Információközvetítés és közösségépítés – multifunkciós könyvtári hálózatok.
Szerk. Kiszl Péter, Németh Katalin. Budapest, ELTE BTK
Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2020. 263–275.
A TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS HATÁSA
A KÖNYVTÁRAKRA
LENGYELNÉ MOLNÁR Tünde
TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A világon zajló 4. ipari forradalom gyors és gyökeres változást hoz a technológia, a gazdaság és a társadalom életében. A technológiai fejlődés hatására átalakulnak a munkavállalóktól elvárt képességek. A folyamat egy kulturális paradigmaváltáshoz vezet, ami komoly kihívást állít a könyvtárak
elé is. A könyvtáraknak fejleszteniük kell a humánerőforrásukat, a technológiai és módszertani
eszköztárukat, valamint a társadalom elvárásainak tükrében át kell gondolni a könyvtári épületek
fizikai kialakítását is. A könyvtáraknak még jobban be kell kapcsolódniuk a digitális kompetenciaszint fejlesztésébe, a tanulók és a lakosság számára a legújabb technológiával felszerelt tanulási és
alkotó környezetet kell biztosítaniuk, felkészítve őket a XXI. századi munkaerőpiaci elvárásokra.
„Ha nem ismerjük fel a fejlődő
technológia következményeit, és nem
alkalmazkodunk hozzájuk, akkor […]
hatásai egyszerre lépnek működésbe,
és felerősítik egymást.”1
A 4. ipari forradalom átalakítja a társadalom működését. A változás egyik legfontosabb következménye, hogy átalakulnak a munkaerőpiac igényei. Egyrészt a jelenlegi
szakmák nagy része meg fog szűnni és olyan új munkahelyek jelennek meg, amelyek
még nem is léteznek. Az Oxford Egyetem 2013-as kutatása2 szerint 2033-ra a technológiai fejlődés miatt az ember által végzett szakmáknak majdnem a fele (47%-a) tűnik
majd el. A 2018 őszén kiadott legfrissebb jelentések pedig már 2025-re azt prognosztizálják, hogy a szakmák 52%-át robotok fogják végezni (1. ábra).
1. ábra
A jövő munkahelyei – az automatizáció aránya
Forrás: http://www3.weforum.org/docs/WEF_Future_of_Jobs_2018.pdf
https://doi.org/10.21862/infkoz.263
263
Lengyelné Molnár Tünde
Napjainkra már generátor weboldalak segítségével követhetjük nyomon, hogy a
különböző szakmákra milyen jövő vár, mekkora eséllyel fogják robotok végezni a
munkát az adott területen.3 Az automatizáció a könyvtári területen leginkább azokat
a munkafolyamatokat érinti, ahol a rutin jellegű feladatok nagy arányban jelennek
meg. Azonban az információt kutató szakmák felértékelődnek, óriási igény van olyan
szakemberekre, akik képesek az információt megtalálni, elemezni és felhasználni. A
könyvtáraknak érdemes figyelemmel követni ezeket a trendeket, figyelni az új igényeket, és aktívan bekapcsolódni az információs igények minőségi kiszolgálásába.
Az ipari forradalmak egyik sajátossága, hogy nehéz felkészülni a következményeire, hatásaira, hiszen olyan új technológiai megoldásokat hoznak, amelyek korábban nem léteztek. A 4. ipari forradalom alatt tovább nehezíti az alkalmazkodást a
rendelkezésünkre álló rövid időkeret. Megfigyelhetjük, hogy az ipari forradalmakra
az egyre gyorsuló időbeni lezajlás is jellemző:
• az első ipari forradalom (1780–1850) legfőbb meghatározója a gőz erejének
felhasználása volt a gépek működtetésére;
• a második ipari forradalom (1871–1914) a tömeggyártással, a gyártósorok
megjelenésével, valamint az elektromosság feltalálásával alakította át a társadalom működését;
• a harmadik ipari forradalom 1918-tól zajlott, főbb meghatározója az elektronika, az automatizálás, majd a számítógépek megjelenése;
• a negyedik ipari forradalom jelenleg is zajlik, fő jellemzője, hogy a hardver
és a szoftver fogalma közti határ elmosódik, egyre több szektorban kezdenek
alkalmazni kiberfizikai rendszereket, a digitalizálás, azaz a felhő alapú technológia hatására megvalósuló papír nélküli világ jellemzi.
A fejlődés üteme tehát egyre gyorsul. Míg az első ipari forradalom hetven év alatt
zajlott le, addig a negyedik húsz év alatt gyökeres változást hoz. Gerd Leonard jövőkutató szerint „a digitális transzformációnak nevezett ipari forradalom a felgyorsult
fejlődésének köszönhetően a következő 20 évben több változást hozhat, mint amenynyit az egész emberi társadalom eddig átélt. A kérdés az, hogy az egyének vagy éppen
az országok hogyan reagálnak a szoftverek és gépek evolúciójára, a valós idejű információk és a bárhol elérhető adatok jelenségére és az ezáltal létrejövő új kihívásokra.”4
A technológiai fejlődés első lépése a nagyvállalatok gépesítési folyamatának erősödése, amelynek hatása már Magyarországon is érezhető, hiszen egyre több nagy
gyár jelenti be alkalmazottai elbocsátását az automatizálható rutin feladatok területéről (például Székesfehérváron 2019-ben 5–7000 ember elbocsátását tervezik5),
miközben több ezer új munkaerőre lesz majd szükség a szoftverfejlesztés területén.
Míg Magyarországon ezres nagyságrendű elbocsátásokra hozható példa, addig világszinten ez több milliós nagyságot jelent. Az Apple elsődleges beszállítója, a Foxconn,
2012-ben jelentette be, hogy gyáraiban egymillió robotot fognak munkába állítani.6
264
A technológiai fejlődés hatása a könyvtárakra
A technológia fejlődésének következménye, hogy egyre alacsonyabb áron (olcsóbban) érhetőek el az eszközök. Így már nemcsak a nagy gyárak számára opció a fejlesztés,
és nem kizárólagos jelleggel csak az autóiparnak, illetve a hasonló nagyvállalatoknak éri
meg automatizálni a gyártási folyamatokat, hanem az élet minden területén megtapasztalhatjuk az emberi erő gépi helyettesítését. Az elmúlt évtizedekben megfigyelhettük
a gyárak termelési részlegeinek Ázsiába, Dél-Amerikába történő áttelepítését (először
kínai, mexikói gyárakban történt a gyártás, majd az olcsóbb indiai munkaerő jelentette
a célállomást), mára a folyamat visszafordult, egyre több cég szünteti meg a leányvállalatait, és a teljesen automatizált gyártósorokkal ellátott gyárakba helyezi vissza a folyamatokat az anyaországba.7 Mára már trendszerűnek tekinthető, hogy a robotgyártás ára
elérte a kritikus szintet, amitől kezdve a robot kezd tömegtermékké válni, aminek egyértelmű következménye munkahelyek megszűnése. A társadalomnak új problémákkal
és kihívásokkal kell szembenéznie.
Monostori László gondolataiban olvashatjuk: „A kiberfizikai megközelítések
„okos” városokhoz, gyártási, közlekedési, logisztikai, energetikai rendszerekhez vezethetnek, és hozzájárulhatnak egy újabb életminőség megteremtéséhez. Ez utóbbi
vonatkozásban már kiberfizikai társadalomról (Cyber-Physical Society) is beszélhetünk, ami már nemcsak a fizikai és kibernetikai tereket, hanem az emberi, társadalmi,
kulturális szférákat is magában foglalja.”8
Ez a kihívás a könyvtárak életére is komoly hatással van. A XXI. században úgy
tekintünk az adatra, mint a 4. gazdasági ágra, a big data, a hatalmas mennyiségű adatok feldolgozása eredményeinek kiaknázása a világhatalmak határvonalait rajzolja át.
Mégis Magyarországon ez a paradigmaváltás meglehetősen lassan gyűrűzik be az oktatásba és a könyvtárak életébe, ezen a téren megtorpantunk.
Szembe kell nézni a ténnyel, hogy a technológiai fejlődés a társadalom működését alapvetően megváltoztatta. A korábbi információs társadalomtól, ahol az információhoz való hozzáférés feltételeinek megteremtésén volt a hangsúly – erre az időszakra jellemző az iskolák számítógéppel és internet-hozzáféréssel történő ellátása –,
majd következő fokozatként a tartalommal történő feltöltés került a középpontba, a
tudásbázisok építésének időszakán át jutottunk el a tudás alapú társadalomhoz, ahol
a tudomány és a technológia összekapcsolódása tapasztalható.
A változás igénye több oldalról is érkezik: a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság a társadalom működését befolyásoló tényezők átgondolását követelte meg. Az
Európai Unió a gazdasági válságból történő kijutás egyik legfontosabb tényezőjének
a humán tőke növelését tartja. Ennek érdekében biztosítani kell a felnövő generáció
számára a korszerű technológiai lehetőségek kihasználásának tudását, ezért meg kell
teremteni az ehhez szükséges oktatási és informális környezetet.
Mit tekintünk tudásnak a XXI. században? Marshall McLuhan szerint a korábban nyomtatott könyvhöz hozzájutó és abból tudást szerző, tipográfiai ember számára
a tudás lényegében a tudás birtoklásán alapszik: a különféle írásbeli forrásokból elsa265
Lengyelné Molnár Tünde
játítható ismeretek összességét jelenti. Mára a fogalom helyét az elektronikus ember
fogalma veszi át, „aki számára a tudást már nem az információ birtoklása, hanem
az elektronikusan hozzáférhető végtelen információáradatban való eligazodás képessége határozza meg.”9
Ki tudná jobban felkészíteni a felhasználókat az információáradatban való eligazodásra, mint a könyvtárosok? Ehhez azonban a könyvtáraknak rendelkezniük kell
mindazzal a technológiai eszközparkkal, adatbázisokhoz való hozzáféréssel, melyekhez kapcsolódóan igény jelentkezhet. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a könyvtáraknak fontos társadalmi szerepe is van: a találkozás, a tanulás, az együttműködés
helyszínei a könyvtári terek. A könyvtár ugyanakkor kultúra- és értékközvetítő intézmény is, ezért fontos szerepe és felelőssége van a digitális technológia által nyújtott
lehetőségek tudatos és kritikai használatának kialakításában is. Annak érdekében,
hogy a könyvtárak megfeleljenek a kihívásoknak, számos területen fejlődniük kell:
• a humánerőforrás terén,
• a technológiai és módszertani eszköztárukban,
• sőt, a könyvtári terek fizikai kialakításában.
A humánerőforrás-igényt befolyásoló elvárások
A humánerőforással szemben több elvárást kell figyelembe vennünk. Az Európai
Unió 2020-ig tartó Digitális Menetrendjének része a digitális írástudás fejlesztése.
