„Hernán Cortés” változatai közötti eltérés

Cortés saját embereit a becsületükre hivatkozva, a tlaxcalaiakat pedig újabb ígéretekkel rávette a háború folytatására. Feltehetően Narváez emberei behurcolták a Yucatán-félsziget majái közé a [[feketehimlő]]t, amely gyorsan átterjedt az aztékokra és a járvány hatalmas pusztítást végzett. Moctezuma utóda, [[Cuitláhuac]] is meghalt a betegségben. A spanyolok erősítést kaptak Kubából és Hispaniolából és sorra foglalták el a kisebb városokat, saját szövetségesükké tették az addig azték uralom alatt élő törzseket és elvágták TenochtitlánTenocstitlan élelmiszerszállítási útvonalait. 1521 januárjában kiderült, hogy egyik embere, Antonio de Villafaña összeesküvést sző Cortés leváltására. Villafañát felakasztották.<ref name=Grunberg/> TenochtitlánTenocstitlan ostroma 1521 júniusában kezdődött, mintegy 950 spanyol és sok ezer indián harcossal. A Texcoco[[Texcocoi-tó]] partján hajókat építettek és azok biztosították a töltéseken előrenyomuló katonákat. Az aztékok kétségbeesetten védték a fővárost, amely végül augusztus 13-án esett el. Az uralkodó, [[Cuauhtémoc]] is fogságba esett. A spanyolok becslése szerint a betegségben és az ostrom következtében százezren haltak meg TenochtitlánbanTenocstitlanban, melyet Cortés Ciudad de México-nakMéxicónak, [[Mexikóváros]]nak nevezett át<ref name=Grunberg/>