„Hernán Cortés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Adjon hozzá 1 könyvet a forráshoz (20210114)) #IABot (v2.0.7) (GreenC bot |
|||
| (11 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor:
{{Személy infobox
|név=Hernán Cortés
|kép=Retrato de Hernán Cortés
|képméret=
|képaláírás=
35. sor:
Cortés anyja révén rokona volt az [[Inka Birodalom|Inka Birodalmat]] meghódító [[Francisco Pizarro|Francisco Pizarrónak]] (volt egy másik Francisco Pizarro is, aki Cortés társa volt az aztékok elleni küzdelmeiben). Anyai nagyszülei Diego Altamirano és Leonor Sánchez Pizarro Altamirano voltak, nagyanyja pedig első unokatestvére volt Pizarro apjának.<ref name="Machado, J. T 1970"/> Apai vonalon távoli rokona volt [[Hispaniola]] harmadik kormányzójának, [[Nicolás de Ovando|Nicolás de Ovandónak]].
Életrajzírója, barátja és káplánja, [[Francisco López de Gómara]] sápadt beteges gyereknek írta le Cortést. Mikor 14 éves lett, [[Salamanca (Spanyolország)|Salamancába]] küldték nagynénje férjéhez, hogy latinul tanuljon.<ref>[http://www.encyclopedia.com/topic/Hernan_Cortes.aspx Hernán Cortés]</ref> Két év alatt Hernánnak elege lett a tanulásból és hazatért, szülei elégedetlenségére, akik jól kereső jogászt szerettek volna faragni belőle. Salamancai tanulmányai, valamint azok az évek amit jegyzőként töltött Sevillában és Hispaniolán, megadták neki a kasztíliai jogrendszernek azt az ismeretét, hogy később törvényileg is indokolni tudta Mexikó meghódítását.<ref name="Hernan Cortés">[http://www.thelatinlibrary.com/imperialism/notes/cortez.html Hernan Cortés]</ref>
Ifjúként, Gómara leírása szerint nyugtalan, fennhéjázó és rosszindulatú volt,<ref name="Hernan Cortés"/> ami feltehetően jól illik egy csalódott, vidéki kisvárosba szüleihez visszakényszerült 16 éves kamaszfiúra. Ekkoriban már egész Spanyolországban elterjedtek a [[Kolumbusz Kristóf|Kolumbusz]] által felfedezett Újvilág gazdagságának hírei.
94. sor:
Velázquez és Fonseca végül rábeszélte a amerikai ügyeket intéző Adrian püspököt, hogy váltsa le a kormányzót. Nem sokkal azután hogy Cortés 1526 júliusában visszatért Hondurasból, a királyi paranccsal érkező, idős [[Luis Ponce de León]] felfüggesztette posztjából. A küldött néhány nappal később lázbetegségben meghalt, akárcsak utódja, Marcos de Aguilar is. Cortést azzal vádolták, hogy megmérgezte a király hivatalnokait, ezért a későbbiekben inkább nem vett részt a gyarmat kormányzásában. Hamarosan összekülönbözött az új kormányzóval, [[Alonso de Estrada|Alonso de Estradával]], aki száműzte őt a gyarmatról.
1528-ban Spanyolországba hajózott, hogy kihallgatást kérjen a császártól. V. Károly személyesen fogadta Cortést, aki megcáfolta ellenségei vádjait és bebizonyította, hogy a híresztelésekkel ellentétben nemhogy ellopta volna a koronának járó ötödrészt, hanem többet fizetett be a kincstárba. A császár kitüntette a [[Santiago-rend]]del, kinevezte az Oaxaca-völgy márkijává és engedélyezte számára a Don cím használatát. Cortés spanyolországi tartózkodása alatt újra megházasodott, az előkelő származású Doña Juana Zúñigát vette feleségül. Bár a császár látványos jutalmakban részesítette, nem kapta meg újból a kormányzói posztot és soha többé nem játszott fontos szerepet Új-Spanyolország adminisztrációjában, ám a Cortés-birtok, melyhez 23 ezer indián szolga tartozott, egyike volt a leggazdagabbaknak Mexikóban; ezeket egészen 1811-ig leszármazottai örökölték.<ref name=Grunberg/><ref>Robert Himmerich y Valencia, ''The Encomenderos of New Spain'', 1521-1555. Austin: University of Texas Press, 1991, pp.146-47</ref>
==Visszatérés Mexikóba==
[[Image:
1530-ban visszatért Mexikóba. A kormányzat attól tartott, hogy fellázad, ezért titkos vizsgálatot rendeltek el korábbi feltételezett bűnei, köztük első felesége meggyilkolása ügyében. A vizsgálatról nem tettek nyilvánossá semmilyen konklúziót, és Cortés leköltözött Mexikóvárostól kb. 50 km-re fekvő vidéki birtokára, [[Cuernavaca|Cuernavacába]]. Itteni palotája építésével és a csendes-óceáni partvidék felderítésével foglalta el magát. Ő pénzelte [[Francisco de Ulloa]] expedícióját, amely felfedezte a [[Kaliforniai-öböl|Kaliforniai-öblöt]] (amelyet sokáig Cortez-tengernek hívtak). Eközben szintén sok ellenséget szerzett, összeveszett Nuño de Guzmánnal, Pánuco kormányzójával és az 1535-ben kinevezett alkirállyal, [[Antonio de Mendoza|Antonio de Mendozával]] is.
105. sor:
==Halála==
[[Image:
Cortés vagyona nagy részét expedíciókra költötte és súlyosan eladósodott. Az udvartól kérte adósságai kiegyenlítését, de a kincstár egyik hivataltól a másikig küldözgette három éven keresztül. Végül megundorodott a hivataloktól és 1547-ben visszaindult Mexikóba. [[Sevilla|Sevillában]] [[vérhas]]ban megbetegedett és december 2-án [[Castilleja de la Cuesta|Castilleja de la Cuestában]] [[mellhártyagyulladás]]ban, 62 évesen meghalt.
125. sor:
Szeretőitől és ágyasaitól született gyermekei:
*Catalina Pizarro; 1514/1515-ben született [[Santiago de Cuba|Santiago de Cubában]] a kubai Leonor Pizarrotól. Juan de Salcedo
*Martín Cortés; 1522-ben született Coyoacánban, doña Marina (La Malinche) fia
*Luis Cortés; 1525-ben született, a [[Trujillo (Spanyolország)|trujillói]] doña Antonia (vagy Elvira) Hermosillo fia<ref>Robert Himmerich y Valencia, ''The Encomenderos of New Spain, 1521-1555'', Austin: University of Texas Press, 1991, p. 147</ref>
131. sor:
*María Cortés de Moctezuma; ismeretlen azték hercegnő lánya, valószínűleg valamilyen rendellenességgel jött világra
==Magyarul olvashat művei==
*''Hernando Cortés levelei V. Károly császárhoz''; ford., bev. Passuth László; Officina,
==Szépirodalmi feldolgozások==
*''Amerika fölfedezése. Mulatságos olvasó könyv gyermekek és ifjak számára, 1-3.'' / ''Kolumbus'' / ''Kortez'' / ''Pizarro''; Heinrich Joachim Campe után Peregriny Elek; Schmid Ny., Pozsony, 1836-1837
*Markó Ferenc: ''Amerika felfedezése és meghódítása. Kolombus Kristóf, Cortez Ferdinánd, Pizarro Ferenc. Az ifjúság számára''; Ifj. Nagel,
*Gaal Mózes: ''Cortez Hernandó, Mexico meghódítója''; Diaz Bernal után; Franklin,
*[[Ivan Olbracht]]: ''A hódító''; ford. Szekeres György; Európa,
*Passuth László: Esőisten siratja Mexikót
197. sor:
*Prescott, William H. [http://etext.virginia.edu/toc/modeng/public/PreConq.html ''History of the Conquest of Mexico, with a Preliminary View of Ancient Mexican Civilization, and the Life of the Conqueror, Hernando Cortes'']
*[http://members.tripod.com/~GaryFelix/HCwill.htm ''Last Will and Testament of Hernán Cortés'']
*[http://www.fordham.edu/halsall/mod/1520cortes.html Letter From Hernan Cortes to Charles the V] {{Wayback|url=http://www.fordham.edu/halsall/mod/1520cortes.html |date=20120127140325 }}
*[http://hdl.loc.gov/loc.rbc/kislak.74373.1 ''Hernán Cortés Power of Attorney,'' 1526] From the [http://www.loc.gov/rr/rarebook/ Rare Book and Special Collections Division] at the [[Library of Congress]]
* [http://hdl.loc.gov/loc.rbc/rosenwald.0654 Praeclara Ferdinandi Cortesii de noua maris oceani Hyspania narratio sacratissimo... 1524]
227. sor:
*[http://hernan-cortes.com Hernan Cortes – The Conquistador of the Aztecs]
*[http://www.latinamericanstudies.org/cortes.htm Latin American studies center]
*[http://historicaltestarchive.com/sections.php?op=viewarticle&artid=445 „Cortes, Hernando”] {{Wayback|url=http://historicaltestarchive.com/sections.php?op=viewarticle&artid=445 |date=20081210074012 }} Belinda H. Nanney
*[http://www.britannica.com/EBchecked/topic/138839/Hernan-Cortes-marques-del-Valle-de-Oaxaca "Hernan Cortes, marques del Valle de Oaxaca"], [[Encyclopædia Britannica]]
| |||