Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]

Repiczky János

(1817-1855) orientalista
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. október 19.

Repiczky János (Újbars, 1817. április 23.Pest, 1855. március 25.) orientalista, az MTA levelező tagja.

Repiczky János
Született1817. április 23.
Újbars
Elhunyt1855. március 25. (37 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorientalista,
könyvtáros,
egyetemi oktató,
akadémikus
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Tanulmányait Korponán, Selmecen és Pozsonyban végezte, ahol elsajátította rendes tanulmányai mellett a héber, arab és török nyelvek ismeretét, sőt egyik tanára, Tamaskó a szanszkrit nyelv elemeibe is beavatta. A pozsonyi evangélikus főiskola segélyével és ajánlatával 1842-43-an a tübingeni egyetemen Georg Heinrich August Ewaldtól, a kor egyik legnagyobb orientalistájától hallgatta a szanszkrit nyelvről tartott magánelőadásokat. Minden idejét a keleti nyelvek és összes, a Keletre vonatkozó tudományosságnak, irodalomnak, föld- és néprajznak, bölcsészetnek és vallásoknak, történet- és költészetnek mélyre ható tanulmányozására szentelte. Hazatérve, bár az akadémia arab nyelvtanát kinyomtatásra érdemesítette és arab költeménye, melyet a Pyrker-képtár megnyitása alkalmából írt és nyomatott ki, feltűnést keltett: kénytelen volt a fővárost elhagyni és vidéken keresni házi nevelői helyet. 1847. december 23-án a Magyar Tudományos Akadémia is levelező tagjai sorába választotta. Növendékét a szabadságharc magával vitte, és 1848-ban ismét Pesten találjuk őt, mint házi tanítót. Amikor az Akadémiai könyvtár írnoki állása megürült, gróf Széchenyi István elnök sietett Repiczkyt e szerény helyre alkönyvtárnoki címmel beiktatni. 1851-ben régi vágya teljesült: kinevezték a politikába sohasem avatkozó tudóst a pesti egyetemen a keleti nyelvek magántanárává, ahol felváltva a török, perzsa és szanszkrit nyelveket tanította. Az Akadémia javaslatára az elnökség török-magyar történeti kútfők gyűjtésével és fordításával bízta meg, külön díjazás mellett. E munkálkodása gyümölcsei: a török-magyar-kori történetírásra vonatkozó bécsi kéziratok lajstroma; a jászberényi török levelek másai és fordítása; Naima török históriájának kivonata, melyekből a legérdekesebb részeket, például a zsitvatoroki béke történetét, Hatvan és Eger ostromát stb. fel is olvasta; Dsáfer pasa névtelenének magyarországi emlékiratai, a Derbend-náme és Dselalzadé kivonata, lévai török levelek, Szulejman császár naplójának a magyar hadjáratokra vonatkozó részei: egész kis török-magyar okmánytár. Kéziratban maradt Szeladeddin keleti forrásokból és egyszersmind középkori keresztény tudósításokból dolgozott története.

Nyomtatásban megjelent korábbi munkái

szerkesztés
  • Keleti órák (Szeged 1848), melyben az arab, perzsa és török költészet párhuzamos megismertetésére adott alakilag gyarló, de jellemző, fordított vegyes költeményeket, de a műből csak az első füzet jelent meg.
  • Gyakorlati török nyelvtan (Pest 1851).

Emlékezete

szerkesztés

Barátja, pártfogója Toldy Ferenc mondott felette emlékbeszédet 1855. április 23-án és rajzolta érdemeit Irodalmi arcképei és újabb beszédeiben (Pest 1856. XX. 206-214. old.).

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés