megelégedett annyi dologgal, – hogy a parazsat
piszkálta.
Egy istálló is volt a ház végében, hol a beterelt baromnak tűrhető
menhelye akadt, hanem a padláson nem volt annyi abrak, hogy egy
torkos egér ünnepre valót csíphetne belőle, mert összedült a tető s a
gazda maga is csak akkor ment föl, mikor a bomladozó kéményt
támasztotta meg, hogy valamikor agyon ne verje a padlást.
A czégérnek nyele most is kinyujtózkodik még, de a káposztafej
és a tüskecsomó rég leszakadt, s a mint a tetőn levő rothadt nádat
föltúrta a vihar, messziről úgy látszik, mintha valaki egy póznával
állna a háztetőnek sarkán, s a vendéget akarná elijesztgetni.
A tetőt megnyomta a vénség, itt-ott egy szarufának a vége dugja
ki sovány könyökét, és a varjú messzire röpül ijedtében, mert a
kunyhó füstje közé legfölebb az a dohányszag keveredik, mit a
gazda a ház végében termeszt, s mitől az udvaron is megbolondul a
légy, s ki tudja mikor volt az a nap, mikor itt rántásszag dült ki a
konyhából?
Az udvarnak közepén állt a félszer, tán a legjobb épület a
csárdánál, mert a bevonulók előrelátásból nem hagyták kidülni, s a
tetejére raktak annyi tüskét, hogy az esőnek erejét elfogja a
letéglázott tetőtől, s ha a szekér alatta állt, nem érte a vihar.
Itt állapodott meg Meddig Józsi. A mogorva szabados elfoglalta a
gazdátlan helyet, s ha már egyetlenegy élő pára nem volt, a ki
engedelmeskedett volna neki, – legalább élvezte azt a gondolatot,
hogy neki sem parancsol senki.
A «Kenyeretlen» csárdának megszorult vendégei hálaképen
tarták el a szabadost, ki egy kenyérrel, egy kis szalonnával és
elviselt ruhával fizettette magát; és a rengeteg erdőnek megvolt az a
jó tulajdonsága, mint az útmutatófának, hogy néha legalább árnyékot
nyújtott az elfáradt utasnak.
Pista koronkint megnézte a roskadozó embert, ki kényelemre,
zajos örömökre nem vágyott, és félelem nélkül várta végóráját: hisz
annyiszor nézett szemközt a halállal! – Ha sorsa a csaták zajába
nem löki, lett volna belőle garázda, folyton veszekedő, tán még
útonálló is, ha egy elhibázott ütés kikergeti az emberek közül; de
midőn a katonasorban állt, s megrémülni látott ezer meg ezer
embert, akkor a szilaj vérű ember büszkén megereszté a kantárt, az
ellenre vágott, s büszkén nézett vissza az elmaradókra s az ő
lelkében is megszólamlék egy gondolat: nézd, ezer meg ezer
vitéznél vitézebb vagy!
Nem jutott eszébe többé a korcsma, megutálta a dicsőségtelen
marakodást, s míg egykor izmainak erejét részeg pajtásokon
próbálta, s dicsősége befért abba a csárdazugba, honnét néha
páronkint szórta ki az embert; megcsömörlött attól az élettől, midőn
megrémült emberek voltak ellenei, s kiket félerővel lehetett kilökni,
hisz félig önmaguktól rohantak kifelé, hogy öklétől
menekülhessenek.
Az ágyúmoraj volt az a harangszó, mely előtte megnyitá a
vitézség templomát, hol erő erő ellenében áll ki, hol az egyik azért
meri megölni a másikat, mert maga is meg mer halni; – mondom, a
legelső ágyúszónál lehullott róla a korhelység, vére megérzé a
dicsőség ösztönét, s a korhely most már nem erősebb, de bátrabb
akart lenni, – hisz ilyen küzdelemben meghalni nem gyalázat, sőt a
legszebb érdem.
Mellette állt a béres, – egy nyommal sem maradt hátrább, – s az
ágyúk tüzében elfeledte az egykori kudarczot, tettétől
megundorodott, orozva tett lövését megszégyenlé, s ámbár
ezereknél kitünőbb volt, egyetlenegy gondolatra törekedett, hogy
még vitézebb legyen mint a béres.
Őt is megkereste a golyó, a pécsi kórházban temették el egyik
lábát; s a megsebzett vad kínosan nézett elfolyott vérére, – hisz nem
versenyezhet többé, – s midőn Pistával találkozék, kínosan gondolt
arra, hogy elvádoltatván, kit a golyók nem birtak megölni, gyalázattal
hal meg.
Pista megint győztes maradt, – nem tudja őt elárulni; pedig tán
még a gyalázatos halált is eltűrné, ha a végórában azt mondhatná
neki: elárultál? nézd nyugodtan halok meg!

You might also like