Drogpolitika

Dolgozatomban a pszichés problémát is okozó szerhasználatról esik szó. A rekreációs szerhasználat más formáiról nem ejtenék szót e munkában. Ezzel szemben az addikció felől  közelíteném  meg  a  témát,  mivel  a  pszichotikus  szerhasználók  nagy része
függőséggel is küzd, vagy a függőség hátterében egy régebb óta fennálló pszichiátriai probléma áll. Alanyaimat 2 csoportba osztom majd. Az egyik szerhasználó ismert pszichiátriai  betegséggel  küzd,  a  másik  csoportba  tartozók  viszont  drog  indukálta pszichotikus dekompenzációjukat vagy intoxikációjukat követően ismét tünetmentesek lettek.

A munkámat 5 fő részre tagolom. Ez első rész a dependenciák bemutatása, a második a túladagolások  kezelése,  a  harmadik  részben  a  pszichózisokról  fellelhető  irodalmat tekintem át. Így a téma tágabb aspektusa felől közelítek a pszichotikus esetek jellemzői felé.  Ezután  a  negyedik  részben  saját  adatok  és  azok  elemzése  alapján  levont következtetéseket mutatom be, végül pedig az ötödik részben, munkám befejezéséül 1-1 érdekes esetet szeretnék ismertetni Bulisegélyes és klinikai alanyaim közül.

"Előszó (Buda Béla dr.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
A magyarországi drogpolitika keretei és a Nemzeti Stratégia (Topolánszky Ákos) . . . 11
Drogkutatások Magyarországon (Demetrovics Zsolt – Kun Bernadette) . . . . . . . . . . . . 57
Populációs adatok alakulása (Paksi Borbála) . . . . . . . . . . 81
A kábítószer-probléma kezelésével összefüggő prevenciós tevékenység
Magyarországon (Felvinczi Katalin) . .. . . . . . . . . . . . . . . 143
A drogbetegek ellátása (Rácz József) . .. . . . . . . . . . . . 189
Ártalomcsökkentés számokban (Takács István Gábor) .. . . 233
Jogalkotás és jogalkalmazás (Frech Ágnes) . . . . . . . . 279
A kábítószer-jelenség bűnügyi vonatkozásai 2000 és 2007 között (Sárosi Péter) . . . 307
A kábítószer-szabályozással kapcsolatos politikai törekvések a parlamenti
felszólalások tükrében (2000-2007) (Frech Ágnes) .  . . . . 341
A drogjelenség a médiában (Nyírády Adrienn) . .. . . . 359
A kábítószerrel kapcsolatos költségvetési kiadások alakulása (Hajnal György) . . . . 375
A Nemzeti Stratégia vizsgálata néhány szakpolitikai-államigazgatási típusú
mutató mentén (Topolánszky Ákos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411"

I. Tartalomjegyzék ............................................. 2
II. Bevezető ............................................................... 3
1. A kutatás szakmai háttere ........................................................................3
Módszertan ............................................................ 4
3. A parti mint szórakozási forma lehetséges tipológiája .........5
III. Mélyinterjúk tapasztalatai ...................7
1. Bevezető .................................................................... 7
1.1. Mintavétel .................................................................................. 7
2. Személyes szerhasználat ..............................................................................A személyes szerhasználat szakaszai ........................... 12
2.1.1. Kipróbálás, első használat ......................... 14
2.1.2. Kísérletezés és aktív szerhasználat................................ 15
2.1.3. Az aktív szerhasználat után – normalizálódás .......... 19
2.2. Droghasználat a partikon ..........................20
2.2.1. A szerhasználat szerepe a partizásban ..............20
2.2.2. A különböző parti-szcénák szerhasználata ..........23
3. A prevenció és az ártalomcsökkentő szolgáltatások szerepe 27
3.1 Tapasztalatok és vélekedések a prevencióról a partik világán kívül ....................... 28
3.2. Tapasztalatok és vélekedések az ártalomcsökkentésről a partik világában ............ 32
IV. Fókuszcsoportok tapasztalatai ........ 37
1.1. Mintavétel .................................................... 37
1.2. Miért pont partizni járnak a fiatalok? ................ 38
1.3. A partiélmény – mitől lesz jó egy parti?............................................................... 40
2.1. Drogok és parti az egyéni életpályában ............42
2.2. Drogok és parti 2005-ben ......................44
2.3. Droghasználati mintázatok az egyes szcénákban ...44
3.1. Ártalomcsökkentés .................... 46
3.2. Új szintetikus szerek ........................................... 48
4. A partikultúra jelene és jövője (mi van a szcénákban)....... 49
4.1. Professzionalizálódás ............................. 49
4.2. Átjárhatóság .......................................50
4.3. Várakozások ............................................................................................. 50
V. Összegzés .............................................................................................................. 51