A magyar kormány célkitűzése a 2020-ig tartó infokommunikációs stratégiájában a
digitális írástudatlanság 40% alá történő csökkentése. Ezt a feladatot a kulturális és
közösségi intézményektől várja, azonban „a lakosság és a kisvállalkozások digitális
kompetenciáinak fejlesztéséhez kulcsfontosságú, hogy
• a köznevelésben és a felnőttképzésben résztvevő pedagógusok és képzők, illetve
• a közszolgálati alkalmazottak és tisztviselők maguk is magas szinten használják az elektronikus (közigazgatási és egyéb) szolgáltatásokat, ezért az ő digitális kompetenciáik fejlesztése is kiemelt stratégiai cél.”10
A PISA mérések eredményei világosan tükrözik a helyzet nehézségét: még a 15 éves
fiatalok körében sem valósult meg a kormány elvárása, hiszen a 2012-es PISA felmérés
eredményei szerint a tanulók digitális szövegértése a felmérésben szereplő 37 ország
közül a negyedik leggyengébb szintű volt (csak Brazília, Arab Emírségek, valamint Kolumbia teljesített gyengébben Magyarországnál).11 2015-ben „a digitális szövegértés terén különösen elszomorító volt a magyar diákok teljesítménye. Ezek a feladatok a teszt
végén szerepeltek, és tanulóink körülbelül 30%-a neki sem kezdett a megoldásnak.”12
A pedagógusok digitális kompetenciáját vizsgáló 2018-as hazai felmérés azt állapította meg, hogy „az információkeresés a pedagógusok leggyengébb információs
266
A technológiai fejlődés hatása a könyvtárakra
kompetenciája”,13 és összefoglalásként megfogalmazódott, hogy „a közoktatásnak, a pedagógusoknak támogatásra van szükségük a tantervi célok megvalósításához a digitális
írástudás, kompetenciafejlesztés, és az ehhez kapcsolódó számos további területen is.”14
Fontos tisztázni, hogy digitális írástudás alatt nemcsak az infokommunikációs
eszközök, azaz a számítógép, mobiltelefon, digitális fényképezőgép, kamera és egyéb
eszközök használatát értjük, hanem egy jóval összetettebb fogalmat. A digitális írástudás magában foglalja a digitális eszközök használatának elméleti és gyakorlati képességét. Ezen túlmenően új média megnyilvánulások (fényképek, videófelvételek)
létrehozásának képességét is, valamint az igényt és tudást arra, hogy a digitális eszközök segítségével másokkal kommunikáljunk, reflektáljunk a folyamatra, és ezáltal
részeseivé váljunk a digitális eszközökkel történő kommunikációs folyamatnak.
A könyvtáraknak ezért olyan humánerőforrással kell rendelkezniük, akik révén elősegíthető az IKT műveltség terjedése. Ennek eléréséhez olyan makro- és mikro
szintű stratégiai módszerek bevezetése szükséges, amelyek segítik a digitális átállást
és hozzájárulnak a könyvtár jövőbeni szerepének stabilizálásához. Ehhez a könyvtáraknak is olyan új utakat kell keresniük, amelyek eddig nem képezték a működésük
módszertanának részét. A technológia és felhasználási területeinek ismerete szükséges, de nem elégséges feltétel. Rendszerben kell gondolkodni, és az egész intézményre
kihatóan végigvezetni a szükséges változtatási szempontokat, valamint azok várható
hozamát. A humánteljesítmény-technológia (Human Performance Technology) az
optimális eredmény eléréséhez vezető stratégia, egyben gyakorlati eljárásrendszer.
A humánteljesítmény-technológia olyan eljárás, amely együttesen veszi figyelembe
a szervezet dolgozóiban rejlő potenciálokat, a fejlődő világ kínálta technológiai lehetőségeket, és egy szisztematikus eljárás alkalmazásával (folyamatos méréseken és
elemzéseken keresztül) hat vissza a teljes rendszerre.15
A gazdaság területén évtizedek óta alkalmazzák a humánteljesítmény-technológia modelljeit, de a humán területen még nem terjedt el az alkalmazása. Egyre több
magyarországi könyvtár alkalmaz már teljesítményértékelést, azonban a humánteljesítmény-technológia alkalmazásával történő hatékonyságnövelés még várat magára.
Technológiai és módszertani eszköztár
A jövő könyvtárainak a korszerű technológia alkalmazásának élvonalában kell lennie. Az erre való törekvés a világ egyre több könyvtárában jelenik meg. Az általános
technikai felszereltség növelésén túl sokféle megoldással találkozhatunk:
• az Alexandrai Könyvtár lenyűgöző hatását virtuális sétával is érzékelhetjük
(2. ábra);
267
Lengyelné Molnár Tünde
2. ábra
A Bibliotheca Alexandrina Kairóban
Forrás: http://vista.bibalex.org/Project/Details.aspx?projID=35
• az alig másfél millió lakosú Bajorország nemzeti könyvtára (Bayerische Staatsbibliothek, 3. ábra) 2016-ban közel 70.000 beiratkozott olvasóval rendelkezett és a „second life” virtuális valóság térben is használható.
