Vaszary Gábor

Festeni tanult a Képzőművészeti Főiskolán Vaszary Jánosnál, majd abbahagyva tanulmányait, újságíró lett. 1921-ben a Szinyei Merse Pál Társaság jutalomban részesítette. 1924-től Párizsban élt, ahol lapoknál volt rajzoló. 1932-ben tért haza. Mint regényíró és humorista nagy népszerűségre tett szert; derűs hangú írásait többnyire maga illusztrálta. 1947-ben emigrált, Svájcban telepedett le. Rövid ideig a Szabad Európa Rádió munkatársaként dolgozott.^[7]

Cikkei, regényei saját illusztrációival jelentek meg. Sorra jelentek meg népszerű regényei. Monpti című regényét 28 nyelvre fordították le, háromszor filmesítették meg. Állítólag a német nyelvű kiadások példányszáma elérte a kétmilliót. Színházakban is játszották német nyelven. Színpadon Magyarországon is feltűnt a Monpti, sőt egyes előadásaiban állítólag maga Vaszary játszotta a főhőst, míg a női főszerepet az író nagy szerelme, Gervay Marica alakította. Amellett, hogy nagy sikerű regényeket írt és kiválóan rajzolt, Vaszary Gábor újságíróként is jelentős szerepet vállalt az 1930-as és 1940-es években. Kiállt a kulturális élet szélsőjobb oldal felé orientálódó képviselőivel szemben. Elbeszéléseket és színdarabokat is írt.

Szülei Vaszary Gábor (1866–1932) fővárosi főjegyző és Csipka Auguszta (1876–?). Apai nagyapja, Vaszary Mihály (Keszthely, 1827. július 13. – Kaposvár, 1892. augusztus 13.) volt, aki fiatal korában uradalmi ispán, majd Kaposváron tanár lett, apai nagyanyja hosszufalusi Szabó Kornélia volt. Dédapjának, Vaszary Antal (Keszthely, 1797. július 16. – ?) szűcsmesternek a féltestvére, Vaszary Kolos esztergomi érsek volt.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma íróként: 36.^[8]

• A meztelen lány (1946, 1948, 2004)
• Az ördög nem alszik (1946, 1948, 1987, 1990, 1992, 2001–2002, 2011)
• Őszinteség (1946)
• Ő vagy ő? (1947)
• Bubus (1948–1949, 1982, 1985, 1991, 1998, 2004, 2009)
• Meztelen hazugság (1949)
• Ki van odafenn? (1986)
• Potyautas (1991, 1994)
• Ki a harmadik? (1993)
• A hölgy vetkőzik (1995)
• Klotild néni (1997)
• Ez is nászéjszaka? (2002)
• A vörös bestia (2005–2006)
• Ránk fér... (2006)
• Kakasülő (2008)

 

• Mesekönyv (1928)
• Monpti, ill. a szerző (regény, 1934)
• Ő, ill. a szerző (regény, 1935)
• Csak te!; Nova, Bp., regény, 1936
• Vigyázz, ha jön a nő, ill. a szerző (regény, 1936)
• Amiről a férjek álmodoznak (1937)
• Ketten Párizs ellen (regény, 1938)
• Kislány a láthatáron (regény, 1939)
• A szőkékkel mindig baj van (1939)
• Hárman egymás ellen (1939)
• Szegény fiatalok. Regény; Singer és Wolfner, Bp., 1939
• Az ördög nem alszik (regény, 1940)
• A nő a pokolban is úr (1940)
• Tavaszi eső (regény, 1941)
• Kain (1942)
• Tíz deka boldogság. Regény; Nova, Bp., 1942
• Alszik az Isten (regény, 1943)
• Volt egyszer (regény, 1943)
• Kuki (regény, németül, 1963)
• Pók. Regény; ill. a szerző; Kárpát, Cleveland, 1979
• Édesanyánk. Regény; ill. a szerző; Kárpát, Cleveland, 1980

• Tokaji rapszódia (1937)
• Mámi (1937)
• Mai lányok (1937)
• Végre! (1941)
• Egy éjszaka Erdélyben (1941)
• Az ördög nem alszik (1941)
• Bubus (1943)
• Makkhetes (1944)
• Boldoggá teszlek (1944)
• Monpti (1957)

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
• Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942) 6058. old.
• Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935) 576. old.

• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 24.)
• Vaszary Gábor az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Vaszary Gábor a PORT.hu-n (magyarul)