„Thorma János” változatai közötti eltérés

A magyar [[honfoglalás]] 1000 éves évfordulójára készítette ''Aradi vértanúk, október hatodika'' c. remekbe sikerült kompozícióját. Ez a kiegyensúlyozott és megható történelmi festmény egyből ismertté tette annak ellenére, hogy [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]]re való tekintettel nem hivatalosan állították ki, hanem külön. Így is felfigyelt rá [[Munkácsy Mihály]] (akinek nagy tisztelője volt), s megjegyezte, hogy „könnyű a hírnevet megszerezni, de meg is kell azt tudni tartani, az a nehezebb”<ref>[[Malonyay Dezső]]: Munkácsy Mihály. Budapest, 1897</ref> A [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] után történelmi festményeit [[Magyarország]]on, [[Debrecen]]ben raktározta. [[1929]]-ben engedélyt kapott a román kormánytól arra, hogy történelmi festményeit hazavigye Nagybányára, mondván a művészetben nem tekintenek politikai szempontokra. Közben a nagy sikert aratott ''Aradi vértanúk''at gróf [[Klebelsberg Kuno]] kultuszminiszter - Petrovics Elek javaslatára - megvásárolta az államnak, így az a Történelmi Képtárba került.<ref>Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, 1994. Thorma l. pp. 87-106. ISBN 9637826351</ref> Napjainkban az ''Aradi vértanúk'' c. hatalmas tabló a [[Magyar Nemzeti Galéria]] tulajdonában van, de a kiskunhalasi Thorma János Múzeum állítja ki és őrzi nagy gondossággal és tisztelettel, ott tekinthető meg a kép eredetiben Thorma sok más képével együtt. Esztétikailag e kép a múzeum legnagyobb értéke, méltán büszkék a halasiak az ő szülöttjük művészetére.

 

 

Sokoldalú témaválasztása, a festészeti műfajokban való otthonossága szép munkákat hozott ki keze alól, [[életkép]]eket, [[arckép|portré]]kat, [[akt]]képeket,[[csendélet]]eket [[tájkép]]eket, figurális tájképeket.<ref>Rád Szilvia: A nö és a természet Thorma János müvészetében</ref> [[1903]]-ban festett ''Október elsején'' c. életképéért Münchenben és a [[saint-louisi világkiállítás]]on nagy aranyérmet kapott.