Lévay Miklós (2001) Héják, baglyok, galambok. Változások a kábítószer-fogyasztás kriminálpolitikai megítélésében című, a Fundamentumban megjelent írásában Peter Reuter nyomán mutatja be a drogpolitikai megközelítés típusait.
A héják a büntetőjogot tartják a legfontosabb eszköznek a kábítószerproblémák megoldásában, zéró-toleranciát hirdetnek és a drogmentes társadalom elérését tűzik ki célul. A baglyok a kábítószer-kereskedőkkel szemben a büntetőjogot kívánják használni, a fogyasztókkal szemben azonban nem. A fogyasztók medikalizációjával igyekeznek a kábítószer-problémákat csökkenteni. A galambok pedig a kábítószer-probléma gyökerét a prohibícióban látják: számukra a megoldás a legalizáció lenne.
A tanulmányban azt kívánom érzékeltetni, hogy a "héja" álláspont hogyan vezet a tudományos kutatások korlátozásán keresztül saját tézisei bizonyításának kétségbevonásához.
Fordítva pedig, a tudományos kutatások hiánya és torzítása (bias) hogyan járul hozzá az álláspontok megmerevedéséhez, a mindset-ek rögzüléséhez. Végül, érintem azt a kérdést, hogy a szakértői szintű, egyéni, gyakorlati kábítószer-politikai döntések kialakításában mi a mindset-ek és mi a bizonyítékok (tudományos eredmények) szerepe. Hogyan válik el a moralizáló elmélettől a gyakorlati policy?
A tanulmányban három drogpolitikai fejlemény kapcsán hozok példákat a hiányzó vagy torzított (biased) tudományos kutatásokra. Ezek a pszichedélikus reneszánsz, az orvosi marihuána és a marihuánával kapcsolatos legalizáció, illetve dekriminalizáció, valamint az napjainkbeli ártalomcsökkentés.

Aims: Drug use is an indictable offence in Hungary,
but there is an opportunity to suspend the criminal
proceedings if a small quantity of drugs is involved.
However, the principle of ‘treatment instead of
punishment’ (TIP) is heavily disputed in the pro-
20 fessional literature. This study addresses the impact
of the legal implementation of TIP on the practices
of an institution that treats drug patients.
Methods: Data were analysed on the basis of
addiction severity index (ASI) interviews conducted
25 with individuals (n¼628) who applied for treatment
at a Budapest drug outpatient clinic between 2001
and 2005. The ASIs of individuals who chose TIP
were compared with those of other drug patients
using cluster analysis and a two-sample statistical
30 t-test.
Findings: After 2003, when the criminal law
changed, the share of participants in TIP increased
from 24% to 72.6%. Approximately, half the sample
required treatment but did not have any problems.
35 From 2003, the share of patients ‘without problems’
who chose TIP was high (60%).
Conclusions: A modification of the TIP framework
is justified for Hungary’s criminal administration
policy, which should consider the severity of the
40 condition of the person utilizing the service in
connection with drug use.

A kelet-európai, volt kommunista államokban az 1990 körül végbemenõ politikai és gazdasági rendszerváltás a hatalom technológiáiban és az én technológiáiban (Foucault, lásd még Lemke, 2000; 2001) is változásokat hozott - pontosabban kellett hoznia. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy keveset tudunk arról, milyen szubjektumokat "szubjektivációkat "termelt ki" az államszocialista diktatúra, és ezek a szubjektivizációk hogyan változtak át - ha átváltoztak - olyan szubjektivációkká, melyek megfelelnek a liberális piacgazdasági berendezkedésnek az 1990-es fordulatot követõen. Az írás alapgondolatát az adta, hogy tapasztalataim szerint a korszerûnek mondott egészségfejlesztési, drogprevenciós módszerek Magyarországon nem váltották be a hozzájuk fûzött reményeket; nem mûködnek, vagy legalábbis nem úgy, ahogy azt a szakirodalom alapján elvárnánk tõlük. Ennek okain gondolkodva jutottam el Foucault kései eszmefuttatásaihoz, melyekkel - talán  -ezt a hiányosságot értelmezni lehet.
A könyvfejezetben a szocialista egészségügy működését és az egészségfejlesztés irányelveit elemzem néhány példán keresztül. Ennek során olyan foucault-i kiindulású fogalmakat használok, mint az egészségügyi panoptikum, a fegyelmező egészségnevelés, a szelf és az államszocializmus.

Az Addiktológia - Addictologia Hungarica - a Magyar Addiktológiai Társaság lapja. Ebben a számban olvashatunk a pártfogó felügyeletről szerhasználók esetében, a pszichokémiai fegyverekről (és azak magyarországi vonatkozásairól). A számban szerepel a Betty Ford Institute konszenzuális definícióha a felépülésről (recovery). Közlünk egy állásfoglalást, ami a halálbüntetés tiltását jelentené kábítószercsempészek esetében.