3. ábra
Bayerische Staatsbibliothek a virtuális térben
Forrás: http://www.secondlife-neu-entdecken.de/projekte/bildung/bsb
• Texasban (USA) 2013-ban megnyitották a könyvek nélküli könyvtárat (4. ábra),
ahol 10.000 e-könyvet kínálnak az olvasóknak, 800 kölcsönözhető e-könyvolvasóval.16 Természetesen, a folyamathoz szükséges a társadalom szükségleteinek megváltozása is: 2002-ben Arizonában már nyitottak egy hasonló könyvtárat, de akkor
még nem volt rá érett a társadalom, és kudarcba fulladt az innovatív elképzelés.
268
A technológiai fejlődés hatása a könyvtárakra
4. ábra
BiblioTech, Texas
Forrás: http://money.cnn.com/2013/10/08/technology/innovation/bibliotech-ebook-library/
index. html?iid=SF_T_River
Magyarországon is egyre több könyvtár kínál virtuális kiállításokat, de ezek legtöbbje
még megáll a digitalizált fényképek szintjén. Ha megnézzük a Központi Statisztikai
Hivatal (KSH) adatait, 2018-ban az Európai Uniót meghaladó módon a háztartások
több mint 80%-a17 rendelkezett szélessávú internet-hozzáféréssel, mégis a felhőszolgáltatások használatában, az online vásárlásokban és az internet-használatában az
európai uniós átlag alatt maradnak az értékek.
Magyaroroszág DESI indexe (5. ábra), mely 34 paraméter alapján kiszámított
digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, jól tükrözi, milyen hiányterületekkel küzd az ország.
5. ábra
Magyarország DESI indexe 2018
Forrás: https://ec.europa.eu/digital-single-market/ en/scoreboard/hungary
269
Lengyelné Molnár Tünde
Átlag alatti a humántőke mutató, mely a lakosság alacsony és magas szintű internethasználata, valamint a digitális kompetenciaszintje alapján kerül meghatározásra;
rendkívül elmaradott az ország a digitális technológiák integráltsága területén, ami a
vállalkozások digitalizálási szintjét, e-kereskedelembe való bekapcsolódását tükrözi;
a legrosszabb a helyzet a digitális közszolgáltatások terén, ahová az e-kormányzat és
e-egészségügy tartozik.
Jól tükrözi a mutató azt is, hogy önmagában az internethez való hozzáférés, az
eszköz megléte nem biztosítja az eredményességet. A fejlesztésnek túl kell mutatnia az
eszközhasználaton! Ezért olyan módszertant kell kidolgozni, melynek alkalmazása az
oktatási-olvasási folyamat során észrevétlenül fejleszti a résztvevők digitális írástudását.
Ezen folyamatba a könyvtáraknak fontos feladata (és lehetősége) bekapcsolódni, mert e
tevékenységen keresztül nemcsak a digitális írástudás növelése valósítható meg, hanem
az olvasás iránti igény felkeltése és az olvasóvá nevelés terén is érhetünk el fejlődést.
A felvillantott külföldi példákat számos hazai jó gyakorlattal egészíthetjük ki, hiszen
egyre több hazai könyvtár nyit a digitális kor kínálta XXI. századi módszerek irányába.
Említhetünk helyi sikereket is: például az egri Bródy Sándor Megyei Könyvtár
olvasásnépszerűsítő megoldásait (az elolvasott műről egy blogbejegyzést kell a könyvtár weboldalára feltölteni), de az ország számos többi közkönyvtára is remek kreatív
ötletekkel segíti az olvasásnépszerűsítést, és egyre több helyen jelenik meg a digitális
eszközhasználat, kapcsolattartás, feldolgozás. Találkozhatunk olyan kezdeményezésekkel, ahol a fiatalok egyperces videó-állományokban mondhatták el, melyik mű és
miért volt a kedvenc könyvük.18 Mindig meg kell keresni a fiatalok érdeklődéséhez
és szokásaihoz illő megoldásokat. Egyre több általános iskolásnak van saját YouTube
csatornája (őket youtubereknek nevezzük). Örömmel állapíthatjuk meg, hogy külön
fogalom fejlődött ki az olvasást szerető youtuberekre, akiket, ha saját olvasmányélményüket osztják meg, mutatják be a csatornájukon akkor booktubereknek hívunk.
Az úttörő példák mellett tapasztalhatunk rendszerszintű megoldásokat is, hiszen
kiváló generátora a folyamatoknak az évente megrendezett Internet Fiesta rendezvénysorozat, amely az ország valamennyi érdeklődő könyvtárát eléri. Kiemelendő a Fővárosi
Szabó Ervin Könyvtár által irányított „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” projekt keretében ismeretté vált Az én könyvtáram program, ahol a digitális lehetőségek, jó gyakorlatok könyvtári adaptálása valósul meg, de végre nem elszigetelten,
hanem országosan jelentős számú könyvtáros kiképzésével és vidéki könyvtárakban
történő kipróbálással. Az élethosszig tartó tanulásra történő felkészítés és abban való
részvétel is feladata a könyvtáraknak. Ebben üdvözítőek az olyan megoldások, mint a
Miskolci Egyetemi Könyvtár vagy az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár által indított webinárium, ahol tudományos szakmai témákban lehet videókurzusokat elérni. A
folyamat fontos része, hogy maguk a könyvtárosok is megismerjék és megtapasztalják
az online tanulás formáit: ezért értékesek az olyan megoldások, mint például az egri
Eszterházy Károly Egyetemen zajló e-learning oktatási forma, amelyben az informa270
A technológiai fejlődés hatása a könyvtárakra
tikus könyvtáros képzés teljes ötéves anyaga áll elektronikus tananyagként a hallgatók
rendelkezésére, és távoktatási formában is megszerezhető a végzettség.
A könyvtár fizikai kialakítása
A könyvtáraknak igazodniuk kell a tanulási szokások változásaihoz, ezért az épületeiket a „közösség igényeinek és szükségleteinek kielégítéséhez” kell ki/átalakítaniuk.
Törekedniük kell arra, hogy ne elszigetelt tudáselosztó helyek legyenek, hanem olyan
közösségi tér, amely bevonzza a gyerekeket, családokat, felnőtteket egyaránt, és úgy
működik, mint egy közösségi központ.
Dániában külön projektet indítottak a könyvtárak megfelelő térkialakítására,
amelyben könyvtárosok, építészek, dizájnerek és stakeholderek – az érintett cégek és felhasználók – együttesen keresték a tökéletes épületelrendezést. Legjobb megoldásnak azt
az épületet találták, amely az alábbi négy funkciót támogatja (6. ábra). A könyvtár legyen
• az alkotás,
• az inspiráció,
• a tanulás
• és a találkozások helyszíne.19
6. ábra
Herning Public Library, Dánia
Forrás: https://wearelibrarypeople.com/project/denmark/herning/herning-public-librarydenmark/pr/16137
A könyvtári tereknek egyrészt biztosítaniuk kell a személyre szabhatóság érzését az
olvasók számára, másrészt a kooperatív munka helyszínei is kell, hogy legyenek.
Amerikában megjelentek az olyan könyvtárak, amelyek ötvözik a gondolkodás, a
kreativitás, alkotás és a kényelem, pihenés helyszínét.
271
Lengyelné Molnár Tünde
7. ábra
Tanulótér a Hunt Libraryben (Hunt Library, North Carolina State University)
Forrás: https://www.ncsu.edu/huntlibrary/find
A hagyományos olvasói területeken kívül kényelmes tanulószobákat alakítottak ki,
az olvasók által használható fehér táblákkal, projektorokkal, a saját igényeikhez illeszkedően átalakítható bútorokkal, támogatva a csoportmunkát, de megtalálható a
könyvtárban a csúcstechnológia területe is. Az észak-karolinai állami egyetem Hunt
Könyvtára egy újgenerációs tanulási tér (7-8. ábra).20
8. ábra
Közösségi tér Hunt Libraryben (North Carolina State University)
Forrás: https://wearelibrarypeople.com/project-gallery/the-library-of-the-future-is-here
Magyarországon is találunk innovatív kezdeményezéseket, például Szegeden „személyre szabott segítséget és könyvtárost adnak kölcsön, hogy az elmagányosodott
virtuális térre áttevődő világban legyen egy személyes segítő”.21
272
A technológiai fejlődés hatása a könyvtárakra
A tanulmányban számba vett szempontokat, igényeket a Pew Research Center
felmérése (9. ábra) is alátámasztja, ahol évente vizsgálják a könyvtárak megítélését a
lakosság körében. 2016-ban 1601 lakost kérdeztek meg telefonon erről. A válaszadók
77%-a ragaszkodik a könyvtárhoz. A 2015-ös felmérés adatai szerint a „válaszolók
53%-a folytatott valamilyen interakciót közkönyvtárral (akár személyes látogatással, akár a könyvtárak honlapját felkeresve, akár mobilalkalmazáson keresztül”).22 A
2016-os felmérésben – melyben a lakosoktól azt is megkérdezték, milyen szolgáltatásokat várnak el a könyvtáraktól – az alábbi válaszokat olvashatjuk:
1. „Olyan programokat kínáljon, amelyek megtanítják az embereket (beleértve
a gyerekeket és az idősebb polgárokat is) a digitális eszközök használatára
(például számítógépeket, okostelefonokat és alkalmazásokat).
2. Több kényelmes teret biztosítson a munkához és a pihenéshez.
3. Vásároljon 3D nyomtatókat és egyéb digitális eszközöket, hogy az emberek
megtanulják, hogyan használják őket különböző objektumok készítésére.
4. Csökkentse a nyomtatott könyveket a nyilvános helyeken, hogy több helyet
biztosítson a technológiai központoknak, olvasótermeknek, tárgyalóknak és
kulturális esteknek.”23
9. ábra
Pew Research Center felmérése 2016. Amerika24
Összegzés
Zárszóként elmondható, hogy a könyvtárosság biztosan ott lesz a jövő szakmái között!
Hogy művelőjét könyvtárosnak fogják-e hívni, nem garantálható, hiszen a XXI. szá273
Lengyelné Molnár Tünde
zadban az információ forrása egyre kisebb mértékben jelenik meg hagyományos könyv
formájában. Az viszont biztos, hogy a jövő könyvtáros szakembereinek magas szinten
kell érteniük az információkereséshez, magához az informatikához, továbbá gondoskodniuk kell a kulturális örökség hosszú távú megőrzéséről a kultúra- és értékközvetítés céljából, és aktívan részt kell venniük a digitalizálási projektekben. A felsőoktatási
intézmények megtették az első lépéseket, több egyetemen jelentek meg úgy a technológiai fejlesztések, mint tartalmi megújulások a 4. ipari forradalom hatására bekövetkező
változásokhoz igazodva. Fontos azonban, hogy ne csak a kikerülő frissdiplomások legyenek felkészültek, hanem a szakmában már régebb óta dolgozók is, hiszen a könyvtárosok által képviselt tudásra még hosszú ideig szüksége lesz a társadalomnak!
Irodalom és jegyzetek
1. FORD, Martin: Robotok kora. Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül? Budapest, HVG
Kiadó, 2015. 18. p.
2. FREY, C. B. – OSBORNE, M. A.: The future of employment. How susceptible are jobs to
computerisation? = Technological Forecasting and SocialChange, 114. vol. 2017. 254–
280. p. Forrás: https://doi.org/10.1016/j.techfore.2016.08.019 [2019. május 31.]
3. Robotok által átvett foglalkozások. Forrás: https://willrobotstakemyjob.com [2019. május
15.]
4. RACSKÓ Réka: Digitális átállás az oktatásban. Budapest, Gondolat Kiadó, 2017. 8. p. Forrás: https://doi.org/10.17717/IQKONYV.Racsko.2017 [2019. május 31.]
5. Jelentős leépítést jelentett be a VW konszern. = HRPorta. Forrás: https://www.hrportal.
hu/ hr/jelentos-leepitest-jelentett-be-a-vw-konszern-20190314.html [2019. április 25.]
6. FORD, Martin: i. m. 28. p.
7. FORD, Martin: i. m. 28. p.
8. MONOSTORI László: A számítógépes szerszámgépvezérlésektől a kiberfizikai termelési
rendszerekig. Forrás: https://mta.hu/vi-osztaly/a-szamitogepes-szerszamgepvezerlesektola-kiber-fizikai-termelesi-rendszerekig-monostori-laszlo-rendes-tag-szekfoglaloeloadasa-107244 [2019. május 20.]
9. FORGÓ Sándor: XXI. századi korszerű tanulási terek és formák. = Magiszter, 7. évf. 4. sz.
2010. 26–33. p.
10. Nemzeti infokommunikáció stratégia 2014–2020. 76. p.
11. Programme for International Student Assessment. PISA 2012. Összefoglaló jelentés. Forrás:
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/pisa2012_
osszefoglalo_jelentes.pdf [2019. július 12.]
12. STEKLÁCS János: PISA 2015 után, PISA 2018 előtt. A szövegértő olvasás fejlesztésének,
tanításának feladatai. = Könyv és Nevelés, 20. évf. 1. sz. 2018. Forrás: http://folyoiratok.
ofi.hu/ konyv-es-neveles/pisa-2015-utan-pisa-2018-elott?abstract#main-content [2019.
július 12.]
13. ESZENYINÉ BORBÉLY Mária: Pedagógus digitális kompetencia-körkép 2018. 1. rész. =
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 65. évf. 12. sz. 2018. 627–652. p.
274
A technológiai fejlődés hatása a könyvtárakra
14. Uo.
15. LENGYELNÉ MOLNÁR Tünde: A humán teljesítménytechnológia. = Könyv és Nevelés,
19. évf. 3. sz. 2017. 97–107. p.
16. The first bookless library. BiblioTech offers only e-books, 2013. Forrás: http://money.
cnn.com/2013/10/08/technology/innovation/bibliotech-ebook-library/index.
html?iid=SF_T_River [2019. április 30.]
17. A háztartások internetkapcsolat típusainak aránya. Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/
xstadat/xstadat_eves/i_oni026.html [2019.április 13.]
18. Antikvárium ajánlóvideókkal. Forrás: https://www.antikvarium.hu [2019. május 20.]
19. KORENY Ágnes: Könyvtár és közösség (3. rész). Funkciók és terek kapcsolata a közösségvezérelt könyvtárban. Forrás: http://librariandbd.blogspot.hu/2016/07/konyvtar-eskozosseg-3-resz-funkciok-es.html [2019. április 25.]
20. Hunt Library. Find Inspiration. Forrás: https://www.ncsu.edu/huntlibrary/find/ [2019.
április 25.]
21. Agora. Forrás: http://www.agoraszeged.hu/intezmenyek/informatorium [2019. április 25.]
22. HORRIGAN, John B.: Libraries 2016. Forrás: https://www.pewinternet.org/2016/09/09/
libraries-2016 [2019. április 25.]
23. Uo. (ford. a szerző)
24. Uo. (ford. a szerző)
Lengyelné Molnár Tünde az Eszterházy Károly Egyetem Médiainformatika Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. Könyvtártudományból doktorált az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Doktori Programján, matematika–számítástechnika szakos tanár. Kutatási területe az automatikus referátumkészítés, pedagógiai kutatások mérés-értékelése, humánteljesítmény technológia, a jövő könyvtára.
275